Az étrend általános minőségének és az azt követő 2. típusú cukorbetegség kockázatának változásai: Három amerikai leendő kohorsz

Absztrakt

CÉLKITŰZÉS A közelmúltbeli közegészségügyi ajánlások hangsúlyozzák az egészséges táplálkozási szokások elfogadását, de kevés bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a növekvő étrend-minőségi változások hatással vannak-e a hosszú távú cukorbetegség megelőzésére. Célunk az étrend minőségének változásainak értékelése egy 4 éves periódusban és az azt követő 4 éves 2-es típusú cukorbetegség előfordulásában.

KUTATÁSI TERVEZÉS ÉS MÓDSZEREK A leendő kohorszok, a Nurses ’Health Study (NHS), az NHS II és az Health Professionals Follow-up vizsgálat résztvevőit, akik kezdetben cukorbetegségtől mentesek voltak (n = 124 607), ≥20 évig figyelték meg. Az étrend minőségét, amelyet az Alternate Healthy Eating Index (AHEI) pontszám tükröz, 4 évente értékelték a változások kiszámításához.

EREDMÉNYEK 9361 2-es típusú cukorbetegséget dokumentáltunk 2 093 416 személyévi követés során. Az AHEI pontszám 4 év alatt bekövetkezett A> 10% -os csökkenése a későbbi magasabb cukorbetegség kockázatával társult (összesített kockázati arány 1,34 [95% CI 1,23–1,46]) többszörös kiigazítással, míg az AHEI pontszám> 10% -os növekedése egy alacsonyabb kockázat (0,84 [0,78–0,90]). Az étrend minőségének javulása alacsonyabb cukorbetegség kockázattal járt együtt a kiindulási étrend minőségi állapota (P esetén a trend alacsonyabb, közepes vagy magas kezdeti étrend minőségnél) és a kiindulási BMI (P esetén a tendencia ≤ 0,01 a BMI 2 esetében). A testtömeg változása magyarázta az AHEI-változások (10% -os növekedésenként) és a cukorbetegség közötti összefüggés 32% -át (95% CI 24–41).

KÖVETKEZTETÉSEK Az étrend általános minőségének javulása a 2-es típusú cukorbetegség alacsonyabb kockázatával jár, míg az étrend minőségének romlása magasabb kockázattal jár. Az étrend minőségének változásai és a cukorbetegség kockázata közötti összefüggést csak részben magyarázzák a testsúly változásai.

Bevezetés

A prospektív megfigyelési vizsgálatok és a klinikai kísérletek bizonyították, hogy az étrend fontos a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében (1). Randomizált, kontrollált vizsgálatokban (RCT) az életmódváltások, beleértve az egyénre szabott makrotápanyag-összetételt, a fókuszált étrendi beavatkozásokat, megakadályozták vagy késleltették a 2-es típusú cukorbetegséget a magas kockázatú egyének körében (2,3). A korlátozott kalóriatartalmú és makrotápanyag-koncentrált étrend hosszú távú fenntartása azonban kihívást jelentett (4). Ezen túlmenően ezeket a személyre szabott terápiás megközelítéseket nehéz kommunikálni az általános populációkban. Ezért az étrend általános minőségének javítása, amely rugalmasságot biztosít az ételválasztásban, célszerűbb lehet a cukorbetegség megelőzésének hosszú távú megfelelésének és fenntarthatóságának fenntartása érdekében.

A különböző célpopulációkból kialakult egészséges táplálkozási szokások összefüggésbe hozhatók a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésével (5–8). Ezek a táplálkozási szokások általában teljes kiőrlésű gabonákban, gyümölcsökben és zöldségekben, diófélékben és hüvelyesekben gazdagak; mérsékelt az alkoholfogyasztás; és alacsonyabb a finomított szemekben, a vörös/feldolgozott húsokban és a cukorral édesített italokban (1). A szív- és érrendszeri megbetegedések (CVD) által veszélyeztetett résztvevők körében végzett RCT-ben az extra szűz olívaolaj-kiegészítéssel magas színvonalú étrendet fogyasztók 4,1 év utánkövetés után jelentősen csökkentették a cukorbetegség kockázatát (9).

Kutatási tervezés és módszerek

Tanulmány a népességről

Az ápolók egészségügyi tanulmánya (NHS) egy prospektív kohortvizsgálat, amelyen 121 700 bejegyzett nővér (30–55 éves korosztály) nő él, az Egyesült Államokban, az alapszintű adatgyűjtés során 1976-ban. Az NHS II egy további 116 671 fiatalabb nő regisztrált nőcsoportja nővérek az Egyesült Államokból (25–42 éves korosztály) 1989-ben. A Health Professionals Follow-up Study (HPFS) egy prospektív kohortvizsgálat, melyben 51 529 amerikai egészségügyi szakember vett részt 40–75 éves életkorban. A résztvevők kétévente követték nyomon a kórtörténetről és az életmódról szóló validált kérdőíveket. A vizsgálati protokollt a Brigham és a Női Kórház Intézményi Felülvizsgálati Testülete és a Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola.

Étrendi értékelés

Az étrendi bevitelt szemikvantitatív FFQ alkalmazásával értékelték kiinduláskor, és 4 évente frissítették (14–16). Az egyes élelmiszereknél a résztvevőket felkérték, hogy számolják be az egyes élelmiszerek előző évi szokásos adagjának szokásos bevitelét az előző évről. A napi tápanyagbevitelt a Harvard Food Composition Database segítségével becsültük meg, amely az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának tápanyag-adataiból származik. Az NHS és a HPFS tápanyag-, étel- és étrendmintáinak reprodukálhatóságát és érvényességét részletesen dokumentálták (14–17).

Az étrend minőségének változását az AHEI 2010 pontszám változásainak kiszámításával értékeltük. Az AHEI 2010 a vonatkozó szakirodalom átfogó áttekintésén alapult azon élelmiszerek és tápanyagok azonosítására, amelyek következetesen összefüggenek a krónikus betegségek alacsonyabb kockázatával (8). Frissítették az eredeti AHEI-ből (18). Az AHEI-t úgy tervezték, hogy kvantitatív pontozást nyújtson az étrendi útmutatás betartása érdekében (18). Az AHEI 2010 változó kiválasztási és pontozási szempontjainak indoklását korábban részletesen leírtam (8). A pontszám 11 komponensből állt, amelyek között nagyobb volt a zöldségfélék, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, diófélék és hüvelyesek, hosszú láncú n-3 zsírsavak és többszörösen telítetlen zsírsavak bevétele (kivéve a hosszú láncú n-3 zsírsavakat); alacsonyabb vörös/feldolgozott hús, cukorral édesített italok és gyümölcslé, transz-zsír és nátrium bevitele; és mérsékelt alkoholfogyasztás, mint az egészséges táplálkozás betartása. Mindegyik komponens pontszáma 0-tól (legkevésbé egészséges táplálkozási magatartás) és 10-ig (maximális betartás), és a teljes AHEI 2010-pontszám 0 és 110 között volt (maximális tapadás).

Egyéb expozíció-értékelés

A fizikai aktivitásra, a testsúlyra, az életmódra vonatkozó egyéb információkat és a kórelőzményeket az alapszint alatt összegyűjtötték, és kétéves kérdőíveken keresztül frissítették. A BMI-t úgy számoltuk ki, hogy a súlyt (kilogrammban) elosztottuk osztva a magasság négyzetével (méterben). Az előző validációs vizsgálat alapján az ön által jelentett súlyok szoros összefüggésben voltak a mért súlyokkal (r = 0,97) (19). A cigaretta dohányzásáról, a cukorbetegség kórelőzményéről, a menopauza utáni hormonhasználatról, valamint a magas vérnyomás vagy hiperkoleszterinémia előzményeiről szóló információkat önértékeléssel értékelték ezekből a kérdőívekből. Ezen értékelések érvényességét korábban dokumentálták (20,21).

A 2-es típusú cukorbetegség megállapítása

Az alapszintű kérdőívben és az összes kétévenkénti nyomon követési kérdőívben a résztvevőket az orvos által diagnosztizált cukorbetegség előfordulásáról kérdeztük. Az ilyen diagnózist jelentő résztvevők kiegészítő kérdőívet töltöttek be a tünetekről, a diagnosztikai tesztekről és a diagnózis megerősítésére szolgáló kezelésről. A 2-es típusú cukorbetegségre vonatkozó kiegészítő kérdőív érvényessége, amelyben a cukorbetegség önbevallását diagnosztizálták olyan orvosi dokumentációval, amelyet egy endokrinológus vizsgált meg, aki megvakult a kiegészítő kérdőíves információkkal szemben 62-ből 62 (98%) véletlenszerűen kiválasztott NHS-résztvevőből és 57-ből. 59 (97%) HPFS résztvevő közül korábban dokumentálták (22,23).

A diagnózist megerősítették, ha az alábbiak közül legalább az egyiket jelentették a Nemzeti Diabétesz Adatcsoport kritériumai szerint (24): 1) legalább egy tünet (túlzott szomjúság, polyuria, fogyás vagy éhség), plusz éhomi glükózkoncentráció ≥7,8 mmol/l vagy véletlenszerű glükózkoncentráció ≥11,1 mmol/L; 2) tünetek hiányában legalább két emelkedett glükózkoncentráció különböző alkalmakkor (éhomi glükózkoncentráció> 7,8 mmol/L, véletlenszerű glükózkoncentráció ≥11,1 mmol/L és/vagy 2 órás postload koncentráció ≥11,1 mmol/L a orális glükóz tolerancia teszt); vagy 3) inzulinnal vagy orális hipoglikémiás gyógyszerrel történő kezelés. Az 1998 utáni esetekben a felülvizsgált American Diabetes Association kritériumokat alkalmazták az éhomi glükózkoncentráció 7,0 mmol/l-es határértékének alkalmazásával (25).

Statisztikai elemzések

A résztvevők az alap kérdőív visszaküldésétől a 2-es típusú cukorbetegség diagnosztizálásáig, a halálig vagy a nyomon követés végéig (2011-ben az NHS II, 2010-ben pedig az NHS és a HPFS) járultak hozzá személy szerint. első. Többváltozós, időtől függő Cox-arányos veszélyességi modelleket használtunk a kockázati arány (HR) és a 95% -os CI megbecsülésére. Az összesített kockázatbecslések megszerzéséhez a HR-eket egyesítették a többváltozós korrigált modellekből az egyes kohorszokban. A bal csonka túlélési modell időskálája az életkor volt, amelyet 4 éves csoportokban naptári idő szerint rétegeztek, amellett, hogy összesített elemzésekben figyelembe vették a vizsgálati kohorszokat. Számszerűsítettük az AHEI változáskategóriák közötti lineáris trendet a lineáris trend Wald-tesztjével azáltal, hogy az egyes kategóriákhoz hozzárendeltük a medián értéket, és ezt a változót folyamatos változóként modelleztük. Meghatároztuk az AHEI változásai és a 2-es típusú cukorbetegség esetleges nemlineáris kapcsolatát korlátozott köbös spline-transzformációk alkalmazásával a kockázati funkció előzetes meghatározása nélkül (26). A nemlinearitás tesztjeit elvégeztük a valószínűségi arány teszt segítségével, és csak a lineáris taggal hasonlítottuk össze a modellt mind a lineáris, mind a köbös spline feltételekkel.

Teszteltük az AHEI-pontszámok változásainak multiplikatív interakcióit az életkor, a magas vérnyomás, a hiperkoleszterinémia, az aktuális dohányzási állapot és a BMI között a 4 éves periódus elején, valószínűségi arány tesztek felhasználásával. A kiindulási étrend minőségének felső határa figyelembevételével az elemzést az alap AHEI pontszámok alapján rétegeztük (A táblázat megtekintése:

Soron belüli megtekintése
Felugró ablak megtekintése

Az alapjellemzők az étrend minőségi mutatóinak 4 éves változásai szerint az amerikai nők és férfiak körében három leendő kohorszban

A 2-es típusú cukorbetegség HR-je az étrend minőségének frissített 4 éves változásai szerint (kategóriák AHEI-pontszámokban)

A kiindulási étrend minőségének az étrend minőségének változásai és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata közötti összefüggésre gyakorolt hatásának értékeléséhez az összefüggést az alap diéta minősége szerint osztályoztuk a 3. táblázatban (P interakció értéke = 0,2). A szignifikáns összefüggés továbbra is fennáll az alacsony, közepes és magas kiindulási étrend minőségben (az összes P a tendencia ≤ 0,001) (3. táblázat). Hasonlóképpen a 4. táblázatban, az összefüggést a kiindulási BMI alapján rétegeztük (P interakció = 0,001). Az étrend minőségének változásai és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata közötti összefüggés továbbra is szignifikáns maradt az alap BMI kategóriákban (P a trendnél ≤ 0,01 a 2-es BMI-értékeknél) (4. táblázat). Nem figyeltek meg szignifikáns hatásmódosítást az AHEI-pontszám változása és a 2-es típusú cukorbetegség incidenciája között a magas vérnyomás, a hiperkoleszterinémia vagy a jelenlegi dohányzási állapot között. Amikor az asszociációt korcsoportok szerint rétegeztük (P interakció = 0,02), az inverz asszociációk kifejezettebbek voltak a fiatalabbaknál, mint az idősebb résztvevőknél: HR 0,83 (95% CI 0,78–0,89) a résztvevőkben A táblázat megtekintése:

Soron belüli megtekintése
Felugró ablak megtekintése

A 2-es típusú cukorbetegség HR-je az étrend minőségének 4 éves változásai szerint (kategóriák az AHEI-pontszámokban) az AHEI-pontszám kategóriái szerint rétegezve a 4 éves periódus elején, az NHS (1986–2010), az NHS II (1991) összesített eredményei –2011) és a HPFS (1986–2010) *

A 2-es típusú cukorbetegség HR-je az étrend minőségének 4 éves változásai szerint (kategóriák az AHEI-pontszámokban), a BMI szerint rétegezve a 4 éves periódus elején, az NHS (1986–2010), az NHS II (1991–2011) összesített eredményei és HPFS (1986–2010) *

Az asszociációk stabilitásának egyidejű tesztelésére a fizikai aktivitás változásainak kategóriái között az étrend minőségének változásai és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata közötti összefüggést a fizikai aktivitás változásai alapján értékeltük (P interakció = 0,8). Az asszociáció továbbra is szignifikáns maradt a fizikai aktivitás változási kategóriákban (P esetén a tendencia ≤ 0,0005 azoknál a résztvevőknél, akiknek fizikai aktivitása csökkent, stabil maradt vagy növekedett) (3. kiegészítő táblázat). Az asszociáció jelentősége és iránya akkor is megmaradt, amikor az AHEI-pontszámokat a hosszú láncú n-3 zsírsav-komponens nélkül számolták ki (4. kiegészítő táblázat).

Következtetések

Az amerikai férfiak és nők három nagy leendő kohorszában az étrend általános minőségének javulása egy 4 éves periódus alatt a következő 4 évben a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának alacsonyabb kockázatával járt együtt, míg az étrend minőségének romlása nagyobb a kockázat. Ezt az összefüggést csak részben magyarázta a testtömeg egyidejű változásával, és az alap diéta minősége és a kiindulási BMI kategóriái között maradt.

Összegzésképpen elmondható, hogy az étrend általános minőségének javítása egy 4 éves periódusban a következő 4 évben a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának alacsonyabb kockázatával járt együtt az amerikai felnőttek ezen leendő kohorszaiban, míg az étrend minőségének romlása magasabb a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata, valamint az étrend minőségének változásai és a cukorbetegség kockázata közötti összefüggés csak részben magyarázható a testtömeg változásával. Kiterjesztve a korábbi RCT-bizonyítékokat, amelyek igazolták, hogy az egyénre szabott étrendi beavatkozások megelőzhetik vagy késleltethetik a 2-es típusú cukorbetegséget a magas kockázatúak körében (1), bizonyítékot szolgáltatunk arra, hogy az általános étrend-minőség megváltoztatása jelentős hatással lehet a hosszú távú cukorbetegség kockázatára. Továbbá eredményeink tudományos bizonyítékokat szolgáltatnak a jelenlegi közegészségügyi ajánlás (10–12) alátámasztására, amely az egészséges táplálkozási szokások elfogadását jelenti a hosszú távú 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében.

Cikk információk

Finanszírozás. Ezt a tanulmányt az Országos Egészségügyi Intézet támogatta: UM1-CA-186107, UM1-CA-176726, UM1-CA-167552, P01-CA-87969, DK-58845, HL-60712 és P30-DK-46200.

Érdeklődési kettősség. A cikk szempontjából lényeges összeférhetetlenségről nem számoltak be.

Szerző közreműködései. S.H.L. és F.B.H. részt vett a tanulmány koncepciójában és tervezésében, valamint a statisztikai elemzésben és értelmezésben. S.H.L. megfogalmazta a cikket. Minden szerző részt vett a kritikai felülvizsgálatban, és jóváhagyta a kézirat végleges változatát. S.H.L. és F.B.H. garantálják ezt a munkát, és mint ilyen, teljes hozzáféréssel rendelkeztek a vizsgálat összes adatához, és felelősséget vállalnak az adatok integritásáért és az adatelemzés pontosságáért.

Előzetes előadás. A tanulmány egyes részeit absztrakt formában mutatták be az American Diabetes Association 74. tudományos ülésén, San Francisco, Kalifornia, 2014. június 13–17.