GYIK a nyelési rendellenességekről

Mi a peptikus fekélybetegség?

A fekélyek az emésztőrendszer nyálkahártyájának védőbélésében bekövetkező törések, amelyek mérete (átmérője és mélysége) és elhelyezkedése egyaránt változhat.

Mi a nyelőcső mozgása?

A nyelőcső mozgása a nyelőcsőben előforduló összehúzódásokra utal, amelyek az élelmiszer bolusát a gyomor felé tolják előre. Amikor a nyelőcső összehúzódásai szabálytalanná válnak, nem szinkronizálódnak vagy hiányoznak, a betegről azt mondják, hogy nyelőcső diszmotilitása van. A nyelőcső diszfunkciójának területei lehetnek a felső nyelőcső záróizom (UES), a nyelőcső teste vagy az alsó nyelőcső záróizom (LES).

Az oropharyngealis és UES diszfunkciót neurológiai és neuromuscularis betegségek okozhatják, vagy ismeretlen oka lehet. Az oropharyngealis diszfunkciója következhet be bizonyos műtétekből, például tracheostomia, laryngectomia vagy nyaki disszekció.

Vannak olyan primer idiopátiás motoros rendellenességek, amelyek közé tartozik az achalasia, a diffúz nyelőcsőgörcs, a diótörő nyelőcső, a hipertóniás LES és a nem specifikus nyelőcső mozgási rendellenességek.

A reflux betegség egy olyan LES-hez társul, amely nem elég szoros ahhoz, hogy a gyomorsav visszamosson a nyelőcsőbe. A refluxos betegeknél a nyelőcső összehúzódásai általában nem rendellenesek, de régóta fennálló reflux betegség esetén csökkenhetnek az amplitúdóik.

Milyen okai vannak a nyelési rendellenességeknek?

Nagyszámú olyan rendellenesség van, amely nyelési problémákat okoz. A gyakoribbak között szerepelnek a garat gyengeségét okozó neurológiai vagy neuromuszkuláris rendellenességek, jóindulatú vagy rosszindulatú szűkületek, nyelőcső motoros rendellenességek, beleértve az achaláziát (amelyben az alsó nyelőcső záróizom nem lazul el) és a nyelőcső görcsje (amikor a nyelőcső összehúzódásai koordinálatlanná válnak). A kezelés a rendellenesség típusától és annak okától függ.

Hogyan értékelik a nyelési rendellenességeket?

Hogyan kezelik a nyelőcső görcsjét?

Az elsődleges nyelőcsőgörcs ritkán veszélyezteti az életet, és a kezelés legfontosabb eleme gyakran a megnyugvás. Ha azonban a dysphagia vagy a mellkasi fájdalom gyakori vagy súlyos, gyakran olyan gyógyszereket alkalmaznak, amelyek csökkentik a simaizom kontraktilitását. Sajnos a nyelőcső nyomásának csökkentése mellett ezek a gyógyszerek a vérnyomást is csökkentik. A közelmúltban felismerték, hogy a vélhetően nyelőcső eredetű mellkasi fájdalmakban szenvedők gyakran szokatlanul érzékenyek a nyelőcső stimulációjára. Ebben az esetben a triciklikus antidepresszánsok bizonyos betegeknél hatékonyak voltak. Ezeknek a gyógyszereknek a hatása alacsony dózisokban jelentkezik, és úgy tűnik, hogy nem kapcsolódik a depresszió jelenlétéhez vagy hiányához. Ez arra utal, hogy a gyógyszerek inkább a fájdalom felismerésére hatnak, mint a hangulat megváltoztatására.

Hogyan kezelik a nyelőcső szűkületeit?

Különböző állapotok szűkítik a nyelőcsövet. A leggyakoribbak a szövedékek és gyűrűk, amelyek vékony szövetszalagok, amelyek a nyelőcső polcszerű szorítását képezik. A gyulladásos szűkületek a nyelőcső falának megvastagodása, amely az aktív gyulladás és az azt követő hegek kombinációjából ered. Szűkületeket okozhatnak a nyelőcsövet érintő rosszindulatú daganatok is.

A szigorúság nehézséget okozhat a szilárd ételek lenyelésében. A keményebb húsdarabok, szálas zöldségek és tésztás ételek, például kenyér vagy tészta növelheti a tünetek súlyosságát. A tünetek legjobb kezelése érdekében fontos, hogy az ételt apró darabokra vágja, lenyelés előtt megfelelően megrágja és lassan egyen. Változatos menüt kell keresni, ha étkezik. A megfelelő ételválasztás, valamint a vágás és rágás körültekintő figyelembevétele csökkenti a tünetek gyakoriságát és súlyosságát.
A felső endoszkópia során végzett egyszerű dilatáció (nyújtás) gyors és gyakran tartós enyhítést nyújt a gyűrűkből vagy szövedékekből származó tünetekből. A visszatérő tünetek általában reagálnak a nyelőcső sztentjének ismételt kitágulására vagy elhelyezésére. A szigorok a dilatációra is reagálnak, de valószínűleg meglehetősen gyorsan megismétlődnek, hacsak a gyulladás okait nem kontrollálják. Az újraszigorítás a folyamatban lévő hegképződés miatt az alapfolyamat felismerése és eltávolítása után is folytatódhat. Idővel azonban az újraszigorítás mértékének és az ezzel járó tágulási igénynek csökkennie kell. A rosszindulatú szűkületek műtéti úton kezelhetők a legjobban. Ha ez nem lehetséges, a sugárterápia, a lézerterápia és a stent elhelyezése (egy merev cső, amely nyitva tartja a csatornát) a terápiás megközelítések közé tartoznak.

Mi az achalasia és hogyan kezelik?

Az Achalasia olyan állapot, amelyben a nyelőcső falának idegei megsérültek. Ennek a sérülésnek az oka nem ismert, de hatásait jól ismerik. Ennél az állapotnál a nyelőcső nem képes összehangoltan összehúzódni, és az alsó nyelőcső záróizom nem lazul el nyeléskor. Ennek eredményeként az étel a nyelőcsőben marad egy zárt záróizom-szegmens felett. A kezelés a záróizm izomzatának gyengítésére irányul, amely után az étel gravitációs hatással kiürül. A rutin dilatáció, például a szűkítéseknél (lásd fent), általában hatástalan. A hatékony kezelések közé tartozik a tágítás nagy méretű ballon dilatátorral, a botulinum toxin (Botox) injekciója az alsó nyelőcső záróizomban vagy műtéti myotomia (olyan eljárás, amelyben a LES-t levágják). A legjobb megközelítés a helyzettől, a helyi szakértelemtől és a beteg személyes preferenciájától függ. A választást konzultáció után kell meghozni, amely során ezeket a tényezőket figyelembe lehet venni és megvitathatják.

Mi a nyelőcső diszmotilitásának kezelése?

Az Achalaziát olyan gyógyszerekkel lehet kezelni, amelyek ellazítják a simaizmokat és megakadályozzák a görcsöt, például izoszorbid-dinitráttal vagy nifedipinnel. A pneumatikus dilatáció olyan eljárás, amely a LES-t nagynyomású ballonnal tágítja. Ezt általában az endoszkópiával együtt végezzük fluoroszkópia alatt. Az erre irányuló sebészeti beavatkozást myotomiának nevezzük anti-reflux eljárással vagy anélkül. A műtét során a LES bemetszésre kerül, és az anti-reflux eljárás a gyomor felső részét a nyelőcső alja köré tekeri, hogy elég szorosan meghúzza, így a gyomortartalom nem tud visszafolyni. A botulinum toxin (Botox) egy új kezelési mód, amelyet achalasia esetén alkalmaznak. Ennek a méregnek nagyon kis adagjait injektálják a LES-be, ami az izmok ellazulását okozza. Folyamatos vizsgálatokat végeznek annak hatékonyságának meghatározására.

A diffúz nyelőcsőgörcsöt simaizomrelaxánsokkal kezelik, vagy műtéti úton hosszú myotomiával, anti-reflux eljárással vagy anélkül.

A nem specifikus nyelőcső motilitási rendellenességeket szenvedő betegeknél általában súlyos gastrooesophagealis refluxot vizsgálnak, és gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) kezelését kezdik meg.