Longitudinális tanulmány a gyomor bypass rövid távú hatásairól az elhízás glükóz homeosztázisára

A vizsgálat biztonsága és tudományos érvényessége a tanulmány megbízója és a kutatók feladata. Egy tanulmány felsorolása nem jelenti azt, hogy azt az Egyesült Államok szövetségi kormánya értékelte. A részletekért olvassa el a felelősség kizárását.

Tanulmány részletei
Táblázatos nézet
Nincs közzétett eredmény
Jogi nyilatkozat
Hogyan olvassuk el a tanulmányi jegyzőkönyvet

Állapot vagy betegség Beavatkozás/kezelés

Kóros elhízás

Egyéb: Tanulmány az inzulinérzékenységről diéta vagy bariatrikus műtét után Egyéb: gyomor bypass

1987-ben Pories et al. (1) közzétette, hogy a gyomor bypass után a kórosan elhízott betegek 99% -a euglykaemiás lett és maradt az idő múlásával. E szerzők (1) legérdekesebb megfigyelése azonban az volt, hogy a betegek a műtétet követő 10 napon belül euglycaemiavá váltak, még akkor is, ha korábban nagy dózisú inzulinra volt szükségük. Ezt követően mi magunk (2-6), valamint más szerzők (7,8) azt tapasztaltuk, hogy mind a főként a malabszorpciós bariatrikus, mind pedig az elsősorban a korlátozó műtétek hatékonyak a 2-es típusú cukorbetegség korai javulásának/feloldásának előállításában, normál testsúlyban is (9 vagy túlsúlyos, elhízott alanyok (10).

A közelmúltban Laferrère és mtsai (16) összehasonlították az RYGB-vel vagy az étrenddel történő egyenértékű fogyás késői (1 hónapos) hatását a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő, betegesen elhízott betegek két csoportjában. A görbe alatti glükózterület (AUC) az orális glükóztolerancia teszt (OGTT) után, és a glükózszint 120 '-nál szignifikánsan alacsonyabb volt az RYGB után az étrendhez képest (P = 0,014 és P = 0,001).

A fogyás másik fontos szempontja a lipolízis modulálása. Számos tanulmány kimutatta, hogy az elhízott alanyok inzulinrezisztensek a zsírszövet szintjén, vagyis a magas plazma inzulinszint ellenére a lipolízis és az FFA felszabadulás nem gátolható. Ezért érdekes tanulmányozni a lipolízis változását a műtét előtt és után, valamint az inzulin képességét (például az euglikémiás, hiperinsulinémiás bilincs során) a perifériás lipolízis elnyomására. A deuterált glicerin infúziójával meg tudjuk becsülni a glicerin megjelenési sebességét, amely a rendelkezésre álló legjobb lipolízis index. Valójában az intracelluláris triglicerid (TG) hidrolízise egy mol glicerin és 3 mol FFA felszabadulását eredményezi. Míg az FFA intracellulárisan újra észterezhető és így nem jelenik meg a szisztémás keringésben, a glicerin nem észterezhető újra, mivel az adipocitából hiányzik a glicerin kináz. Így az intracelluláris TG hidrolíziséből származó összes glicerin a keringésbe kerül, és deuterált glicerinnel nyomon követhető. Korábban már használtuk ezt a technikát cukorbetegeknél (17), NASH-ban szenvedő betegeknél, valamint elhízott egyéneknél VLCD alatt (18). Ez utóbbi tanulmány kimutatta, hogy a VLCD javította a zsírszövet IR-értékét.

Tudomásunk szerint a szakirodalomban nem állnak rendelkezésre adatok, amelyek összehasonlítanák a RYGB hatását egy tisztán korlátozó bariatrikus eljárással annak érdekében, hogy egyszerre vegyék figyelembe a műtéti trauma és a korai műtét utáni csökkent bevitt táplálék hatását. időszak.

A tanulmány fő célja a Roux-en-Y gyomor bypass műtét glükóz homeosztázisra gyakorolt közvetlen hatásának meghatározása, figyelembe véve a műtéti megközelítés (beleértve a laparoszkópiát) és a posztoperatív éhgyomor zavaró hatásait.

Ebből a célból a két bariatrikus műtéti csoport (Roux-en-Y gyomor bypass és gyomor sávosodás) betegeit a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni. Elsődleges paraméter az inzulinrezisztencia (a Matsuda index alapján értékelve). Továbbá ugyanazok a BMI felvételi kritériumok érvényesek mindkét csoportra (BMI> 30 kg/m2 és