Esettanulmány II: Diéta, zaj és hallásvesztés

Írta: George Cook, Au.D., CCC-A

A szoba hideg volt, a vizsgálati asztal hideg, a sztetoszkóp pedig még hidegebb volt. Leültem az ingem és fáztam. Korai ugrást akartam kapni a napra, és reggelre terveztem a kétéves fizikai dolgomat. Hamarosan az orvos arról tájékoztatott, hogy a koleszterin- és a trigliceridszintem lényegesen magasabb, és hogy diétával kell megpróbálnom kontrollálni a problémát. Természetesen ingerült voltam. Az évek során felhagytam a dohányzással és az alkohollal, és elkezdtem egy ezredes testmozgást. Az étkezés nekem továbbra is az élet egyik legnagyobb öröme. Felháborodtam azon az ötleten, hogy bármi befolyásolja ezeket a még mindig örömöket. Mégis, tudtam, hogy ez komoly. A fejemben egy régebbi tanulmány emléke volt, amely megmutatta, hogy az étrend befolyásolta a hallást.

Mi a helyzet a magas zsírtartalmú és az alacsony zsírtartalmú diétákkal?

Amikor visszatértem az irodámba, részleges kutatást kezdtem az irodalomban. Az általam keresett tanulmányt Rosen, Olin és Rosen készítette 1970-ben (1). Öt év alatt ez a finnországi tanulmány a koszorúér-betegség, a magas koleszterinszint, a telített zsírok bevitele és a halláskárosodás összefüggését vizsgálta. Két elmegyógyintézetben 40-59 év közötti betegeket értékeltünk. Az egyik kórházban a szokásos magas zsírtartalmú étrendet folytatták, a másikban alacsony zsírtartalmú étrendet vezettek be. Öt év után a két kórház étrendje négy évre megfordult. A magas zsírtartalmú étrenddel járó kórházban a halláskárosodás és a szívkoszorúér-betegség fokozódott. Amikor az étrendeket megfordították, az eredmények azt mutatták, hogy az alacsony zsírtartalmú étrend megfordította a halláskárosodást és a szívkoszorúér-betegség előfordulását.

Rosen, Olin és Rosen (1)

A magas vér lipidszint (hiperlipidémia) megkönnyíti-e a halláskárosodást?

Az irodalom vegyes a vér lipidszintjének és a halláskárosodás hatásainak. Egyes tanulmányok (2) azt mutatják, hogy az emelkedett koleszterin és trigliceridek növelik a halláskárosodást a magas frekvenciákon. A kutatók szerint a hiperlipidémia szerepet játszhat a szenzineineurális hallás (SNHL) elvesztésében.

Az irodalom vegyes a koleszterinszint hatásairól. Egy tanulmányban a hallási küszöbértékeket (3) meglepően és szignifikánsan jobbnak találták azoknál, akiknél emelkedett a koleszterinszint. De az alacsony nagy sűrűségű lipoprotein koleszterin állítólag más következményekkel jár (4). Úgy tűnik, hogy az alacsony, nagy sűrűségű lipoprotein koleszterin koncentráció halláskárosodással jár, a magas koleszterin szint azonban nem.

Mit szólnál a magas vérnyomáshoz, a zajhoz és a halláskárosodáshoz?

Jól dokumentált, hogy összefüggés van a megnövekedett magas vérnyomás és a magas zajszintnek kitett halláskárosodás között. Az is jól megalapozott, hogy a magas vérnyomás a hallásélesség csökkenésével jár. Minél hosszabb a zajterhelés, annál jelentősebbek a változások mind a hallási, mind a szív- és érrendszerben. Ezért a magas vérnyomásra hajlamosabb egyéneket érinti leginkább a zaj. A magas koleszterinszint és a magas trigliceridtartalmú étrend hajlamosítja a hipertóniás állatokat a halláskárosodásra mérsékelt krónikus zaj esetén (5). Az eredmény szinergikus a magasabb frekvenciák veszteségével. Ez azt jelenti, hogy a zaj nélkül a veszteség nem fordulhat elő, és hogy a veszteség összege bármely feltétel esetén nagyobb, mint várható volt.

A diéta megakadályozhatja vagy kezelheti a zaj okozta halláskárosodást?

Állatkísérletek a Floridai Egyetemen (6) kimutatták, hogy a zajnak kitett fülek antioxidáns enzimeket termeltek. Ezek az antioxidánsok fontosak voltak abban, hogy a fül ellenálljon a további zajkárosodásoknak. A kísérletek azt mutatták, hogy ha megnövekedett antioxidánsok állnak rendelkezésre, a fül ellenállóbbá vált mind az egyensúlyi állapot, mind az időszakos zaj ellen.

A cochlea szőrsejtjeinek halálának mechanizmusa nekrózis vagy apoptózis. Nekrózis esetén a hajsejt közvetlen trauma miatt elszakad, és elhal. Apoptózisban a hajsejt a normál méretének kétszer-háromszorosára duzzad négy nap alatt. A sejtben lévő fehérjék szétszerelhetők, ami lassabb implodáló halált eredményez. A legtöbb kár nem a sértéskor, hanem közvetlenül a sértést követő négy napos időszakban következik be.

A test védő reakciója az antioxidáns enzimek elérhetőségének növelése. Amikor ez megtörténik, a duzzanat csökken és keményedési jelenség lép fel.

Ezek az állatokon végzett metabolikus és szövettani vizsgálatok azt mutatják, hogy az étrend révén a fülbe jutó antioxidánsok szintjének növelése megakadályozná és/vagy kezelné a zaj okozta halláskárosodást. Az étrend-kiegészítők, az E-vitamin és a magas antioxidáns tartalmú ételek, mint az aszalt szilva és mazsola, képesek lehetnek megvédeni a fület a zajterheléstől.

Az NHCA 2003. februári hallásvédelmi konferenciáján a DOD Tengerészeti Minisztérium Térbeli Tájékozódási Központjának előadása (6) az oto-protektánsokról (antioxidánsok) szólt. Henderson (5) logikájával (valójában Donald Henderson, PhD volt közreműködő) az N-acetil-ciszteint (NAC) táplálék-kiegészítőként tanulmányozták, hogy antioxidánsokat juttasson a fülbe a zaj okozta halláskárosodás kezelésére és/vagy megelőzésére. . A NAC-t választották kísérleti gyógyszerként, mivel az FDA jóváhagyta, évtizedek óta kiváló biztonsági/mellékhatásai vannak. A NAC biztonságosnak bizonyult nagy dózisokban (2-8 gramm) hosszabb ideig tartó beadás esetén. Klinikailag több mint 30 éve használják. Olcsó és megtalálható az étrend-kiegészítő üzletekben.

Kopke, R.NHCA konferencia előadás 2/2003

A NAC-t úgy határozták meg, hogy megakadályozza a halláskárosodást a külső szőrsejtek károsodásának jelentős csökkentésével. Még akkor is sikeres volt, ha röviddel a zajterhelés után adták. Az eredmények reprodukálhatók voltak az U. Mich. SUNY, Buffalo; Karolinska Inst, a kezdeti emberi adatokról.

A bemutatott jövőbeni klinikai felhasználások a megelőzést/kezelést tartalmazzák a következő területeken:

Összegzés

A szív- és érrendszer állapota nagymértékben befolyásolhatja a halláskárosodást, és hozzájárulhat a fül szinergikus hajlamának a zajterheléshez. Az olyan állapotok, mint a magas vérnyomás, az enyhe-közepesen magas koleszterinszint és a magas trigliceridszint olyan állapotok, amelyeket bizonyos mértékben befolyásolhat az étrend. A magas antioxidáns- és alacsony telített zsírtartalmú ételekről ismert, hogy jelentősen barátságosak a szív- és érrendszer számára. Ezenkívül az N-acetil-cisztein (NAC) étrend-kiegészítő jelentős mennyiségű antioxidáns fontosnak bizonyul a zaj okozta halláskárosodás megelőzésében/kezelésében.