Farmakoterápia az elhízás ellen

Jong Kil Joo

Pusan Nemzeti Egyetem, Busan, Koreai Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszék, Busan, Korea.

Kyu Sup Lee

Pusan Nemzeti Egyetem, Busan, Koreai Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszék, Busan, Korea.

Absztrakt

Az elhízás fontos kockázati tényező a metabolikus betegségek és a különféle rákos megbetegedések esetén. Az elhízás kezelése magában foglalja az életmódbeli beavatkozást, a farmakoterápiát és a bariatrikus műtétet. Ha az életmódbeli beavatkozással járó súlycsökkenés csak szerény, farmakoterápiára lehet szükség. A gyógyszeres terápiás szerek a kezelési periódusok szerint rövid vagy hosszú távú alkalmazási szerként csoportosíthatók. Számos szimpatomimetikus gyógyszert, például benzfetamint, dietil-propiont, phendimetrazint és fentermint, rövid távú kezelésre engedélyeztek biztonsági problémáik miatt. Hosszú távú kezelésre az orlisztát, a lorcaserin és a fentermin/topiramát kombinációja az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) által jóváhagyott. Az orlisztát részben blokkolja a zsír bél emésztését, ezért fogyást eredményez. A Lorcaserin egy szerotonin 2C receptor agonista. A fentermin/topiramát kombinációja átlagosan 8-10 kg súlycsökkenést eredményez. Az egyes gyógyszerek mellékhatásai egészen különbözőek. Az elhízott betegek számára a mellékhatások fontos tényezők a gyógyszerek kiválasztásakor. A cikk célja a jelenleg rendelkezésre álló elhízás elleni gyógyszerek áttekintése.

Bevezetés

Az elhízást a testzsír feleslegének határozza meg a pozitív energiamérleg. Olyan anyagcserebetegségekkel jár, mint a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívkoszorúér-betegség. Az elhízás emellett növeli az emlő, a vastagbél, a hasnyálmirigy és az endometrium több rosszindulatú daganatának kockázatát.1,2 A menopauza a szív- és érrendszeri betegségek jól ismert kockázati tényezője. A menopauzás átmenet során a nők hajlamosak a testtömeg növelésére. Következésképpen a menopauza és a testtömeg növekedése a menopauzás nők egészségi kockázatának exponenciális növekedéséhez vezet. 3 Az egészséges testsúly fenntartása érdekében a menopauzás nők elhízásának kezelése fontos egészségügyi kérdés.

Az elhízás alapvető kezelése magában foglalja az életmódbeli beavatkozást, például a táplálkozást, a fizikai aktivitást és a viselkedésterápiát. A farmakoterápia az életmódbeli beavatkozás kiegészítéseként alkalmazható. Az életmódbeli beavatkozás hatása azonban nem minden esetben kielégítő. A gyógyszeres terápiát sok beteg életmódbeli beavatkozással együtt alkalmazza.

Az elhízott betegek súlyának kezelésére két jóváhagyott gyógyszercsoport létezik: 1) önmagában az elhízásra jóváhagyott gyógyszerek; 2) olyan gyógyszerek, amelyek befolyásolják az elhízott betegek testsúlyát, akiknek elhízásukból adódóan szövődményei vannak, és akik krónikus betegség kezelésére kapják ezeket a gyógyszereket. Ezeknek a gyógyszereknek különböző hatása van a súlyra. A legjobb választás az olyan gyógyszerek kiválasztása, amelyek fogyást eredményezhetnek. A következő szakaszokban megvitatjuk az elhízás szempontjából önmagában jóváhagyott gyógyszerek alkalmazását, beleértve az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) által nemrégiben jóváhagyott új szereket.

A farmakoterápia javallata

Az elhízás kezelésének célja a metabolikus betegségek szövődményeinek javítása vagy megelőzése, nem pedig maga a fogyás. Tehát nem kívánatos gyógyszert felírni olyan betegnek, aki csak fogyást akar. Az elhízás kezelésének első lépése egy nem farmakológiai módszer, például táplálkozás, fizikai aktivitás és viselkedésterápia alkalmazása. Ha a beteg életmódbeli beavatkozással 3-6 hónapig nem ér el megfelelő súlycsökkenést, akkor fontolóra vehető a gyógyszeres terápia.5

A gyógyszeres terápia olyan személyek számára javasolt, akiknek testtömeg-indexe (BMI) ≥ 25 kg/m 2, vagy akiknek testtömeg-indexe ≥ 23 kg/m 2, és társbetegségeket diagnosztizálnak, mint például magas vérnyomás, diszlipidémia, 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) vagy alvási apnoe.5 Az elhízás farmakológiai kezelésének áramlását az 1. ábra mutatja .5 A hosszú távú alkalmazásra jóváhagyott gyógyszerek esetében, ha a gyógyszeres kezelés 3 hónapja alatt nem érhető el az átlagos testsúlycsökkenés 3%, akkor át kell gondolni a kezelést. modalitás.

Kábítószerek Az Egyesült Államok FDA jóváhagyta

A szibutramint, a noradrenalin és a szerotonin idegvégződésekben való újrafelvételének szelektív inhibitorát, a leggyakrabban felírt gyógyszerként írták fel. Miután azonban jelentősen több kardiovaszkuláris eseményt jelentettek a használat után, mint a placebo csoportban, kivonták a piacról. 6,7 Az USA FDA által elhízás kezelésére jóváhagyott gyógyszereket az 1. táblázat foglalja össze .8 Orlistat, lorcaserin és fentermin kombinációja és a topiramátot hosszú távú használatra engedélyezték. A benzfetamin, a dietil-propion, a phendimetrazin és a phentermin rövid távú alkalmazásra engedélyezett. A Lorcaserint, valamint a phentermin és topiramát kombinációját az USA FDA nemrégiben hagyta jóvá.

Asztal 1

FDA: Food and Drug Administration, DEA: adatburkolati elemzés, OTC: over-the-counter

Orlisztát (Xenical)

Az orlisztát a hasnyálmirigy lipázának hatékony és szelektív inhibitora, amely szükséges a gyomor-bél traktus zsírsavjának zsírsavvá és monoacil-glicerinné történő hidrolíziséhez. 9 Az Egyesült Államok FDA 1999-ben jóváhagyta hosszú távú elhízáskezelésként csökkentett kalóriatartalmú étrenddel együtt. Mivel az orlisztát nem szívódik fel szignifikáns mértékben, alig van szisztémás reakció.10 Egy 4 éves, kettős-vak, randomizált, placebo-kontrollos, 3304 túlsúlyos betegen végzett orlistat-vizsgálattal kiderült, hogy a csökkent glükóz tolerancia betegek 21% -a érte el az átlagot súlycsökkenés több mint 11% -kal a kiindulási érték alatt az orlisztáttal kezelt csoportban, szemben a kiindulási érték 6% -ával a placebóval kezelt csoportban az alkalmazás első évében.11 A kizárólag életmódbeli változásokhoz képest az orlisztát plusz az életmódbeli változások az a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása 4 év alatt.11 Ezenkívül az orlisztát javíthatja a szív- és érrendszeri kockázati tényezőket. A szisztolés és a diasztolés vérnyomás, az összkoleszterin szérumszintje, az alacsony sűrűségű lipoproteinek (LDL) -koleszterin és a glükóz szintje beszámolt arról, hogy az orlisztáttal kezelt csoportban csökkent.

Az orlisztát kicsi, de jelentős csökkenést okozhat a zsírban oldódó vitaminokban, például az A-, D-, E- és K-vitaminban. A vitaminszint általában a normál tartományon belül marad. Klinikailag kihívást jelent megkülönböztetni, hogy melyik betegnek van szüksége vitaminokra. Ezért lefekvés előtt ajánlott rutinszerűen multivitamint biztosítani. A gyomor-bélrendszeri tünetek kezdetben gyakran előfordulnak, beleértve az olajos foltosodást, a váladékozással járó flatusot, a széklet sürgősségét, a zsíros zsíros székletet, az olajos evakuációt és a fokozott székletürítést. Ezek az események azonban általában csökkennek, amikor a betegek ellenőrzik az étrendi zsírbevitelt. Az ilyen események ritkán okozzák a betegek visszavonulását a klinikai vizsgálatokból. Az orlisztát alkalmazása során ritkán jelentettek súlyos májkárosodást és emlőrák kialakulását, de az ok-okozati összefüggést nem sikerült megállapítani.

Noradrenerg gyógyszerek

A glikémiás paraméterek változása a vizsgálati hét alapján a Behavioral Modification és a Lorcaserin for Obesity and Overweight Management in Diabetes Mellitus (BLOOM-DM) vizsgálatban. Az értékek az átlag ± az átlag standard hibája (SEM); * P ≤ 0,001; ** P 3. ábra. A kezelés második évének végén az ajánlott adagot (7,5 mg/46 mg) szedő vizsgálatot befejező betegek átlagos testsúlycsökkenése 9,3% -kal maradt el a kiindulási érték alatt. A CONQUER vizsgálatban klinikailag és statisztikailag szignifikáns javulás volt tapasztalható a vérnyomásban, a glikémiás mércékben, a nagy sűrűségű lipoproteinek (HDL) koleszterinben és a trigliceridekben, miután a gyógyszert mind az ajánlott, mind a teljes dózisban bevették.

A klinikai vizsgálatok során jelentett leggyakoribb mellékhatások közé tartozik a paresztézia, a szédülés, a dysgeusia (megváltozott íz), az álmatlanság, a székrekedés és a szájszárazság. A topiramát szájüregekkel társul, ha terhesség alatt alkalmazzák. A fentermin és a topiramát kombinációja ellenjavallt terhesség alatt. A kezelés előtt és utána havonta negatív terhességi tesztet igényel.8

Következtetés

Menopauza után a szérum ösztradiol szintje csökken, a nemi szteroid szív- és érrendszeri megbetegedéseinek védőhatása is fokozatosan megszűnik. A menopauzális átmenet során fellépő súlygyarapodás a szív- és érrendszeri betegségek további kockázati tényezője. Következésképpen a súlygyarapodás és a menopauza egyszerre növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ezért a rutinellenőrzés és az egészségügyi problémák oktatása során a súlykezelésbe való beavatkozás nagyon fontos kérdés a menopauzás nők számára. Az elhízás alapvető kezelési módjai közé tartozik az életmódbeli beavatkozás, a farmakoterápia és a bariatrikus műtét. A farmakoterápiában számos gyógyszert kivontak a piacról az elfogadhatatlan mellékhatások miatt. Korábban csak egy gyógyszer (orlisztát) állt rendelkezésre az elhízás hosszú távú kezelésére. Két új hatóanyagot hagyott jóvá azonban az amerikai FDA hosszú távú használatra. Bár további vizsgálatokra van szükség, például hosszabb ideig tartó klinikai eredmények vagy egy adott korcsoport számára, nyilvánvaló, hogy az elhízás kezelésében alkalmazott gyógyszeres terápia előrehaladása esélyt ad a súlyprobléma hatékonyabb kezelésére.

Elismerés

Ezt a munkát a Pusan Nemzeti Egyetemi Kórház Kutatási Grantja támogatta 2014-ben.