Csalánkiütés (Urticaria)

Képek a csalánkiütésről (csalánkiütés)

Áttekintés

A csalánkiütés a csalánkiütés orvosi kifejezése, amely nagyon gyakori, zavaró bőrbetegség, amelyben a bőr viszkető üregekké nő, amelyek órákig-hetekig tarthatnak. A csecsemők általában allergiával vannak összefüggésben, bár a csalánkiütés számos kiváltó oka van. Az üstök általában halvány rózsaszínűek vagy hússzínűek, és nagyon kissé megemelkednek a bőrfelszín felett; lehetnek olyan kicsiek, mint az ujjbegyük, vagy összefuthatnak, és nagyon nagy területeket fedhetnek le. A csalánkiütés során a csigák jöhetnek és mehetnek, és meglehetősen gyorsan változhatnak.

Kétféle csalánkiütés létezik: akut csalánkiütés, amelyben a csikósok kevesebb, mint 6 hétig tartanak, és a krónikus csalánkiütések, amelyeknél a csigák 6 hétnél tovább tartanak. A krónikus csalánkiütés kevésbé érthető, és bonyolultabb kiváltó okai lehetnek, mint az akut csalánkiütésnek. Néhány példa a gyakori kiváltó okokra, beleértve az ételeket (különösen a mogyorót és a kagylót), a drogokat és a környezeti kitettségeket, amelyekre az érintett személy allergiás. A kevésbé gyakori kiváltó tényezők közé tartozik a rendkívüli testhő (például meleg zuhany) vagy a hideg (például a külső hőmérséklet), egyes gyógyszerek, a bőr nyomása vagy karcolása, valamint a testmozgás. Nagyon ritka kiváltó tényezők közé tartozik a napfény, a víz és az adrenalinra adott reakció. Mivel nagyon sok kiváltó oka van a csalánkiütésnek, nagyon nehéz lehet meghatározni a helyes ravaszt, és sok csalánkiütést "idiopátiásnak" neveznek, vagyis a diagnózis bizonytalan. Mivel azonban a csalánkiütés kialakulása allergiás folyamatra utalhat, fontos, hogy az orvosa tisztában legyen a csalánkiütéssel, hogy tanácsot kaphasson az allergia biztonságáról.

Ki van veszélyben?

Bármelyik életkorban kialakulhat csalánkiütés. Az akut csalánkiütés gyakoribb gyermekeknél és tizenéveseknél, krónikus csalánkiütés pedig felnőtt nőknél fordul elő leggyakrabban.

Jelek és tünetek

A csalánkiütések leggyakoribb helyei a következők:

Törzs
Felsőkar vagy felső láb

A csalánkiütés azonban bármilyen bőrfelületet érinthet.

Az egyedi kaptárelváltozás jól körülhatárolható, rózsaszínű-vörös duzzanatként jelenik meg, amelynek mérete 2 mm-től 30 cm-ig terjed. Egyes elváltozásoknál könnyebb központ alakulhat ki. A csalánkiütés általában csoportokban vagy tételenként jelenik meg.

A csalánkiütés egyes elváltozásai 24 órán belül eltűnnek, bár egyetlen epizód sokkal tovább tarthat.

A dermatográfia egyfajta csalánkiütés, amely néhány percen belül megjelenik a bőr karcolásától. A kiütés általában egyenes vonalban (lineáris) látható.

Csalánkiütés esetén néha előfordulhat a szem, a száj, a kéz, a láb vagy a nemi szervek duzzanata. Ez az angioödéma nevű duzzanat általában 24 órán belül elmúlik.

Általában viszket, a csalánkiütés éghet vagy csíphet is.

Öngondozási irányelvek

Ha enyhe csalánkiütést tapasztal, akkor:

Vegyen hűvös zuhanyokat
Hűvös tömörítéseket alkalmazzon
Viseljen laza ruhát
Kerülje a megerőltető tevékenységet
Használjon vény nélkül kapható antihisztamint, például difenhidramint vagy loratadint

Ezenkívül próbálja meg felfedezni és elkerülni a csalánkiütést.

Mikor kell orvoshoz fordulni

Hívja a 911-et, ha csalánkiütése nehézlégzést vagy nyelést okoz, vagy ha könnyednek érzi magát.

Egyéb nem sürgős esetekben keresse fel orvosát, ha a csalánkiütés nem javul a kezeléssel, vagy ha néhány napnál tovább jelentkeznek.

Mielőtt meglátogatná orvosát, próbálja meg észrevenni, hogy mi válthatja ki a csalánkiütést, és javul-e vagy rosszabbodik-e hő, hideg, nyomás vagy vibráció hatására. Vegyen fel egy listát minden olyan gyógyszerről (vényköteles vagy vény nélkül kapható), kiegészítőről vagy gyógynövényről, amelyet a közelmúltban alkalmazott. Emlékezzen vissza minden közelmúltbeli betegségére is, mivel egyes betegségek (vagy azok kezelése) csalánkiütést válthatnak ki.

Kezelések, amelyeket az orvos felírhat

Miután megerősítette, hogy csalánkiütése van, az orvos együttműködik Önnel a lehetséges ok felderítésében. Orvosa részletes kórtörténetet készít, és vérvizsgálatot, vizeletvizsgálatot vagy röntgenfelvételt végezhet.

Nyilvánvaló, hogy a csalánkiütés legjobb kezelése az ok (ok) feltárása és az ezeknek való kitettség megállítása. A legtöbb csalánkiütéses ember azonban nem ismeri az okát, és gyógyszerekre van szükségük a csalánkiütés megszabadulásához.

A csalánkiütés leggyakoribb gyógyszerei a következők:

Alvást okozó (nyugtató) 1. típusú antihisztaminok, például difenhidramin, hidroxi-zin vagy cetirizin
Nem alvást okozó (nem nyugtató) 1-es típusú antihisztaminok, például loratadin, fexofenadin vagy dezloratadin
2-es típusú antihisztaminok, például ranitidin, cimetidin vagy famotidin
Doxepin
Montelukast, zafirlukast vagy zileuton

Ritka esetekben orvosa orális kortikoszteroid tablettákat írhat fel.

Megbízható linkek

Hivatkozások

Bolognia, Jean L., szerk. Bőrgyógyászat, pp.287-302. New York: Mosby, 2003.

Freedberg, Irwin M., szerk. Fitzpatrick dermatológiája az általános orvoslásban. 6. kiadás 547, 1129, 1137. oldal. New York: McGraw-Hill, 2003.