Journal of Allergy and Asthma

Get Citation

Salava A, Lauerma A és Kauppi P. A flukonazolra reagálva gyanítható ételallergia? J allergiás asztma. 2015; 2: 1. http://dx.doi.org/10.7243/2054-9873-2-1

allergy

Hivatkozási fájl letöltése:

Alexander Salava *, Antti Lauerma és Paula Kauppi

* Levelezés: Alexander Salava [email protected]

Szerzői kapcsolatok

Allergológiai Osztály, Helsinki Egyetemi Kórház, Helsinki, Finnország.

Ez egy nyílt hozzáférésű cikk, amelyet a Creative Commons Nevezési Licence (http://creativecommons.org/licenses/by/3.0) feltételei szerint terjesztenek, és amely korlátlan felhasználást, terjesztést és sokszorosítást tesz lehetővé bármely adathordozón, feltéve, hogy az eredeti mű megfelelően idézve.

Absztrakt

Bemutatunk egy krónikus gyomor-bélrendszeri tünetekkel rendelkező páciens esetleírását, akit ételallergia gyanúja miatt allergológushoz fordítottak. Ebben a helyzetben az irritábilis bél szindrómát, a reflux betegséget, a laktóz intoleranciát, az ételallergiát, a mastocytás enterocolitist, a Crohn-kórt és a lisztérzékenységet gyakran diagnosztikai lehetőségnek tekintik fiatal betegeknél. Ezenkívül székletmintákat lehet használni a fertőző betegségek, például a szalmonella-fertőzés kizárására. Ez az eset szokatlannak bizonyult az összes fent említett lehetőség kizárásával, és megmutatja a differenciáldiagnosztika megfelelő megfontolásának fontosságát, ha a krónikus gyomor-bélrendszeri tünetek közös magyarázata továbbra sem meggyőző.

Kulcsszavak: Élelmiszerallergia, flukonazol, krónikus emésztőrendszeri tünetek, HIV-fertőzés

Eset bemutatása

A flukonazolra reagálva gyanítható ételallergia?
Egy 32 éves kaukázusi férfit krónikus gyomor-bélrendszeri panaszok és feltételezett ételallergia miatt az allergológiai osztályra irányítottak. Az előző 2-3 évben a beteg időszakos fájdalmakról panaszkodott a hasban és az epigastriumban, amelyhez meteorizáció, valamint nem véres hasmenés és székrekedés társult. A beteg ezeket a tüneteket különféle élelmiszerek, például búza, tej, különböző zöldségek, hús és diófélék fogyasztásával hozta összefüggésbe. A családi kórtörténet negatív volt a releváns emésztőrendszeri rendellenességek szempontjából.

A gasztroszkópiát, a kolonoszkópiát, a széklet bakteriológiáját/parazitáit, a lisztérzékenységi szerológiát és az elsődleges hipolaktázia genetikai vizsgálatát az előző 1-2 évben normális értékek jellemezték. A beutaló gasztroenterológus előzetes diagnózisa az irritábilis bél szindróma volt. A perorális flukonazol 2-3 hetes empirikus kúráira adott jó válasz alapján (amelyet a referáló gasztroenterológus írt fel) a krónikus bélélesztő-túlnövekedés diagnózisát is fontolóra vették.

A klinikai vizsgálat során a beteg létfontosságú jelei normálisak voltak, a has pedig puha, de tapintáskor kissé gyengéd volt. Sárgaságot nem észleltek, a vizsgálat során a bőr és a nyálkahártya normális volt. A genitális és anális körüli vizsgálatok nem mutattak kóros eredményeket.

Az első látogatás laboratóriumi eredményei enyhe limfocitopeniát (vér limfociták 0,93x10 9/l), normokróm és normocita vérszegénységet (vér hemoglobin 113 g/l, MCH 30 pg, MCV 89 fl), thrombocytopeniát (vérlemezkék 116x10 9/l) mutattak ki, normál teljes vér leukocitákkal (3,6x10 9/l) és egyébként normális differenciális vérkép mellett. A C-reaktív fehérje szintje normális volt (9/l, a HIV1 vírusterhelése 1 418 511 kópia/ml volt.

Ezen megállapítások fényében úgy ítélték meg, hogy a beteg krónikus gyomor-bélrendszeri tüneteit valószínűleg a T-sejtek által közvetített immunitás krónikus szuppressziója okozza, bár az anamnézisben nem voltak nyilvánvalóak opportunista fertőzések. A flukonazolra adott jó klinikai válasz okait nem lehet megerősíteni, de elképzelhető módon okkult bélélesztő-fertőzés (például Cryptococcus vagy Candida) kezelésével magyarázható. HIV-fertőzésben szenvedő betegeknél gyakran krónikus gasztrointesztinális tünetek jelentkeznek. A sok ok közül az élesztőfertőzéseket (pl. Cryptococcus vagy Candida) és a bél Histo plazmózisát ismerték fel, amelyek reagálhatnak a flukonazolra és más gombaellenes terápiákra [1,2]. Értékelni kell azonban, hogy élelmiszerallergiáról számoltak be HIV-fertőzött egyéneknél, ugyanolyan gyakorisággal, mint a nem HIV-fertőzötteknél [3]. A szokásos aeroallergénekkel, élelmiszerekkel, zöldségekkel és fűszerekkel végzett bőrszúrási tesztek ebben az esetben negatívak voltak, ezért a gyomor-bélrendszeri tünetek nem magyarázhatók ételallergiával. Következésképpen úgy tűnik, hogy a beteg hamis gyomor-bélrendszeri tüneteit hamisan társította egy vagy több specifikus élelmiszer allergiájával.

Betegünket fertőző betegségek szakorvosához küldték, és a tünetek jó reakciót mutattak (a vírusterhelés csökkenése és a CD4 szám növekedése) a zidovudinnal, lamivudinnal, abakavirral (Trizivir ™) és nevirapinnal (Viramune) végzett antiretrovirális kezelés nyomon követése során. ™) [4,5].

Az allergia és az allergiás tünetek gyakoriak, de az ételallergia pontos előfordulását nehéz megbecsülni a vizsgálati protokollok közötti különbségek és a tanulmányokban való alacsony részvételi arány miatt. Becslések szerint az élelmiszerallergia életben való előfordulásának önmagában jelentett előfordulása legfeljebb 6,0% lehet, míg az élelmiszer-kihívás által meghatározott allergia a becslések szerint a népesség akár 0,6% -ánál fordul elő [6]. Becslések szerint a cöliákia előfordulása legfeljebb 2%, a HIV-fertőzés pedig kevesebb mint 1% lehet a nyugati országokban.

Az itt bemutatott eset megmutatja a differenciáldiagnosztikai lehetőségek átfogó vizsgálatának fontosságát az élelmiszer-allergia gyanúja esetén. A HIV-tesztet különösen a magas kockázatú betegcsoportokban (például homoszexuális személyek és intravénás drogfogyasztók) kell figyelembe venni, akiket az allergológushoz irányítanak a gyomor-bélrendszeri tünetek és allergiatesztek vizsgálatára [7].

Következtetés

A krónikus emésztőrendszeri tünetek gyakori klinikai probléma a differenciáldiagnózisok széles skálájával. Ételallergia-gyanúval és negatív allergiatesztekkel rendelkező betegeknél más okokat is figyelembe kell venni. A HIV-fertőzés krónikus gasztrointesztinális tüneteket okozhat, és HIV-tesztet kell végrehajtani, különösen a kockázati csoportba tartozó betegeknél.

Rövidítések listája

HIV: Humán immunhiányos vírus
MCH: átlagos corpuscularis hemoglobin
MCV: átlagos corpuscularis térfogat
ESR: Az eritrocita ülepedési sebessége
ELISA: Enzimhez kapcsolt immunabszorbens vizsgálat
ALAT: alanin-amino-transzferáz
AST: aszpartát-amino-transzferáz
ALP: Lúgos foszfatizálás
GGT: Gamma-glutamil-transzferáz

Versenyző érdekek

A szerzők kijelentik, hogy nincsenek versengő érdekeik.

A szerzők hozzájárulása

A szerzők hozzájárulása MINT AL PK
Kutatási koncepció és tervezés √ -- --
Adatok gyűjtése és/vagy összegyűjtése √ -- --
Adatok elemzése és értelmezése √ -- √
A cikk írása √ -- √
A cikk kritikai felülvizsgálata √ √ √
A cikk végleges jóváhagyása √ √ √

Publikációs előzmények

Szerkesztő: Sunit P. Jariwala, Albert Einstein Orvostudományi Főiskola, USA.
Beérkezett: 2015. március 06. Végleges felülvizsgálat: 2015. április 07
Elfogadva: 2015. április 21. Megjelent: 2015. április 28.