Az új prokinetikus itoprid hatása enyhe GERD-ben szenvedő betegeknél: kísérleti tanulmány
Levelezés: Dr. Suck Chei Choi, Belgyógyászati Klinika, Orvostudományi Kar, Wonkwang Egyetem, Iksan, Dél-Korea. rk.ca.gnawknow.cmw@cscdem
Telefon: + 82-63-850-1075 Fax: + 82-63-854-7675
Absztrakt
CÉL: Az itoprid egy újonnan kifejlesztett prokinetikus szer, amely antidopaminerg és anti-acetilkolin-észterázikus hatásokkal egyaránt fokozza a gyomor mozgását. A nyelőcső motoros diszfunkciójának jelentősége a gasztro-nyelőcső reflux betegség (GERD) patogenezisében érdekesvé teszi az itoprid hatásának vizsgálatát a nyelőcső savas expozíciójára.
MÓDSZEREK: Az itoprid hatását a nyelőcső savas reflux változóira 24 órán keresztül vizsgálták 26, GERD tünetekkel rendelkező betegnél, a belépés előtti teljes savi expozíciós idő alatt (pH Kulcsszavak: Gastro-nyelőcső reflux betegség, Itopride
BEVEZETÉS
A gyomor-nyelőcső reflux betegségét (GERD) a gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszafolyása jellemzi szövettani változásokkal vagy anélkül. A gyomorsav túlzott visszafolyása azonban bizonyos szövődményeket vált ki, például nyelőcsőgyulladást, nyelőcső szűkületet, rákot vagy Barrett nyelőcsőjét. A GERD patogenezise az alsó nyelőcső záróizom (LES) diszfunkció, a visszafolyó anyagok rendellenes tisztulóképessége, a késleltetett gyomorürülés és a nyelőcső nyálkahártyájának rendellenes ellenállása a gyomorsavval szemben, de általában az elsődleges motoros diszfunkciót tekintik a legfontosabb tényezőnek [1,2 ]. Ezért olyan prokinetikus szert fejlesztettek ki, amely a LES és a nyelőcső motilitásának növekedésével helyreállítja a gyomor motilitását, és amelyet gyakran alkalmaztak a GERD kezelésében [3]. Számos olyan prokinetikus szer létezik, mint a betanechol, metoklopramid, domperidon és ciszaprid, amelyek potencírozzák az acetilkolin hatást a gyomor-bél traktus simaizomzatára vagy antagonizálják a dopamin aktivitását.
Ezeknek a prokinetikus szereknek azonban vannak bizonyos korlátai a GERD-betegek felírására, mivel bizonytalan hatékonyságot mutatnak a GERD-ben a ciszaprid kivételével, és vannak bizonyos biztonsági problémáik [4,5]. Különösen a ciszaprid gyorsítja a nyelőcső savtisztulását a nyelőcső meghajtó mozgékonyságának fokozásával, amely erősíti a LES-t és serkenti a gyomor kiürülését. Tehát úgy vélik, hogy a ciszaprid ugyanolyan hatékonyságú, mint a GERD gyomorsav-szekréciójának gátlója. Ezen túlsúlyos hatások ellenére a ciszapridot csak ritmuszavarokat kiváltó biztonsági probléma miatt szabad felhasználni.
Az itoprid, a prokinetikus szer új típusa, mind dopamin D2 receptor antagonistaként, mind acetilkolin-észteráz inhibitorként működik. Felgyorsítja a gyomor kiürülését, javítja a gyomor feszültségét és érzékenységét, és hányáscsillapító hatású. Azt is megállapították, hogy az itoprid a ciszapriddal egyenértékű hatékonysággal rendelkezik funkcionális dyspepsia esetén. Az itoprid ezen mechanizmusai hasznosak lehetnek a GERD-betegek számára, de még nem állnak rendelkezésre klinikai adatok tőlük.
A kísérleti vizsgálat célja az itoprid hatékonyságának értékelése a GERD kezelésében a klinikai tünetek javulásának és a nyelőcső pH-változásának értékelésével.
ANYAGOK ÉS METÓDUSOK
Dizájnt tanulni
Ezt a vizsgálatot prospektív módon hajtották végre az itoprid hatékonyságának és dózis-válaszának értékelésére a GERD kezelésében, becsülve az ambuláns 24 órás pH-mérést és a klinikai tüneteket a kezelés előtt és után. A belépési feltételeknek megfelelő betegeket a randomizációs kiosztási ütemezés alapján két csoportba sorolták, és napi 150 vagy 300 mg itopridot kaptak.
Felvételi/kizárási kritériumok
Huszonhat (18-65 év közötti) beteget látogattak meg, akik ellátogattak a Wonkwang Egyetem Belgyógyászati Klinikájára és beleegyeztek, hogy részt vegyenek ebben a tanulmányban, a következő belépési kritériumok alapján toborozták: A befogadási kritériumok (1) többek voltak, mint a mérsékelt gyomorégés tünetei; (2) egynél több felső dyspeptikus tünet, például regurgitáció, epigasztrikus fájdalom, hányinger, hányás, dysphagia, 4 hétnél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom; (3) Savary-Miller besorolás alapján, endoszkópos vizsgálattal kevesebb, mint a II. Fokú nyelőcsőgyulladás; (4) rendellenes savi expozíció 24 órás pH-metrikus módszerrel (az idő töredéke> 5%, pH = 4 alatt).
Minden tünetnél a súlyossági pontszám a következő: 0 (nincs) = hiányzik; 1 (enyhe) = a tünetről spontán nem számoltak be, hanem konkrét kérdésekre hívták fel őket; 2 (mérsékelt) = a tünetet kezelni kell, de nem szabad beavatkozni a normális tevékenységekbe; 3 (súlyos) = a tünetek zavarják a normális tevékenységeket; 4 (nagyon súlyos) = a tünetek miatt lehetetlen normál tevékenységet végezni.
A kizárási kritériumok a következők voltak: (1) erős ingerekhez kapcsolódó akut nyelőcsőgyulladás; (2) maró nyelőcsőgyulladás toxikus anyaggal; (3) nyelőcsőgyulladás vagy egyes tünetek gyulladásos fertőzés vagy sugárkezelés útján; (4) H2-blokkolók, prokinetikus vagy antikolinerg szerek rendszeres használata az előző 4 hétben; (5) korábbi gasztrointesztinális műtét; (6) gyulladásos bélbetegség; (7) kardiológiai, légzőszervi, gyomor-bélrendszeri betegségek, endokrin anyagcsere-betegségek és neuropszichológiai betegségek; (8) klinikailag jelentős máj- vagy veseelégtelenség; (9) terhesség vagy a megfelelő fogamzásgátlás hiánya a fogamzóképes nők esetében; (10) olyan beteg, aki nem megfelelő a vizsgálathoz a kutató véleménye alapján.
Tanulmányi eljárások
Ezt a tanulmányt a Wonkwang Egyetemi Kórház intézményi felülvizsgálati testülete hagyta jóvá, és a betegek részéről tájékozott beleegyezést kaptak a vizsgálatba való felvételhez. A betegeket az alapvető információkról és a korábbi kezelési előzményekről kérdezték. És fizikális vizsgálatként, létfontosságú jelként és laboratóriumi vizsgálatként átvilágították őket. A vizsgálatot befolyásoló gyógyszereket legalább 1 hétig elhalasztották a vizsgálat előtt.
A GERD kiindulási tünetét kérdőív segítségével értékelték. Endoszkópos vizsgálatot végeztek a szerves elváltozások, például a rák vagy a fekély, ellenőrzésére és a nyelőcsőgyulladás súlyosságának értékelésére. A vizsgálat után ambuláns 24 órás pH-mérést végeztünk.
Azokat a betegeket, akik megfeleltek a belépési feltételeknek, véletlenszerűen osztották be az itoprid 150 vagy 300 mg-os csoportjába. Naponta háromszor öt vagy 100 mg itopridot adtak be 4 hétig. 4 hetes itoprid kezelés után fizikális vizsgálatot, életjelet, laboratóriumi vizsgálatot és a GERD tüneteit értékeltük, és 24 órás ambuláns pH-mérést végeztünk.
Asztal 1
A betegek klinikai jellemzői
150 mg | 300 mg | P | ||
Kor (év) | 44 ± 9 | 45 ± 12 | 0,8141 | |
Szex | Férfi | 7 | 5. | 0,734 |
Női | 6. | 8. | ||
Súly | 64 ± 11 | 61 ± 12 | 0,4281 | |
A reflux betegség időtartama | 2 év | 2 | 3 | |
Előkezelés | Igen | 2 | 1 | 0,828 |
Nem | 11. | 12. | ||
Endoszkópia | 0 | 5. | 7 | 0,717 |
(Savary-Miller fokozat) | ||||
én | 7 | 5. | ||
II | 1 | 1 | ||
Ivás | Igen | 2 | 3 | 0,884 |
Nem | 11. | 10. | ||
Dohányzó | Igen | 3 | 3 | 1 |
Nem | 10. | 10. |
P érték by 2 teszttel, kivéve 1 két minta t-tesztet.
Az itoprid hatékonysága a GERD tünetein
Az összes tünet, köztük a gyomorégés, a GERD egyik fő tünete, jelentős javulását a 150 és 300 mg itoprid-kezelés után azonosították az előkezeléshez képest (ábra (1A ábra). 1A). A tünetek javulásában nem találtunk statisztikailag szignifikáns különbséget két csoport között (ábra (2B ábra 2B).
V: Az átlagos gyomorégési pontszám változása az itoprid kezelése után. A GERD-ben szenvedő betegek gyomorégési pontszáma az itoprid mindkét csoportjában szignifikánsan javult. b P 1 P = 0,0006 az előkezeléshez páros t-teszttel; B: Az átlagos teljes tüneti pontszám változása az itoprid kezelése után. A GERD-ben szenvedő betegek átlagos összes tüneti pontszáma szignifikánsan javult az itoprid mindkét csoportjában. d P 1 P = 0,057 az előkezeléshez képest Wilcoxon aláírt rangtesztjével.
Az itoprid hatékonysága a nyelőcső savas reflux változóin
A felvett sav-reflux változók között a pH teljes ideje (2. ábra). 2). 150 mg-os csoportban az itoprid szignifikánsan csökkentette a leghosszabb epizód időtartamát az előkezeléshez képest. A savas reflux változó értékeit a 150 vagy 300 mg itopriddal végzett kezelés előtt és után a 2. táblázat tartalmazza .
2. táblázat
A savas reflux változók és a DeMeester-pontszám változása 26 GERD-ben szenvedő betegnél 150 vagy 300 mg itopriddal végzett kezelést követően
Változó | Csoport (mg/nap) | Itopride Tx. | n | Átlagos | SD | P |
A savas refluxok száma | 150 | Elő | 12. | 99,25 | 88.57 | 0,97 |
Post | 12. | 76,92 | 60.53 | |||
300 | Elő | 13. | 150,77 | 246.15 | 0,057 | |
Post | 13. | 52.23 | 39.79 | |||
5 percnél hosszabb savas refluxok száma | 150 | Elő | 12. | 6.08 | 5.32 | 0,287 |
Post | 12. | 3.83 | 5.32 | |||
300 | Elő | 13. | 6.23 | 5.12 | 0,054 | |
Post | 13. | 2.69 | 2.5 | |||
Leghosszabb ideig savas refluxok (perc) | 150 | Elő | 12. | 30.55 | 33.37 | 0,018 |
Post | 12. | 14.09 | 11.03 | |||
300 | Elő | 13. | 30.25 | 56.4 | 0,289 | |
Post | 13. | 20.78 | 33.64 | |||
Teljes idő pH 4 alatt (perc) | 150 | Elő | 12. | 138.42 | 98,56 | 0,16 |
Post | 12. | 92.09 | 78.07 | |||
300 | Elő | 13. | 145.08 | 86.1 | 0,011 | |
Post | 13. | 71,77 | 51.43 | |||
PH 4 alatti frakcióidő (%) | 150 | Elő | 12. | 11.13 | 9.26 | 0.211 |
Post | 12. | 10.12 | 12.69 | |||
300 | Elő | 13. | 11.2 | 6.69 | 0,005 | |
Post | 13. | 5.27 | 3.57 | |||
DeMeester pontszáma | 150 | Elő | 12. | 32.5 | 16.96 | 0,16 |
Post | 12. | 22.89 | 18.75 | |||
300 | Elő | 13. | 44,48 | 37.5 | 0,007 | |
Post | 13. | 19.56 | 14.72 |
Az itoprid biztonságossága
Az itoprid jól tolerálható volt, és csak kisebb mellékhatásokat jelentettek. 150 vagy 300 mg itoprid 4 hetes kezelésével nem volt szignifikáns változás a prolaktin átlagos szintjén (3. ábra). A 300 mg-os csoport két betegnél a prolaktin szint 15 ng/ml felett nőtt, de nem voltak olyan káros események, mint a laktális szekréció.
A prolaktin átlagos szintjének változása az itoprid-kezelés után. A prolaktin szintje nem változott az itoprid GERD-ben történő kezelése után.
VITA
Ennek a kísérleti tanulmánynak az eredménye azt mutatja, hogy az itoprid GERD-ben szenvedő betegeknél jelentős mellékhatások nélkül csökkenti a nyelőcső savas refluxját és enyhíti a tüneteket. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az itoprid javíthatja a GERD kóros állapotát.
A GERD kezelésének célja a tünetek enyhítése és a sérült elváltozások gyógyulása, ha az endoszkópos vagy kóros vizsgálatok során kiderült, hogy a nyelőcső nyálkahártya károsodott. Jelenleg úgy gondolják, hogy hosszú távú kezelésre van szükség, mert a GERD-t olyan krónikusan relapszáló betegségnek tekintik, mint a magas vérnyomás és a diabetes mellitus [12,13].
Számos terápiás gyógyszer közül egy prokinetikus szert alkalmaztak a GERD kórokozó mechanizmusának kezelésére és javítására, mint például a gyomor-bélrendszeri motilitási rendellenességek, az inkompetens LES relaxáció, a nyelőcső savtisztításának romlása és a gyomor elhúzódó elhúzódása. A prokinetikus gyógyszerek fajtái közül számos tanulmány a ciszaprid GERD-re gyakorolt hatására összpontosított. Az egyikükben a ciszaprid egészséges egyéneknél fokozta a nyelőcső perisztaltikájának tónusát és a LES dózisfüggését [14,15]. Éppen ellenkezőleg, a másik tanulmányban a ciszaprid nem volt hatással az étkezés utáni nyelőcső perisztaltikára, a gyomorsavra [16] és a LES nyomásra [17] egészséges egyéneknél.
Annak ellenére, hogy ez a tanulmány nem erősíti meg az itoprid hatékonyságát a nyelőcső perisztaltikájában és a LES-ben, figyelembe véve, hogy az itoprid javítja a GERD-ben szenvedő betegek tüneteit és hatékonyan csökkenti a savas refluxot, feltételezhetjük, hogy az itoprid némi hatást gyakorol a nyelőcső motoros diszfunkciójának javítására. További vizsgálatokra lesz szükség az itopridnak a GERD nyelőcső motoros diszfunkciójára gyakorolt hatásának megállapításához.
A tünetek javulásának és a nyálkahártya gyógyulásának szempontjából azt figyelték meg, hogy a ciszaprid 10 mg napi négyszeri (qid) és 20 mg napi kétszeri (bid) adagolása javította a nyelőcső refluxját a placebóhoz képest, és a ciszaprid ugyanolyan hatású volt, mint H2-blokkoló enyhe nyelőcsőgyulladásban szenvedő betegek kezelésében [6,7]. Ezenkívül beszámoltak arról, hogy a ciszapriddal és a H2-blokkolókkal végzett kombinált terápia hatékonyabb volt, mint a monoterápia súlyos reflux oesophagitisben szenvedő betegeknél [18].
Bár néhány funkcionális diszpepszia-tanulmány kimutatta, hogy az itoprid hatékonysága egyenértékű volt a ciszapridéval [11], ez az első olyan tanulmány, amely arról számol be, hogy az itoprid 4 héten át történő beadása javítja a GERD tüneteit, beleértve a gyomorégést (a GERD fő tünete) mind a 150, mind a 300 mg-os csoport. Tehát a továbbiakban további vizsgálatokra lesz szükség az itoprid monoterápia vagy a H2 receptor gátlókkal végzett kombinált terápia nyálkahártya károsodással járó nyelőcsőgyulladásra gyakorolt hatásának kiértékelésére, mint kezdeti és fenntartó kezelés.
- A rákos cachexia deszenzibilizáló hatása az immunellenőrzés gátlóira fejlett betegeknél
- Az argináz gátlás hatása az iszkémia-reperfúziós sérülésekre koszorúér-betegeknél
- Gale Academic OneFile - Dokumentum - Az írásbeliség hatásának elhízása az elhízott betegeknél
- A 600 mg tioktacid szájon át szedett tabletták hatékonyságának és biztonságosságának vizsgálata kínai cukorbetegek kezelésében
- A súlycsökkentés hatása a glikált hemoglobinra a 2. típusú betegek súlycsökkentő kísérleteiben