Az új cukorbetegség-gyógyszer segíthet az elhízásban szenvedőknek a fogyásban

Egy olyan vegyület, amely utánozza az étvágyat szabályozó, természetesen előforduló hormont, segíthet az elhízásban szenvedő, de cukorbetegséggel nem rendelkező embereknek a fogyásban - javasolja egy új tanulmány. A kutatást március 18-án, vasárnap mutatják be az ENDO 2018-ban, az Endokrin Társaság 100. éves találkozóján Chicagóban, Ill.

szenvedőknek

A vegyület, a szemaglutid, kémiai szerkezete nagyon hasonlít a hormon glükagonszerű szerű peptidhez 1 (GLP-1), amely mind az inzulin szekrécióját, mind az étvágyat szabályozza. Decemberben az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala jóváhagyta az Ozempic szemaglutid injekciót az étrend és a testmozgás hetente egyszeri kiegészítéseként, a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő felnőttek glikémiás kontrolljának javítása érdekében.

"Ez a randomizált vizsgálat a félaglutiddal kiváltott fogyásról elhízott, de cukorbetegségben szenvedő embereknél a legmagasabb súlycsökkenést mutatta a gyógyszerészeti beavatkozásoknál" - mondta Patrick M. O'Neil, a súlygyakorlás igazgatója. Menedzsmentközpont és a pszichiátria és magatartástudomány professzora a South Carolina-i Orvostudományi Egyetemen, Charlestonban, SC.

Az új tanulmányban 957 résztvevő vett részt, akiknek 35 százaléka férfi volt. Valamennyi résztvevő testtömeg-indexe (BMI) legalább 30 volt, de nem volt cukorbeteg. Véletlenszerűen hét különböző csoportba sorolták őket. Öt csoport kapott különböző szemaglutiddózisokat (0,05 mg és 0,4 mg között) naponta egyszer injekció formájában; a hatodik csoport placebót, a hetedik csoport pedig 3 mg liraglutid cukorbetegséget kapott. Minden résztvevő havonta kapott diétás és testedzési tanácsadást.

Egy év elteltével az összes szemaglutidot kapó résztvevő lényegesen többet fogyott, mint a placebót kapók. Minél nagyobb dózist kaptak a résztvevők, annál nagyobb volt az átlagos testsúlycsökkenés. Azok a résztvevők, akik napi 0,05 mg szemaglutidot kaptak, testtömegük átlagosan 6,0 százalékát vesztették el; a 0,1 mg-os csoport átlagosan 8,6 százalékot veszített; a 0,3 mg-os csoport átlagosan 11,2 százalékot veszített; és azok, akik napi 0,4 mg-os dózist kaptak, átlagosan 13,8 százalékot vesztettek. A liraglutidot kapók testtömegük átlagosan 7,8% -át vesztették, míg a placebo csoportba tartozók átlagosan csak 2,3% -ot vesztettek.

Azok a résztvevők 65 százaléka, akik napi 0,4 mg szemaglutidot kaptak, testtömegük legalább 10% -át elveszítették, szemben a placebo csoportban részt vevők 10% -ával és a liraglutid csoport 34% -ával.

A szemaglutidot szedőknél a leggyakoribb mellékhatások az enyhe/közepes hányinger voltak, amint azt korábban a GLP-1 receptor agonistáknál tapasztalták.

O’Neil megjegyezte, hogy az elhízás szempontjából folytatott szemaglutid további vizsgálata folyamatban van.

Az endokrinológusok korunk legsürgetőbb egészségügyi problémáinak megoldásában állnak a cukorbetegségtől és az elhízástól a meddőségig, a csontok egészségéig és a hormonokkal kapcsolatos daganatokig. Az Endokrin Társaság a világ legrégebbi és legnagyobb hormonkutatással foglalkozó tudósszervezete és a hormonokkal összefüggő betegségekkel küzdő orvosok orvosa.