Gyomorfekély: okai, tünetei és diagnózisa

Valószínű, hogy 10-ből 1 embernél életében peptikus vagy gyomorfekélyt diagnosztizálnak. A peptikus fekély bármely életkorban előfordulhat, és bár sokan úgy gondolják, hogy a fekélyek közvetlenül kapcsolódnak a stresszhez, a szorongás és a stressz nem az egyetlen oka a gyomorfekélynek. A legtöbb gyomorfekély nem hihetetlenül súlyos, és viszonylag könnyen kezelhető. Olvassa el, ha többet szeretne megtudni a peptikus fekélyekről, a keresendő tünetekről és a peptikus fekélyek diagnosztizálásáról és kezeléséről.

A gyomorfekélyről

A gyomor tartalma mindig tartalmaz magas gyomorsavat és epét. A savasság meglehetősen mérgező lehet, és a gyomor bélését vastag, nyálkahártya fal borítja, amely megvédi a gyomrot a károsodástól. Amikor ez a nyálkafal erodálni vagy elhalványulni kezd, a védelem hatástalanná válik. Amikor ez bekövetkezik, sebek keletkeznek ott, ahol a nyálkahártya egykor volt. Ezeket a sebeket fekélyekként is ismerik.

A peptikus fekély az emésztőrendszer összes fekélyének tágabb fogalma, és két típusa van. A gyomorfekély egy olyan peptikus fekély, amely a gyomor bélésében képződik, a fent leírtak szerint. Van azonban egy másik típus, amelyet duodenális fekélynek neveznek, amely a vékonybél nyálkahártyájában alakul ki. Mindkettő fájdalmas lehet és problémás lehet, ha nem kezelik; azonban a peptikus fekélyek minden típusa viszonylag könnyen kezelhető.

A peptikus fekélyek bármely életkorban előfordulhatnak, de a nyombélfekélyek gyakran 30-50 éves kor között alakulnak ki, és gyakoribbak a férfiaknál, mint a nőknél. A gyomorfekély gyakran 60 éves kor után jelentkezik, és gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál. Egyes betegeknél, akiknek peptikus fekélyük van, nincsenek észrevehető tüneteik, míg mások olyan tünetekről számolnak be, mint az égő fájdalom. Ha nem kezelik, a peptikus fekélyek végül belső vérzést okozhatnak, ami vérátömlesztéshez és kórházi kezeléshez vezethet.

Mi okozza a gyomorfekélyt?

A stressz és a szorongás széles körben összefügg a gyomorfekély kialakulásával, de ennek sokkal több oka van. Valójában a gyomorfekély két fő oka a baktériumok és a gyógyszerek. A gyomorfekély kialakulásával leginkább összefüggő baktériumok a Helicobacter pylori (H. pylori), és az ibuprofen túlzott használata is összefügg a fekélyek előfordulásával. Az ibuprofen mellett más nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) is hozzájárulhatnak a peptikus fekélyekhez. Az NSAID-ok leggyakoribb típusai az aszpirin és az ibuprofen. A vényköteles NSAID-k, amelyeket általában sokkal nagyobb dózisban írnak fel, nagyobb valószínűséggel járulnak hozzá a fekélyekhez, mint a vény nélkül kapható gyógyszerek, de az OTC-gyógyszerek túlzott használata is hozzájárulhat.

A gyomorsav feleslege vagy a túlsavasság hozzájárulhat a peptikus fekélyek kialakulásához, de nem gyakran elsődleges oka. A Zollinger-Ellison-szindróma ritka állapot, amely a gyomorsav feleslegét is előidézi.

Bizonyos kockázati tényezők, amelyek hozzájárulnak a fekély kialakulásához, például:

Dohányzó
Gyakori vagy erős alkoholfogyasztás
A kalcium túltermelése
Szteroidok használata
Genetika

Míg a fekélyek általában felnőtteket és idősebb embereket érintenek, gyermekeknél is előfordulhatnak. Sokkal nagyobb a kockázata annak, ha a gyermekek peptikus fekélyt fejlesztenek ki, ha szüleik dohányzók.

A gyomorfekély tünetei

Bármely típusú peptikus fekély leggyakoribb tünete az emésztési zavar. Ez gyakran fájdalomként vagy kellemetlen érzésként jelentkezik a gyomorban vagy a hasban, azonban az emésztési zavar gyomorégéshez is vezethet. Sok beteg hajlamos a gyomorégés kezelésére vény nélkül kapható antacidákkal, amelyek alkalmanként működnek emésztési zavarok vagy gyomorégés esetén. Ha azonban a beteg gyakori gyomorégéstől szenved, konzultálnia kell egészségügyi szakemberével értékelés céljából. A gyakori gyomorégés számos gasztrointesztinális rendellenesség tünete lehet, beleértve a fekélyeket és a gasztro-nyelőcső reflux betegségét (GERD). Fontos megjegyezni, hogy egyes peptikus fekélyek kezdetben egyáltalán nem jelentkezhetnek tünetekkel, és a fekélyek nem minden esetben tünetei az emésztési zavarok.

A legtöbb esetben a peptikus fekély azonban egy bizonyos ponton a beteg tompa vagy égő fájdalmat észlel a gyomor területén, amely néhány nap vagy hét után nem múlik el. Ez azon a ponton van, ahol feltétlenül orvosnak kell értékelnie.

A betegek az éhségérzetet is tünetként írhatják le. A peptikus fekély egyéb lehetséges jelei és tünetei a következők:

Hányinger és hányás
Hirtelen, nem szándékos fogyás
Nem eszik a fájdalom miatt
Puffadás
Böfögés

A betegek azt tapasztalhatják, hogy a vény nélkül kapható savkötők átmenetileg enyhítik a tüneteket, de a tünetek másnap visszatérnek. Néha a tüneteket olyan nehéz észrevenni, hogy lyuk alakulhat ki a gyomorban (perforáció), ami súlyos állapot. Mindig beszéljen orvosával, még akkor is, ha időszakos gyomorégést vagy emésztési zavarokat tapasztal, mivel ez súlyosabb okra utalhat.

Milyen vizsgálatokkal diagnosztizálják a peptikus fekélyeket?

A gyomorfekély diagnózisának leggyakoribb módja az orvos és a beteg közötti kérdés-válasz ülés, valamint fizikai vizsga. Az orvos valószínűleg megkérdezi, hogy hol található a gyomorfájás vagy az emésztési zavar, mennyi ideig tapasztalta a beteg, és más kérdéseket a fekély diagnosztizálásához. Ha az orvos úgy véli, hogy a betegnek fekélye van, akkor székletvizsgálatot vagy légzési tesztet végezhet, amely a H. pylori fertőzést keresi. Így az orvos képes kezelni a mögöttes fertőzést, amely viszont kezeli a fekélyt.

Ha vérzés gyanúja merül fel egy peptikus fekélyből, az orvos valószínűleg invazívabb vizsgálatokat rendel el, hogy egyértelműbb, alaposabb diagnózist kapjon. A röntgensugárral ellátott bárium-beöntés lehetővé teszi az egészségügyi szakember számára, hogy röntgen segítségével lássa a bél bélését. Az endoszkópia egy endoszkóppal (hosszú, vékony cső) rendelkezik, amelynek végén egy kamera van rögzítve, hogy lássa a bél bélését. Az orvos egy kis biopsziát is végezhet az endoszkópia során, hogy alaposabb diagnózist adjon. Sok esetben a kezelés életmódbeli változások formájában jelentkezik a vényköteles savcsökkentőkkel együtt.

Peptikus fekélykezelések

Az egyik első dolog, amelyet az orvos megkövetel a betegtől, az az, hogy módosítsa étrendjét, és megváltoztassa az egyéb egészségügyi szokásokat. A betegeknek abba kell hagyniuk a dohányzást és kerülniük kell az alkohol túlzott fogyasztását. Az orvos valószínűleg különféle gyümölcsök és zöldségek hozzáadását javasolja az étrendhez, több rosttal együtt. A probiotikumok (akár kiegészítéssel, akár étrenden keresztül) szintén segíthetnek a gyomorsav korlátozásában. Az orvos kiegészítőket, például extra C-vitamint, cinket és szelént is javasolhat a gyomorsav távol tartása érdekében. A koffein elkerülése szintén elősegítheti a gyomorfekély kezelését.

A H. pylori kezelése a fertőzés súlyosságától és az egyes orvosok döntésétől függ, de a baktériumok kezelése után a fekély általában eltűnik. Ha a fekély nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek alkalmazásának eredménye, a beteg valószínűleg leállítja a gyógyszert egy másik javára. A vényköteles gyógyszerek is segíthetnek, például a protonpumpa-gátlók (PPI), amelyek a savtermelő sejtek csökkenését okozzák, és a H2-receptor antagonisták, amelyek megakadályozzák a gyomor savtermelését. Az orvos előírhat savkötőt is.

Ritkább esetekben műtétre van szükség a fekély kijavításához. A műtét egy olyan fekély lehetősége, amely nem reagál az előzetes kezelésre, folyamatosan visszatér vagy vérzik. Bizonyos műtéti eljárások eltávolítják a fekélyt, varrják a szövetet a szomszédos helyről a fekélyre, elvágják az ideget a gyomorsavtermelés megakadályozása érdekében, vagy lekötik az ereket.