Diabéteszes ketózis acidózis nélkül

Tartalomjegyzék

acidózis

Ketózis és Ketonuria

A ketózis és a ketonuria akkor fordulhat elő, ha a megnövekedett zsírmennyiség metabolizálódik, a szénhidrátbevitel korlátozott, vagy a zsírokban gazdag étrend („rejtett” vagy nyilvánvaló). Ez az állapot a következő helyzetekben fordulhat elő:

a. Anyagcsere körülmények:

  • Diabetes mellitus
  • Vese glycosuria
  • Glikogén tárolási betegség (von Gierke-kór)

b. Étrendi körülmények:

  1. Éhezés, böjt
  2. Nagy zsírtartalmú étrend
  3. Hosszan tartó hányás, hasmenés
  4. Étvágytalanság
  5. Alacsony szénhidráttartalmú étrend
  6. Rángógörcs

c. Fokozott metabolikus állapotok, amelyeket a következők okoznak:

  1. Pajzsmirigy túlműködés
  2. Láz
  3. Terhesség vagy szoptatás

Nem cukorbetegeknél a ketonuria gyakran fordul elő akut betegség, súlyos stressz vagy szigorú testmozgás során. A kórházi betegek kb. 15% -ának ketonjai vannak a vizeletében, annak ellenére, hogy nincs cukorbetegségük. A gyermekek különösen hajlamosak a ketonuria és a ketosis kialakulására.

A ketonuria jelzi, hogy cukorbeteg vagy nem cukorbeteg páciensnél óvatosságra van szükség, nem pedig krízisintervencióra. Ezt a feltételt azonban nem szabad félvállról venni.

  1. A cukorbetegeknél a vizeletben lévő ketontestek azt sugallják, hogy a cukorbetegség nincs megfelelően szabályozva, és hogy azonnal módosítani kell a gyógyszert vagy az étrendet.
  2. A nem cukorbetegeknél a ketontestek csökkent szénhidrát-anyagcserét és túlzott zsíranyagcserét jeleznek.
  3. A 2 évesnél fiatalabb gyermekek pozitív keton-vizelete kritikus riasztás.

Különbség a diabéteszes ketoacidózis és a diabéteszes ketózis vagy ketonuria között

A diagnózis kritériumai diabéteszes ketoacidózis (DKA) tartalmazza:

  1. Vércukorszint> 250 mg/dl
  2. Ketonémia vagy ketonuria (plazma béta0-hidroxi-butirát> 3 mmol/l vagy vizelet-ketonok ≥ 3 +)
  3. pH diabéteszes ketózis és ketonuria

Néhány cukorbetegségben szenvedő betegnél (például 1 éves vagy annál hosszabb időtartamú 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők) lényegében nincs inzulintermelés. Kimondott másodlagos hiperglükagonémiával járó inzulinszekréció hiányában a keton testtermelése felgyorsul. A ketonokat a vesetubulusok nem szívják fel újra. Ezért a ketonok megjelennek a vizeletben (ketonuria), amint a keton testtermelés sebessége meghaladja a keton test fogyasztásának mértékét. A ketonuria tehát a rosszul kontrollált cukorbetegség markere.

A ketózisnak nincsenek valódi tünetei, kivéve néha a lehelet gyümölcsös illatát. A ketonok, a zsír metabolitjai, a test nyomai az inzulinelégtelenségre. Mivel az inzulin nagyon erős antilipolitikus hormon, a ketózis kialakulásához nagyobb fokú inzulinhiány szükséges, mint a hiperglikémia kialakulásához. Ez általában azt jelenti, hogy a túlevés miatt az ember nagyon hiperglikémiássá válhat, a sok száz vércukorszinttel, de maga a túlevés nem okoz ketózist. A ketonok nagyobb valószínűséggel alakulnak ki arra reagálva, hogy nem inzulinnak, nem vesznek be elegendő inzulint, vagy ha súlyos betegségük van. Nagyon alacsony szénhidrátbevitel során a ketontestek szabályozott és ellenőrzött termelése ártalmatlan élettani állapotot okoz, amelyet étrendi ketózisnak neveznek. Ketózis esetén a vér pH-értéke pufferolt marad a normál határok között.

A cukorbetegség ketózisának kezelése ketoacidózis nélkül

A kezelőorvos vagy az ápolónők számára létfontosságú, hogy megértsék a ketózis és a DKA közötti különbséget. Ez egy különös kérdés az anorexiás vagy diétás II típusú cukorbetegeknél, akiknél mérsékelt ketonuria van: DKA-sémával rohansz be, vagy megnyugtathatod a beteget? Ez a klinikai képtől függ. Általánosságban elmondható, hogy a ketonuria sokkal nagyobb valószínűséggel jelzi a közelgő ketoacidózist az I. típusú vékony cukorbetegeknél, mint az elhízott betegeknél, akiknek cukorbetegségét szájon át alkalmazott hipoglikémiákkal szabályozzák. Sőt, a ketoacidózisban szenvedő betegnek valószínűleg figyelmeztető tünetei vannak: szomjúság, hiperventiláció és hányinger. Mérsékelt ketonuriában szenvedő cukorbeteg beteg „túl jól” nézhet ki a DKA számára; ellenőrizze az acidózist. A plazma-hidrogén-karbonát egyszerű vénás vérmintájából kiderül, van-e ok aggodalomra; ha a hidrogén-karbonát alacsony (kevesebb, mint 15 mmol/l), akkor acidózis van, ha normális, akkor az orvos és a beteg is megnyugodhat.

Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek egyrebetegnapi szabályok„Hogyan kezelhető ez adott esetben kórházon kívül. Ez arra épül, hogy a beteg teljesen eszméleténél van, nem hány, és hajlandó és képes folyadékot inni, és követi az utasításokat, beleértve a vércukor- és ketonszint rendszeres és ismételt ellenőrzését. Általánosságban elmondható, hogy az oldható inzulin további injekcióival növelik az inzulinadagokat (2 óránként a teljes napi inzulinadagolás 10-20% -a). A szabályok tartalmazzák a mentési utasításokat, ha a keton- és glükózszint nem oldódik meg, és/vagy ha a beteg hányni kezd, vagy nem javul klinikailag.

Philadelphiai Gyermekkórház (CHOP) kifejlesztett egy utat a cukorbetegség ketózisának kezelésére acidózis nélkül.

Az inzulin adagolása

A keton dózisa, a korrekciós tényező és a korrekciós bolus kiszámítása

Adja be a keton adagját VAGY korrekciós bolus, amelyik nagyobb, de nem mindkettő.

  • Gyors hatású inzulin (Aspart) dózisa, amely megakadályozza a ketoacidózis kialakulását keton jelenlétében szenvedő betegeknél
  • A keton dózisának megbecsülése TDD alkalmazásával
    • Az inzulin teljes napi adagjának (TDD) 10% -a
    • A TDD a Lantus X 2,25 dózisával is megbecsülhető
  • A beteg TDD ismeretlen
    • Becsülje meg, hogy a keton dózisa 0,1 egység/kg
  • Igazgatás
    • Keton adag VAGY korrekciós bolus, amelyik nagyobb, de nem mindkettő.
  • Pontok száma, amelyek 1 egység inzulinnal csökkentik a vércukorszintet
  • Per endokrin levél
  • vagy
  • 1800/teljes napi inzulinadag
    • új kezdetű cukorbetegségben vagy ismeretlen korrekciós faktorban szenvedő betegek számára
  • Gyors hatású inzulin, amelyet korrekciós bolusként adnak be a vércukorszint csökkentésére egy meghatározott célig
  • (Jelenlegi vércukor - Cél vércukor)/Korrekciós tényező

Példa

  • Korrekciós tényező számítások
    • A beteg teljes napi inzulinadagja 35 egység.
    • Korrekciós tényező = 1800/35 = 50
  • 1 egység inzulin 50 ponttal (1:50) csökkenti a vércukorszintet
  • Korrekciós bolusszámítás
    • A beteg vércukorszintje 300 mg/dl, a TDD inzulin dózisa 35 egység és a korrekciós tényező = 50
    • Cél vércukorszint 100 mg/dl
    • Korrekciós bolus = (300-100)/50 = 4
  • A betegnek 4 egység inzulint kell beadni
  • Keton dózis kiszámítása
    • A 300-as vércukorszinttel rendelkező BOHB> 1-es beteg
    • A TDD 10% -a keton dózist eredményez = 3,5 egység
  • Az adag beadása
    • Adja meg azt, amelyik nagyobb
    • Mivel a korrekciós tényező nagyobb, ennek a betegnek csak a korrekciós bolust kell kapnia

Referenciák:

1. Diabetes Mellitus: kórélettan, etiológiák, szövődmények, kezelés és laboratóriumi értékelés: William E. Winter, Maria Rita Signorino

2. Klinikai farmakológia: Morris J. Brown, Pankaj Sharma, Peter N. Bennett

3. Laboratóriumi és diagnosztikai tesztek kézikönyve, Frances Talaska Fischbach, Marshall Barnett Dunning

4. Klinikai fordulók az endokrinológiában: I. kötet - Felnőtt endokrinológia: Anil Bhansali, Yashpal Gogate

5. A cukorbetegségben szenvedő gyermekek és tinédzserek klinikai kezelése Leslie Plotnick, Randi Henderson