Bronchiectasis

A tények

A bronchiectasis nem egyetlen betegség. Inkább ez egy olyan állapot, amely a hörgők és hörgőkben. Ezek a felső mellkas légútjainak hálózatai, amelyek levegőt juttatnak a tüdőbe, miután az átjut a torkon a légcsövön keresztül.

A bronchiectasis a hörgők károsodására utal, amely megakadályozza őket a megfelelő levegő leadásában. A hörgők falai véglegesen kiszélesednek (kitágult), heges vagy gyulladt. Néhány hörgő akár össze is omolhat. Jellemzője, hogy nagy mennyiségben termelnek köpet (például nyálka, váladék). Az állapot terjedhet, vagy csak kis területet érinthet. A bronchiectasis általában kiszélesedést okoz a közepes méretű hörgőkben, de a kisebb hörgők is hegesedhetnek vagy elpusztulhatnak.

Okoz

Ez az állapot sokféleképpen fordulhat elő sokféle probléma következtében, amelyek mind a hörgőfalat támadják meg annak védelmi rendszerébe való beavatkozással. Számos betegség okoz bronchiectasist. A leggyakoribb ok a krónikus vagy visszatérő fertőzés. Ezeket a fertőzéseket olyan tényezők okozhatják, mint immunrendszeri problémák, születési rendellenességek, amelyek befolyásolják a légutak szerkezetét vagy működését, és elzáródtak a légutak. Kis számú eset a hörgőket károsító mérgező anyagok belélegzéséből származik.

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a fertőzéseket és állapotokat, amelyek bronchiectasist okozhatnak.

Légzőszervi fertőzések:

szamárköhögés
kanyaró
influenza
tuberkulózis
vírusos fertőzés
bakteriális fertőzés
gombás fertőzés
mycoplasma fertőzés

A légutak elzáródásának okai:

tüdődaganat
megnagyobbodott nyirokmirigyek
belélegzett idegen tárgy
nyálka

Genetikai feltételek:

cisztás fibrózis
ciliáris diszkinézia, beleértve a Kartagener-szindrómát
alfa-1-antitripszin hiány

Immunproblémák:

immunglobulinhiányos szindrómák
fehérvérsejt problémák
autoimmun vagy hiperimmun rendellenességek (rheumatoid arthritis, fekélyes vastagbélgyulladás)

Belégzési sérülések:

mérgező füstök, gázok vagy részecskék
étel vagy gyomorsav belélegzése

Más feltételek:

HIV-fertőzés
kábítószerrel való visszaélés, például heroinhasználat

Normális esetben a hörgőfal olyan sejteket tartalmaz, amelyek megvédik a légutakat és a tüdőt a káros anyagoktól. E sejtek egy része nyálkát termel az idegen tárgyak befogására, míg mások eltávolítják a nyálkát a légutakból.

A bronchiectasisban a hörgőfal krónikusan gyullad vagy megsemmisül. Amikor ez megtörténik, a nyálkát kitisztító sejtek megsérülhetnek vagy elpusztulhatnak. Ezután nyálkaképződés következik be, amely tovább károsíthatja a hörgőfalat és terjedhet a fertőzés. A megnövekedett nyálka lehetővé teheti olyan baktériumok szaporodását is, amelyek elzárhatják a tüdő nagy légutakat ( hörgő) és alacsony oxigénszinthez vezet a vérben.

Ugyanakkor a gyulladás a hörgők (többes számú hörgő) átterjedhet a tüdő kis légzsákjaira is (alveolusok). Ha ez megtörténik, tüdőgyulladás alakulhat ki, és hegesedést és a tüdőszövet vesztését eredményezheti. Súlyos esetekben a hegesedés és az erek elvesztése a tüdőben megterhelheti a szívét.

Tünetek és komplikációk

A bronchiectasisban szenvedők általában krónikus, produktív köhögést szenvednek. A bronchiectasis az élet bármely szakaszában kialakulhat. A folyamat általában kora gyermekkorban kezdődik, bár a tünetek sokkal később jelentkezhetnek. A tünetek fokozatosan kezdődnek, általában hörgőfertőzés után, és az évek során súlyosbodnak. A legtöbb embernél krónikus köhögés támad és köpködik az anyag (köpet) a tüdőből. A vér köhögése nem ritka, és ez lehet az első vagy egyetlen tünet.

Az emberek kora reggel és éjszaka is előforduló köhögési varázslatokat tapasztalhatnak. A gyakori tüdőgyulladás, zihálás vagy légszomj mind a bronchiectasis jele lehet. A bronchiectasist bonyolíthatják olyan légzési rendellenességek, mint krónikus bronchitis, asztma és emphysema. Nagyon súlyos esetek megerőltethetik a szívet, és végül jobb szívelégtelenséghez vezethetnek.

A diagnózis felállítása

Az orvos a tünetek miatt gyaníthatja a bronchiectasist, vagy azért, mert egy személynek ezzel kapcsolatos állapota van. A röntgensugarak diagnosztizáláshoz vezethetnek, és megmutatják a károsodás helyét és mértékét, de a bronchiectasis néha nem derül ki a rendszeres röntgensugárzás során. A bronchiectasis általában nagy felbontású számítógépes tomográfiával (CT-vizsgálat) igazolható.

Miután a bronchiectasist diagnosztizálták, az orvos ellenőrzi az okozó betegségeket. Ezek a tesztek mérhetik a verejték sószintjét a cisztás fibrózis tesztelésére, vagy a vér immunglobulin szintjét. Az orrból vagy a hörgőkből származó minták megmutathatják, hogy a nyálkát tisztító sejtek genetikailag hibásak-e. Amikor a bronchiectasis csak kis területet érintett, az orvosok egy apró kamerát fűzhetnek a hörgőkbe, hogy megnézzék, tüdődaganat vagy belélegzett idegen tárgy okozza-e. Ezt az eljárást nevezzük optikai szálas bronchoszkópia.

Más teszteket is lehet végezni, hogy kiderüljön-e valakinek allergiás bronchopulmonalis aspergillosis, egyfajta gomba súlyos allergiája által okozott állapot. A bronchiectasis egy olyan formáját okozza, amely a nagy hörgőket érinti.

Kezelés és megelőzés

A köhögéscsillapítók nem segítenek a bronchiectasisban, és súlyosbíthatják. Ha a hörgők nagy mennyiségű nyálkát tartalmaznak, előfordulhat, hogy naponta többször le kell üríteni őket (testtartási vízelvezetés).

A fertőzések antibiotikumokkal kezelhetők. Az antibiotikumokat néha havonta egy-két hétig, vagy akár folyamatosan írják fel. Orvosa előírhat nyálkahígító mukolitikus gyógyszereket, valamint gyulladáscsökkentő gyógyszereket, például kortikoszteroidokat. Ha a vér oxigénszintje alacsony a blokkolt légutak miatt, az oxigénterápia segíthet megakadályozni a tüdőproblémákkal kapcsolatos szívbetegségek kialakulását. Zihálás vagy légszomj esetén a hörgőtágító gyógyszerek (a légutakat nyitó gyógyszerek) segíthetnek.

A műtét lehetőség lehet olyan emberek számára, akiknek ismétlődő fertőzései vannak, vagy akik sok vért köhögnek. A sebészek eltávolíthatják a tüdő érintett részét, de ez nem segít, ha a bronchiectasis mindkét tüdőt magában foglalja.

A hatékony megelőzés magában foglalja a bronchiectasis hátterében álló számos ok kezelését. A kanyaró, a szamárköhögés, az influenza és a tüdőgyulladás elleni védőoltások mind csökkentik annak kialakulását, előfordulását és terjedését. Az antibiotikumok korai alkalmazása olyan fertőzések során, mint a tuberkulózis és a tüdőgyulladás, megelőzheti a bronchiectasist és csökkentheti annak súlyosságát. Gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása megakadályozhatja a hörgőkárosodást. Mindig kerülje a dohányzást vagy a mérgező füstök, gázok és a káros porok belélegzését.