Bronchoscopy

Bronchoscopy tények

A bronchoszkópia olyan eljárás, amelyet tüdőszakértők (pulmonológusok vagy mellkasi sebészek) végeznek különböző tüdőbetegségek diagnosztizálására vagy kezelésére.
Kétféle bronchoszkóp létezik - rugalmas optikai szálú és merev.
A bronchoszkópia viszonylag biztonságos.
A bronchoszkópiát különféle körülmények között hajtják végre, beleértve aznapi járóbeteg bronchoszkópiát, műtőt, kórházi osztályt és/vagy intenzív osztályt.

Mi a bronchoszkópia?

A bronchoszkópia olyan eljárás, amelynek során a vizsgáló egy tubus segítségével értékeli a beteg tüdejét és légutakat, beleértve a hangdobozt és a hangszalagot, a légcsövet és a hörgők számos ágát. A bronchoszkópiát általában pulmonológus vagy mellkasi sebész végzi. Noha a hörgoszkóp nem teszi lehetővé a tüdőszövet közvetlen megtekintését és ellenőrzését, a tüdőszövet mintái biopsziával elvégezhetők a bronchoszkóp segítségével laboratóriumi vizsgálat céljából.

A hörgoszkópnak két típusa létezik - egy rugalmas optikai hörgoszkóp és egy merev bronchoszkóp. Az 1960-as évek óta a száloptikás bronchoszkóp a használat egyszerűsége miatt fokozatosan kiszorította a merev bronchoszkópot. Néhány betegnél hajlékony száloptikás bronchoszkópiát végezhetünk érzéstelenítés nélkül, de a legtöbb esetben a tudatos nyugtató "alkonyi alvást" alkalmazzák. A merev bronchoszkópia azonban általános érzéstelenítést és aneszteziológus szolgáltatásait igényli. A bronchoszkópia során a vizsgáló akár a műszeren keresztül, akár a tévé monitorán keresztül megtekintheti a légutak szöveteit.

Az indikációtól függően a vizsgáztató a rugalmas szálas optikai bronchoszkóp és a merev bronchoszkóp között választ. Például, ha egy beteg nagy mennyiségű vért köhögött, merev bronchoszkópot használnak, mivel nagy szívócsatornával rendelkezik, és lehetővé teszi olyan eszközök használatát, amelyek jobban szabályozzák a vérzést. A bronchoszkópiák túlnyomó többségét rugalmas száloptikával végezzük a beteg jobb kényelme és az anesztézia csökkentett használata miatt.

Melyek a bronchoszkópia indikációi?

A bronchoszkópia felhasználható diagnózis vagy kezelés céljából. (Az alábbi felsorolások nem mindent magában foglalnak, hanem nagyobb tudatosságot és ismereteket kívánnak nyújtani a bronchoszkópia javallataival kapcsolatban.)

A bronchoszkópiával a diagnózis leggyakrabban ezekre a feltételekre:

tartós vagy megmagyarázhatatlan köhögés;
vér a köpetben (köhögött fel nyálkaanyagot a tüdőből);
rendellenes mellkasi röntgen, például tömeg, csomó vagy gyulladás a tüdőben; vagy
egy esetleges tüdőfertőzés értékelése.

A bronchoszkópiát arra használják kezelés:

idegen testek eltávolítása a légutakból;
stent (aprócső) elhelyezése az összeesett légutak megnyitásához tömeg vagy daganat nyomása miatt; vagy
a légutat elzáró tömeg vagy növekedés eltávolítására.

Melyek a bronchoszkópia lehetséges szövődményei?

A bronchoszkópia szövődményei viszonylag ritkák és leggyakrabban enyhék. Fontos felismerni, hogy minden eljárás kockázattal vagy szövődményekkel járhat mind ismert, mind előre nem látható okok miatt, mivel az egyes betegek anatómiája és a gyógyszerekre adott válasza eltér. Ezért nincs garancia arra, hogy egy eljárás komplikációktól mentes lehet. Az alábbiakban felsoroljuk a lehetséges szövődményeket:

Orrvérzés (orrvérzés)
Hangszalag sérülés
Szabálytalan szívverés
Oxigénhiány a test szöveteiben
Szívkárosodás gyógyszerek vagy oxigénhiány miatt
Vérzés a biopszia helyéről
Szúrt tüdő (pneumothorax)
A fogak károsodása (merev bronchoscopia miatt)
A gyógyszeres kezelés vagy az általános érzéstelenítés szövődményei

(Ez a lista nem az összes lehetséges szövődményt hivatott magában foglalni, hanem információt nyújt a bronchoszkópiával kapcsolatos nagyobb tudatosság érdekében.)

DIABEMUTATÁS

Hogyan készül a beteg a bronchoszkópiára?

Általában a bronchoszkópián átesett betegek az eljárás előtt éjfél után semmit sem szedhetnek szájon át. A szokásos gyógyszereket korty vízzel kell bevenni, kivéve azokat a gyógyszereket, amelyek fokozhatják a vérzés kockázatát. Ezek a gyógyszerek aszpirinkészítmények, vérhígítók, például warfarin (Coumadin ™), és nem szteroid gyulladáscsökkentők, például ibuprofen. (Ezeket a gyógyszereket a gyógyszertől függően az eljárás megkezdése előtt különböző napokon fel kell függeszteni. A betegeknek konzultálniuk kell orvosukkal a megfelelő ütemterv érdekében az adott helyzetben.) Az orvos tudni akar minden kábítószer-allergiáról vagy súlyos gyógyszerreakcióról is. hogy a beteg megtapasztalhatta.

Mire számíthat a beteg a bronchoszkópia során?

Amint a beteg megérkezik a bronchoszkópiás készletbe (vagy ha a beteg már kórházban van), intravénás katétert (IV) indítanak a gyógyszer és a folyadék beadására. Ezután a beteget monitorhoz csatlakoztatják, hogy folyamatosan ellenőrizzék a pulzusszámot, a vérnyomást és a vér oxigénszintjét. Szükség esetén kiegészítő oxigént vagy az orrlyukakba (kanülbe) behelyezett 1/4 hüvelykes csövön keresztül, vagy egy arcmaszkkal látnak el. Ezután a IV-en keresztül gyógyszeres kezelést végeznek, hogy a beteg nyugodt és álmos legyen a rugalmas szálas optikai bronchoszkópia miatt. Ha merev bronchoscopiát kell végezni, aneszteziológus lesz jelen az általános érzéstelenítés kiváltására és monitorozására.

A betegek a hátukon fekszenek, oxigénnel kiegészítve a szájon vagy az orron keresztül. A rugalmas bronchoszkóp behelyezése előtt helyi érzéstelenítést alkalmaznak helyi lidokainnal az orrban és a torok hátsó részén. A rugalmas bronchoszkópot a szájon vagy az orron keresztül is be lehet vezetni. Egyes betegeknél szükség lehet egy speciális csőre, az úgynevezett endotracheális csőre, amelyet a szájon keresztül kell behelyezni, átengedve a hangszalagot, és a légcsőbe a légutak védelme és biztosítása érdekében. Amint a bronchoszkóp a légutakban van, további helyi érzéstelenítőt permeteznek a légutakba a helyi érzéstelenítés érdekében, hogy minimalizálják a kellemetlenségeket és a köhögési varázslatokat. A merev bronchoszkópot csak szájon keresztül helyezzük be. Ez általában azután történik, hogy a beteg általános érzéstelenítésben van.

A rugalmas bronchoszkópia ritkán okoz kényelmetlenséget vagy fájdalmat. A betegek köhögési késztetést érezhetnek a "szellőzőcsőben" lévő idegen tárgy érzése miatt. Ismét ez az érzés minimalizálható a beavatkozás előtti gyógyszerrel, amelyet relaxációra és helyi érzéstelenítésre alkalmaznak lidokainnal. Az eljárás általában 15-60 percet vesz igénybe. Ha egy adott területet alaposabban kell értékelni, vagy rendellenességet észlelnek az eljárás során, a mintákat az alább felsorolt módszerekkel lehet gyűjteni:

Mosás - Sós vizet (fiziológiás sóoldat) fecskendeznek be a hörgoszkópon keresztül az érdeklődési területre, majd a folyadékot visszaszívják. Ezt a folyamatot többször megismételjük, hogy megfelelő mintákat kapjunk, amelyeket aztán a laboratóriumba továbbítunk elemzés céljából. Ecsetelés - A lágy kefét a bronchoszkópon keresztül helyezzük az érdeklődési területre. A légutak körüli sejteket a légút fel és le fogmosásával gyűjtik össze. A mintákat elemzés céljából a laboratóriumba is elküldik.
Tű aspiráció - Egy kis tűt helyeznek a légutakba és a légutak falán keresztül, hogy mikroszkóp alatt elemzéseket kapjanak a légutakon kívülről.
Csipesz biopszia - A csipesz használható biopsziára akár a légutakban látható, akár tüdőelváltozás. A légutakban látható kóros szövet általában könnyen biopsziás. A tüdőszövetben lévő tömeg azonban mélyen a tüdőben van, és általában biopsziát igényel speciális röntgensugárzás (fluoroszkópia) segítségével. A kapott mintákat mikroszkóp alatt vizsgálathoz továbbítják egy patológushoz.