Az ischaemiás stroke kockázata metabolikusan egészséges elhízás esetén: Országos népességalapú tanulmány

Szerepek konceptualizálás, adatkezelés, hivatalos elemzés, módszertan, vizualizáció, írás - eredeti vázlat, írás - áttekintés és szerkesztés

Szöuli Nemzeti Egyetemi Kórház Belgyógyászati Osztálya, Szöul, Koreai Köztársaság

Szerepek konceptualizáció, finanszírozás megszerzése, projekt adminisztráció, erőforrások, felügyelet, írás - áttekintés és szerkesztés

Szöuli Nemzeti Egyetemi Kórház Belgyógyászati Osztálya, Szöul, Koreai Köztársaság

Endokrinológiai és anyagcsere-osztály, Belgyógyászati Klinika, Szöuli Szent Mária Kórház, Orvostudományi Főiskola, Koreai Katolikus Egyetem, Szöul, Koreai Köztársaság

Szerepek írása - áttekintés és szerkesztés

Szöuli Nemzeti Egyetemi Kórház Belgyógyászati Osztálya, Szöul, Koreai Köztársaság

Szerepek vizsgálata, módszertan

Koreai Orvostudományi Főiskola Biostatisztikai Tanszéke, Koreai Katolikus Egyetem, Szöul, Koreai Köztársaság

Szerepek írása - áttekintés és szerkesztés

Szöuli Nemzeti Egyetemi Kórház Belgyógyászati Osztálya, Szöul, Koreai Köztársaság

Hyun-Jung Lee,
Eue-Keun Choi,
Seung-Hwan Lee,
Yong-Jin Kim,
Kyung-Do Han,
Seil Oh

Ábrák

Absztrakt

Háttér

Nem ismert, hogy metabolikusan egészséges, elhízott (MHO) egyéneknél fokozottabb az ischaemiás stroke kockázata. Vizsgáltuk az MHO fenotípus és az iszkémiás stroke összefüggését.

Mód

A Koreai Országos Egészségbiztosítási Szolgálat 2004–2008-ban felvett nemzeti mintakohortjának 354 083 felnőttét (45,8 ± 14,2 év) követték nyomon 2013-ig az incidens ischaemiás stroke miatt. A metabolikus szindróma egyik kritériumának sem megfelelő alanyokat nem sorolták „anyagcserében egészséges”. A kohortot négy csoportba sorolták az elhízás és az anyagcsere állapota szerint: metabolikusan egészséges normál súly (MHNW), metabolikusan egészségtelen normál súly (MUNW), MHO és anyagcserét tekintve egészségtelen elhízott (MUO).

Eredmények

Az ischaemiás stroke-ot 4884 (1,4%) egyénnél diagnosztizálták újonnan, átlagosan 7,4 ± 1,5 éves követés során. A stroke gyakorisága az MHNW, MUNW, MHO és MUO csoportokban 0,56, 2,61, 0,61 és 2,76 volt/1000 személyév. Míg a stroke kockázata jelentősen megnőtt az anyagcserét tekintve egészségtelen csoportokban, az MHO-ban nem nőtt az MHNW csoporthoz képest a többváltozós elemzés során. Metabolikusan egészséges egyéneknél az elhízás nem növelte az iszkémiás stroke kockázatát, függetlenül az elhízás súlyosságától. Eközben metabolikusan egészségtelen egyéneknél az elhízás szignifikánsan összefügg a stroke megnövekedett kockázatával.

Következtetések

Az MHO egyéneknél nem volt nagyobb az iszkémiás stroke kockázata. Az elhízás azonban növelte az ischaemiás stroke kockázatát azoknál a személyeknél, akiknek metabolikus kockázati tényezői vannak; ezért ennek a populációnak fontosabb lehet a normális súly megtartása. Az anyagcsere-egészségtelenség nagyobb összefüggést mutatott, mint az elhízás és a stroke.

Idézet: Lee H-J, Choi E-K, Lee S-H, Kim Y-J, Han K-D, Oh S (2018) Az ischaemiás stroke kockázata metabolikusan egészséges elhízásban: Országos népességalapú tanulmány. PLoS ONE 13 (3): e0195210. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0195210

Szerkesztő: Manlio Vinciguerra, University College London, EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Fogadott: 2017. november 8 .; Elfogadott: 2018. március 19 .; Közzétett: 2018. március 30

Adatok elérhetősége: A tanulmányban felhasznált adatok kérésre rendelkezésre állnak az Országos Egészségbiztosítási Megosztó Szolgálat webhelyén (https://nhiss.nhis.or.kr) az IRB engedély benyújtása után.

Finanszírozás: Ezt a munkát a Szöuli Nemzeti Egyetemi Kórház Kutatási Alap támogatta [támogatás 0620160680]; Korea Nemzeti Kutatási Alapítványa az Oktatási, Tudományos és Technológiai Minisztériumnál [támogatás 2014R1A1A2A16055218]; valamint az Egészségügyi és Jóléti Minisztérium koreai egészségügyi technológiai kutatás-fejlesztési projektje [HI15C1200 támogatás], amelyet EK Choi kapott.

Versenyző érdeklődési körök: A szerzők kijelentették, hogy nincsenek versengő érdekek.

Bevezetés

Az elhízás és a metabolikus szindróma, amelyek gyakran együtt léteznek, fokozott kardiovaszkuláris kockázattal és rossz egészségi eredménnyel járnak [1–4]. Az elhízás a túlzott zsírosság, amely korrelál a testfelesleggel. A testtömeg-index (BMI) az elhízás könnyen megszerezhető mértéke, amely a testfelesleget képviseli, és a korábbi vizsgálatokban szoros összefüggést mutat a mortalitással és a kardiovaszkuláris prognózissal [1, 4]. Az elhízás egyéb mutatói közé tartozik a zsírtömeg (%), a derék kerülete vagy a derék és a csípő aránya, de az etnikum szerinti 30 vagy 25 kg/m 2 feletti BMI a leggyakrabban használt és hitelesített mérőszám [5–8]. Az egyébként metabolikusan egészséges profilú, elhízott személyek egy részének, amelyet „metabolikusan egészséges elhízottnak (MHO)” neveznek, jobb kardiovaszkuláris prognózisa lehet az elhízott népesség többi részéhez képest. Az „anyagcserében egészséges” meghatározása vita tárgya, és a tanulmányoktól függően a 0 vagy legfeljebb 1 metabolikus szindróma kockázati tényezővel rendelkezik a leggyakrabban használt definíció [9].

A stroke a halálozás csökkenése ellenére is jelentős egészségügyi terhet jelent [10]. A stroke-ot gyakran a koszorúér-betegség együttes kardiovaszkuláris kimenetelének tekintik. A stroke kockázata és a szívkoszorúér-betegség kockázata azonban eltérő lehet. Néhány korábbi tanulmány megállapította, hogy az MHO fokozott kardiovaszkuláris kockázatban van (beleértve a stroke-ot is) [11–13], míg mások nem találtak különbséget a kockázat szempontjából az MHO és az MHNW fenotípusok között [14–17]. Még akkor is, ha egyedül a stroke-ot vizsgáltuk elsődleges eredményként, ellentmondásos adatok voltak arról, hogy az MHO-ban a stroke kockázata nőtt [11] és nem nőtt [14, 15].

Megvizsgáltuk az elhízással és az anyagcsere egészségi állapotával járó ischaemiás stroke kockázatát, szigorú definícióval, hogy az anyagcsere egészséges, országos népesség-alapú kohorszban.

Anyagok és metódusok

Vizsgálati populáció

A Koreai Nemzeti Egészségbiztosítási Szolgálat - a nemzeti mintakohort (NHIS-NSC) 1 025 340 véletlenszerűen kiválasztott alanyból áll a koreai lakosság körében 2002-ben (a teljes koreai népesség 2,2% -a), valamint 2013 decemberéig tartó nyomon követési adataikból. a koreai népességet reprezentáló adatbázist korábban leírták [18–20]. A demográfiai adatok, a fekvő- és járóbeteg-ellátás orvosi kezelési nyilvántartásai, például a diagnózisok, a receptek és az eljárások, valamint az országos egészségügyi vizsgálatok eredményei rendelkezésre álltak a kutatáshoz.

Az NHIS-NSC-ből koreai felnőttek (≥ 20 év) retrospektív kohorszát vonták ki, akiket 2004 és 2008 között alapszintű egészségügyi vizsgálatnak vetettek alá, beleértve a testtömeg-indexet (BMI), és nem rendelkeztek előzetesen ischaemiás stroke diagnózissal. (n = 370 537). Azok a személyek, akiknél az iszkémiás stroke diagnosztizáltak korábban (I63-64) az elmúlt 3 évben, kizárták, mivel a stroke korábbi diagnosztikus kódolása az NHIS állítások adatbázisában korlátokkal rendelkezik az újonnan kialakuló stroke-tól való megkülönböztetéshez: ez a kizárt csoport közel 20 évvel idősebb volt valamint elhízottabb és több alapbetegségben szenved. Az alsúlyú személyeket (BMI 2) szintén kizárták (n = 16 454), mivel az alsósúlyúaknál nagyobb volt a morbiditás és a halálozás kockázata a normál testsúlyú egyénekhez képest [6, 21, 22]. Összesen 354 083 személy szerepelt a végső vizsgálati kohorszban.

A diagnózisokat a Nemzetközi Betegségek Osztályozása, 10. revízió (ICD-10) határozta meg, kórházi vagy ambuláns kezelések nyilvántartásával. A kovariátok definícióit korábbi tanulmányainkban validáltuk [18, 23, 24], és az S1 táblázat foglalja össze. A demográfiai adatokat kérdőívekkel szereztük be az alapszintű egészségügyi vizsgálatok során. Ezt a tanulmányt a Szöuli Nemzeti Egyetemi Kórház Intézményi Felülvizsgálati Testülete hagyta jóvá, és betartotta a Helsinki Nyilatkozatot.

Az elhízás és az anyagcsere-egészség meghatározása

Az elhízást a BMI állapította meg. A BMI-t úgy számoltuk ki, hogy a súlyt kilogrammban elosztottuk a méter magasságának négyzetével (kg/m 2), és a WHO nyugati csendes-óceáni térségének az ázsiaiak elhízásának definíciója alapján kategorizáltuk [25]: normál súly (BMI 18,5–24,9 kg/m 2) és elhízott (BMI ≥ 25 kg/m 2), az elhízást tovább besorolják az I. stádiumba (BMI 25–29,9 kg/m 2) és a II. stádiumba (BMI ≥ 30 kg/m 2). Alsúlyú egyedeket (BMI 2) kizártunk a vizsgálatból.

A metabolikus egészségi állapotot metabolikus szindróma kritériumok alapján állapították meg [26]. Mivel a 2009 előtti kiindulási egészségügyi vizsgálatoknál csak a teljes koleszterinszintet mértük, sem trigliceridek, sem nagy sűrűségű lipoprotein-koleszterin (HDL) szintek nem álltak rendelkezésre; így a kóros lipidszintek proxy indikátoraként a megnövekedett, ≥ 240 mg/dL teljes koleszterinszintet használtuk, amely az NCEP-ATPIII és a koreai irányelvek szerint a magas koleszterinszint határértéke [27, 28]. Az MHO nemrégiben javasolt harmonizált definíciójával [9] összhangban az anyagcserét tekintve egészségesnek az alábbi metabolikus szindróma kritériumok egyikének sem felel meg a kiinduláskor: i) emelkedett vérnyomás (SBP ≥ 130 és/vagy DBP ≥ 85 Hgmm) vagy kezelés magas vérnyomás esetén, ii) megnövekedett éhgyomri glükóz (≥ 100 mg/dl) vagy diabetes mellitus kezelésére, iii) megemelkedett összkoleszterinszint (≥ 240 mg/dL) vagy diszlipidémia kezelésére. Azokat a személyeket, akik megfeleltek a fenti kritériumok közül egynek vagy többnek, anyagcserét tekintve egészségtelennek tekintették. A derék kerülete kritériumot kizárták. A magas vérnyomás, a 2-es típusú diabetes mellitus, a dyslipidaemia kezelését diagnosztizáló kódok segítségével állapították meg az elmúlt évben, kórházi vagy járóbeteg-nyilvántartással (S1 táblázat).

A kohortot négy csoportba sorolták az elhízás és az anyagcsere állapota szerint: metabolikusan egészséges normál súly (MHNW), metabolikusan egészségtelen normál súly (MUNW), MHO és anyagcserét tekintve egészségtelen elhízott (MUO).

Végpont

Az elsődleges végpont az újonnan diagnosztizált ischaemiás stroke volt. Ezt a változót a kórházi kezelés során adott iszkémiás stroke (I63-64) diagnózisaként definiálták, komputertomográfiával vagy mágneses rezonanciával végzett neurológiai képalkotás igényeivel kombinálva [18, 29, 30]. Azokat a betegeket, akiknél a követési időszak alatt nem alakult ki ischaemiás stroke, a lemorzsolódás napján (halál vagy emigráció miatt) vagy a követés végén cenzúrázták.

Statisztikai analízis

A kohorsz jellemzőit átlagként ± standard deviációként (SD) mutatjuk be a folytonos változók esetében, és százalékban a kategorikus változók esetében. A csoportok közötti különbségeket varianciaanalízissel (ANOVA) teszteltük a folyamatos változókra, a chi-négyzet tesztet pedig a kategorikus változókra.

A stroke előfordulása és kockázata az elhízás és az anyagcsere-egészségesség függvényében

Az átlagos 7,43 éves követés (SD, 1,52 év) során összesen 4884 (1,4%) újonnan diagnosztizált ischaemiás stroke-ot fedeztek fel (előfordulási arány, 1,86/1000 személyév). Az iszkémiás stroke kumulatív incidenciáját az egyes csoportok Kaplan-Meier görbékben mutatják be (1. ábra). A stroke előfordulása szignifikánsan megnőtt a metabolikusan egészségtelen csoportokban (MUNW, MUO) a metabolikusan egészséges csoportokhoz (MHNW, MHO) képest (p. 1. ábra. Az ischaemiás stroke előfordulását bemutató Kaplan-Meier görbék az elhízás és az anyagcsere-egészség által kategorizált csoportok szerint).

MHNW = metabolikusan egészséges normál súly; MUNW = anyagcsere szempontjából egészségtelen normál súly; MHO = metabolikusan egészséges elhízott; MUO = anyagcsere szempontjából egészségtelen elhízott. P-érték összehasonlításhoz log-rank teszttel.

A stroke kockázata a BMI és az anyagcsere-kockázati tényezők száma szerint

A 3. táblázat bemutatja az elhízás, az anyagcsere-egészségügyi összetevők és a metabolikus egészségi állapot összefüggését az iszkémiás stroke-mal. A normál testsúlyú egyénekhez képest az elhízott egyéneknél 16% -kal nagyobb az iszkémiás stroke kockázata (HR 1,16, 95% CI 1,09–1,23), ami szignifikáns volt más metabolikus szindróma kritériumok, azaz az emelkedett vérnyomás-, glükóz- vagy koleszterinszint ( 3. táblázat, 2. modell). Ez mind az I., mind a II. A stroke-tal való összefüggés a BMI növekedésével erősödött, bár az anyagcsere-egészségkomponensek kiigazítását követően az összefüggés sokkal gyengült (2. ábra). A metabolikus szindróma kockázati tényezőinek száma a magasabb BMI-intervallum arányában nőtt (3. ábra).

BMI = testtömeg-index. Mindegyik pont a kockázati arányokat (HR) képviseli hibasávokkal 95% -os konfidencia intervallumokra (95% CI). A csillagok szignifikáns különbséget jeleztek a referencia csoporttal szemben.

MetS = Metabolikus szindróma; BMI = testtömeg-index.

Az anyagcsere-egészségtelenség és a stroke összefüggése egyértelműbb a BMI-csoportok szerint rétegzett elemzésben (4. táblázat). Normál testsúlyú és elhízott egyéneknél az anyagcserét tekintve egészségtelen betegeknél nagyobb volt az ischaemiás stroke kockázata az anyagcserét tekintve egészségesekhez képest (normál testsúly esetén: HR 1,68, 95% CI 1,52–1,87; elhízottak esetében: HR 2,16, 95% CI 1,79–2,60 ). Úgy tűnt, hogy az asszociáció erősödik az elhízás fokozódásával.

A metabolikus szindróma kritériumainak minden összetevője összefüggésbe hozta az incidens stroke-ot is, amely szignifikáns volt az elhízáshoz való igazodás után (3. táblázat, 3. modell). A megemelkedett vérnyomás mutatta a legerősebb összefüggést a stroke kialakulásával (HR 1,74, 95% CI 1,62–1,86). Az anyagcserét tekintve egészséges egyénekhez képest az anyagcserét tekintve egészségtelen embereknél az elhízáshoz igazodva 80% -kal nagyobb volt az iszkémiás stroke kockázata (HR 1,80, 95% CI 1,65–1,97). Összességében az egyes metabolikus szindróma kritériumok vagy a metabolikus egészségtelenség jelenléte erősebb összefüggést mutatott az iszkémiás stroke-mal, mint az elhízás állapota.

Eközben az elhízás és az iszkémiás stroke összefüggése a metabolikus egészségi állapot szerint különbözött (5. táblázat). Metabolikusan egészséges egyéneknél az elhízás nem növelte az ischaemiás stroke kockázatát (HR 1,00, 95% CI 0,81–1,22), függetlenül az elhízás súlyosságától. Eközben metabolikusan egészségtelen egyéneknél az elhízás szignifikánsan összefügg a stroke megnövekedett kockázatával (HR 1,19, 95% CI 1,12–1,27), mind az I., mind a II.

Vita

Az elhízással járó stroke kockázat az anyagcsere egészségi állapota szerint különbözik

Ennek a vizsgálatnak a fő megállapítása az volt, hogy az MHO egyének nem mutatták az ischaemiás stroke fokozott kockázatát az egészséges, normál testsúlyú egyénekhez képest, míg az anyagcserét tekintve egészségtelen, normál testsúlyú és elhízott egyéneknél is nagyobb volt a stroke kockázata. Bár úgy tűnik, hogy az elhízás szignifikánsan összefügg az iszkémiás stroke-kal, ez a hatás az anyagcsere egészségi állapotától függően eltérő lehet: az elhízás megnövekedett stroke kockázata metabolikusan egészségtelen egyéneknél, de nem metabolikusan egészséges egyéneknél. Eközben az összes anyagcsere-egészségkomponens erősebb összefüggést mutatott a szélütéssel, mint az elhízás, és anyagcserét tekintve egészségtelen volt, és minden BMI-kategóriában megnövekedett a stroke kockázata.

Az MHO és a kardiovaszkuláris kockázat vita tárgyát képezi

Másodszor, az MHO prognózisa eredményspecifikus lehet; például a szív- és érrendszeri betegségek és a 2-es típusú cukorbetegség különböző összefüggéseket mutatott [11, 16]. A szívkoszorúér-betegséget és az iszkémiás stroke-ot gyakran együttes kardiovaszkuláris kimenetelként tanulmányozzák, de eltérő összefüggések lehetnek az elhízással és az anyagcsere-egészségügyi összetevőkkel, ami pontatlan eredményekhez vezethet. Néhány korábbi tanulmányban, ahol az MHO fokozott kardiovaszkuláris kockázatot mutatott, a stroke relatív kockázata kisebb volt, mint a szívkoszorúér-betegségé [15]. Nemrégiben beszámoltunk arról, hogy az MHO egyéneknél fokozott a pitvarfibrilláció (AF) kockázata, és az elhízás függetlenül társul az AF fejlődéséhez [18]. A megnövekedett AF kockázat ellenére ebben a tanulmányban azt tapasztaltuk, hogy az MHO egyének nem mutattak megnövekedett stroke kockázatot az egészséges, nem elhízott egyénekhez képest. A stroke kockázata a stroke típusától függően is eltérhet, azaz iszkémiás vagy vérzéses [33–35]; az MHO-val kapcsolatos legtöbb tanulmány azonban nem különböztette meg a stroke típusait az eredményben [11–13, 15, 17]. Az egyetlen eredményre való összpontosítás ideális lenne, ha a vizsgált populáció elég nagy lenne. Ebben a tanulmányban az elsődleges eredményt az ischaemiás stroke-ra szűkítettük, olyan populációban, amely elég nagy ahhoz, hogy érdemi eredményeket kapjon.

Tanulmányozza erősségeit és korlátait

Vizsgálatunk számos figyelemre méltó erőssége a nagy mintanagyság, több mint 354 000 felnőtt, az általános koreai lakosság reprezentativitása és az eredmények értékelése több mint 7 éves követési időszakban. Az összes kezelési nyilvántartás elérhető volt a kohorsz minden egyes egyede számára, ami nagyobb pontosságot eredményezett az elsődleges eredmény kimutatásában. Ezenkívül az MHO szigorú meghatározását alkalmazták, lehetővé téve az anyagcserében teljesen egészséges elhízottak prognózisának követését. Összetett kardiovaszkuláris eredmény helyett egyetlen eredményre összpontosítottunk.

Következtetés

Összegzésképpen elmondható, hogy az elhízás növelte az ischaemiás stroke kockázatát az anyagcserében egészségtelen, míg az anyagcserében egészséges nem. Az elhízás különösen az anyagcsere-kockázati tényezőkkel rendelkező személyek számára tűnik károsnak, és a normális testsúly fenntartása fontosabb lehet e populáció számára. Másrészt az MHO egyéneknél nem volt nagyobb az iszkémiás stroke kockázata, és a metabolikus szempontból egészséges elhízás jóindulatú lehet, legalábbis az iszkémiás stroke esetén. Az elhízással járó egészségügyi kockázatok jobb megértése segíthet az orvosoknak a betegek felismerésében, akiknek aktívabban kellene foglalkozniuk a súlycsökkentéssel. Az anyagcsere-egészségtelenség nagyobb összefüggést mutatott, mint az elhízás a stroke-val, hangsúlyozva az anyagcsere-kockázati tényezők ellenőrzésének fontosságát.