Cochrane

Az akut hasnyálmirigy-gyulladás súlyos hasi fájdalommal járó hirtelen hasnyálmirigy-gyulladásra utal. A leggyakoribb ok a hasnyálmirigy- vagy epevezeték (vagy mindkettő) átmeneti elzáródása epekövekkel. Az akut hasnyálmirigy-gyulladás legtöbb támadása enyhe, és a betegek többsége eseménytelenül gyógyul meg orvosi kezeléssel. A betegek kis részének azonban súlyosabb folyamata van, amely intenzív orvosi kezelést igényel.

Az endoszkópos retrográd cholangiopancreatography (ERCP) ötvözi az endoszkópiát és a röntgent az epe és a hasnyálmirigy csatornáinak problémáinak kezelésére. A nyugtatás alatt álló pácienssel egy endoszkóp kerül a nyelőcsőbe, a gyomorban és a duodenumba, ahol az epe és a hasnyálmirigy-csatornák (ampulla) nyílása található. Ezután katétert vezetnek az endoszkópon és az ampullán keresztül az epevezetékbe. Kontrasztot injektálnak az epevezetékbe, és röntgenfelvételt készítenek az epekövek vagy eltömődés keresésére. Ha epeköveket találnak, akkor kosárral vagy ballonnal kinyerhetők. Ez az eljárás azonban nem mentes a kockázatoktól. Ez vérzéssel, a bélfal lyukával, az epevezeték fertőzésével vagy a hasnyálmirigy-gyulladás súlyosbodásával járhat.

Az epekövek által okozott hasnyálmirigy-gyulladás általában két kezelési stratégiával kezelhető. Az első stratégia magában foglalja a konzervatív orvosi kezelés korai alkalmazását, például a szájon át történő semmit, az intravénás folyadék rehidratálását, az antibiotikumokat és a fájdalomcsillapító gyógyszereket. Ha vannak olyan jelek és tünetek, amelyek az epevezeték fertőzésére vagy az epevezeték kő általi tartós elzáródására utalnak, az ERCP alkalmazható kőeltávolításra. Ha azonban a beteg állapota javul, akkor nincs szükség ERCP-re. A második stratégia magában foglalja az ERCP korai alkalmazását (a belépéstől számított 72 órán belül), a konzervatív orvosi kezelés mellett, minden beteg esetében. Sok vita folyt arról, hogy melyik stratégia a jobb, különösen a hasnyálmirigy-gyulladás súlyos epizódjaiban.

Ez az áttekintés összehasonlította a két kezelési stratégia hatását akut epekő pancreatitisben szenvedő betegeknél. Hét tanulmányt, összesen 757 beteg bevonásával, felülvizsgáltak, és a rendelkezésre álló legjobb bizonyítékokkal szolgáltak. A korai ERCP stratégia nem csökkenti a halált vagy a szövődményeket az akut epekő pancreatitisben szenvedő betegeknél a korai konzervatív kezelési stratégiához képest, függetlenül a roham súlyosságától. A korai ERCP azonban előnyös lehet azoknál a betegeknél, akiknél az epevezeték fertőzése vagy epeutak elzáródása van. Az ERCP-vel kapcsolatos szövődmények ritkák.

Akut epekő hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő betegeknél nincs bizonyíték arra, hogy a korai rutin ERCP szignifikánsan befolyásolja a pancreatitis mortalitását és helyi vagy szisztémás szövődményeit, függetlenül az előre jelzett súlyosságtól. Eredményeink ugyanakkor alátámasztják azokat a jelenlegi ajánlásokat, amelyek szerint a korai ERCP-t fontolóra kell venni egyidejűleg kolangitiszben vagy epeúti obstrukcióban szenvedő betegeknél.

Az endoszkópos retrográd cholangiopancreatography (ERCP) szerepe és időzítése akut epekő pancreatitisben továbbra is ellentmondásos. Számos klinikai vizsgálat és metaanalízis ellentmondásos bizonyítékot szolgáltatott.

A korai rutin ERCP stratégia klinikai hatékonyságát és biztonságosságát értékelő randomizált, kontrollált vizsgálatokból származó bizonyítékok szisztematikus áttekintése a korai konzervatív kezeléshez képest, az ERCP stratégia szelektív alkalmazásával vagy anélkül, minden fontos, klinikailag releváns és szabványosított eredmény alapján, beleértve a mortalitást is, lokális és szisztémás szövődmények, az Atlanta osztályozás (Bradley 1993) és az elsődleges tanulmány szerzői által meghatározottak szerint, és az ERCP-vel kapcsolatos szövődmények nem kiválasztott, akut epekő pancreatitisben szenvedő betegeknél.

Megkerestük a CENTRAL (A Cochrane Könyvtár), A MEDLINE, az EMBASE és a LILACS adatbázisok és a legfontosabb konferenciaanyagok 2012 januárjáig, a Cochrane felső gyomor-bélrendszeri és hasnyálmirigy-betegség modelljét használva nyelvi korlátozások nélkül.

Az RCT-k összehasonlítják a korai rutin ERCP stratégiát a korai konzervatív kezeléssel, szelektív ERCP stratégia alkalmazásával vagy anélkül akut epekő pancreatitis gyanúja esetén. Olyan vizsgálatokat vontunk be, amelyekben az akut epekő hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő populáció a betegek nagyobb csoportján belül egy alcsoport volt. Kizárólag olyan vizsgálatokat vontunk be, amelyek csak akut epekő pancreatitisben (tényleges súlyos pancreatitisben) szenvedő betegek kiválasztott alcsoportját vonták be az alcsoport elemzéseibe.

Két áttekintő szerző önállóan végezte el a vizsgálat szelekcióját, az adatok kinyerését és a módszertani minőségértékelést. A kezelésre irányuló szándék elemzését véletlenszerű hatás-modellekkel használva kombináltuk a dichotóm adatokat a kockázati arányok (RR) és 95% -os konfidencia intervallumok (CI) megszerzéséhez. A heterogenitást a Chi² teszt és az I² statisztika segítségével értékeltük. A heterogenitás forrásainak feltárására elvégeztük eleve alcsoport elemzése a hasnyálmirigy-gyulladás, a cholangitis, az epeelzáródás előre jelzett súlyossága, az ERCP-ig eltelt idő a rutin ERCP-stratégiában, a szelektív ERCP alkalmazása a konzervatív kezelési stratégiában és az elfogultság kockázata szerint. Eredményeink megbízhatóságának felmérése érdekében érzékenységi elemzéseket végeztünk különböző összefoglaló statisztikák (RR versus odds ratio (OR)) és meta-analitikai modellek (fix versus véletlen-effektusok) és protokollonkénti elemzés segítségével. Hatáselemzést végeztünk az egyes vizsgálatok kizárásával.