Étrend-kiegészítő

Szerkesztõink átnézik az Ön által beküldötteket, és megállapítják, hogy módosítják-e a cikket.

Étrend-kiegészítő, bármilyen vitamin, ásványi anyag, növényi termék vagy más bevehető készítmény, amelyet az étrendhez adnak az egészség javára.

Az étrend-kiegészítőket világszerte használják, és a bevehető termékek széles kategóriáját képviselik, amelyek megkülönböztethetők a hagyományos ételektől és gyógyszerektől. Az Egyesült Államokban az étrend-kiegészítők az étrend kiegészítésére szolgáló termékek (a dohány kivételével), amelyek a következő összetevők legalább egyikét tartalmazzák: vitamin, ásványi anyag, gyógynövény vagy növényi (beleértve a gyógynövények vagy növények kivonatait), aminosav, metabolit vagy ezek bármely kombinációja. Röviden, az olyan termékek, mint a multivitaminok, fokhagymatabletták, halolaj kapszulák, probiotikumok, természetes fogyókúrás segédanyagok és bizonyos típusú energiaitalok az étrend-kiegészítők példái.

Az Egyesült Államokban az étrend-kiegészítőket ilyennek kell címkézni, és kizárólag orális beadásra szánják őket, akár tabletták, kapszulák, porok vagy folyadékok formájában. Ezenkívül az étrend-kiegészítők nem tartalmazhatnak olyan kémiai vegyületeket, amelyeket gyógyszerként engedélyeztek vagy biológiai anyagként engedélyeztek, kivéve, ha a vegyületet korábban étrend-kiegészítőként vagy élelmiszerként forgalmazták. A kiegészítőket gyakran értékesítik a hagyományos vény nélkül kapható gyógyszerekkel együtt a kiskereskedelmi üzletekben. Míg az étrend-kiegészítők nem bármely betegség kezelését, gyógyítását, enyhítését vagy megelőzését szolgálják, sok fogyasztó gyakran a hagyományos gyógyszerek helyettesítőjeként tekint rá.

Az Egyesült Államok lakosságának több mint 50 százaléka rendszeresen használ valamilyen típusú étrend-kiegészítőt. A kiegészítők más országokban végzett felmérései azt mutatják, hogy az ázsiai válaszadók 40-60 százaléka használ étrend-kiegészítőket, Európában és Latin-Amerikában a fogyasztók mintegy 30 százaléka számol be e termékek rendszeres használatáról.

Az étrend-kiegészítők szabályozása és osztályozása

Az étrend-kiegészítők szabályozása országonként nagyon eltérő. Az Egyesült Államokban a táplálékkiegészítőkre vonatkozó szabályozást az 1994-es étrend-kiegészítő egészségügyi és oktatási törvény (DSHEA) körvonalazta. A DSHEA eredményeként az Egyesült Államok Élelmezési és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) az étrend-kiegészítőket élelmiszerként, nem pedig gyógyszerként szabályozta; szabályozásuk azonban eltér a hagyományos ételektől. Annak ellenére, hogy a kiegészítő összetevők akár egészségügyi előnyökkel, akár alkalmi nemkívánatos mellékhatásokkal járhatnak, a gyógyszerekkel ellentétben a forgalomba hozatalt megelőzően nem értékelik biztonságosságukat vagy hatékonyságukat. Miután az étrend-kiegészítőt forgalomba hozták, az FDA felelőssége annak korlátozása vagy a piacról való eltávolítása érdekében bebizonyítani, hogy a termék nem biztonságos. Az FDA egy MedWatch programra támaszkodott, amelyen keresztül az egészségügyi szolgáltatók jelentették a kiegészítőkkel bekövetkezett nemkívánatos eseményeket. Másrészt a fogyasztóktól azt várták, hogy a kiegészítéssel kapcsolatos feltételezett nemkívánatos eseményeket közvetlenül az FDA-nak jelentik. Más országokban azonban bizonyos étrend-kiegészítőket, különösen a botanikai összetételeket és a gyógyszereket hasonlóan szabályozták, és csak azokat a kiegészítőket értékesítették vény nélkül, amelyek biztonságosnak bizonyultak.

A termék étrend-kiegészítőként való besorolása a rendeltetésszerű felhasználástól függ, amelynek részletei néha a termék címkéjén található információkból származhatnak. Az étrend-kiegészítők címkéi egyben mechanizmusként is szolgálnak, amellyel a gyártók igényt terjeszthetnek termékeikre. Az ilyen állítások általában a három kategória egyikébe sorolhatók: egészséggel, tápanyagtartalommal vagy struktúrával/funkcióval kapcsolatosak. Az egészséggel kapcsolatos állítások általában azokra az állításokra összpontosítanak, amelyek az étrend-kiegészítők egyes alkotórészeinek bizonyos betegségek vagy állapotok kockázatának csökkentésére való képességére vonatkoznak. A tápanyagtartalommal kapcsolatos állítások általában a tápanyagok vagy más összetevők relatív mennyiségére vonatkoznak. A szerkezetre/funkcióra vonatkozó állítások leírják a termékek testre gyakorolt hatását; a gyártók azonban nem tehetnek állításokat termékeik meghatározott betegségekre gyakorolt hatásáról. Például a kalcium-kiegészítők szerkezetére/funkciójára vonatkozó állítás azt mondhatja, hogy „a csontok egészségének fenntartására szolgálnak”, de nem mondhatja azt, hogy „az oszteoporózis gyógyítására szolgálnak”. A struktúra/függvény állításokkal ellátott kiegészítő címkék szükségesek a felelősség kizárásához. „Ezt az állítást az FDA nem értékelte. Ez a termék nem bármely betegség diagnosztizálására, kezelésére, gyógyítására vagy megelőzésére szolgál. ”

Más országokban az étrend-kiegészítő meghatározása lehet, vagy nem lehet annyira befogadó, mint az Egyesült Államokban elfogadott. Ausztráliában és Kanadában a kiegészítőket és a gyógyszereket hasonlóan szabályozzák, és csak azok az összetevők értékesíthetők étrend-kiegészítőként, amelyeket az Ausztrál Terápiás Termékigazgatóság vagy a Kanadai Természetes Egészségügyi Termékek Igazgatósága elfogadhatónak tekint. Az Európai Unióban a kiegészítő szabályozás gyakran eseti alapon követi az országot és az összetevő rendelkezésre álló biztonsági bizonyítékait. Kínában és Japánban a botanikai szereket régóta használják hagyományos gyógyszerként. Ennek ellenére különösen Kínában a kiegészítőkre vonatkozó előírások viszonylag szigorúak.

Az étrend-kiegészítők hatékonysága, biztonsága és minősége

Az, hogy az étrend-kiegészítők mérhető egészségügyi előnyökkel járnak-e, régóta tudományos vita tárgya. Ennek eredményeként a lakosság gyakran vegyes jelzéseket kap az étrend-kiegészítők hatékonyságával kapcsolatban a kiegészítők iparától és a tudományos közösségtől. Jelentős tudományos bizonyíték egyértelműen alátámasztja a vitaminok és ásványi anyagok szerepét az egészség megőrzésében, a tanulmányok mégis megkérdőjelezték bizonyos vitaminok, különösen az E-vitamin hosszan tartó használatának biztonságosságát és hatékonyságát. „csodavitaminaként” szerzett népszerűséget, amely szerepet játszhat a krónikus betegségek különféle megelőzésében. A legtöbb botanikus étrend-kiegészítő egészségre vonatkozó állításainak megalapozottsága azonban továbbra sem kevésbé meggyőző.

Az étrend-kiegészítő hatékonyságának következetlensége gyakran a termék minőségének változékonyságára vezethető vissza. Sok étrend-kiegészítő nem tartalmazhatja a címkén feltüntetett konkrét összetevők pontos mennyiségét. Ritka esetekben az étrend-kiegészítőket receptköteles gyógyszerekkel hamisíthatják, vagy nehézfémekkel vagy patogén mikrobákkal szennyezhetik. Felmérések szerint a táplálék-sport-kiegészítők legalább 15 százaléka hamisítható szintetikus kábítószer-termékekkel. Ilyen esetekben az étrend-kiegészítők biztonsága veszélybe kerül. Az Egyesült Államokban az étrend-kiegészítők iparának jelenlegi helyes gyártási gyakorlatának (cGMP) bevezetése várhatóan elősegíti ezen problémák némelyikének megoldását.