Hagyma és fokhagyma használata, valamint emberi rák

Hovatartozás

1 Istituto di Ricerche Farmacologiche "Mario Negri", Milánó, Olaszország, Olaszország. [email protected]

Szerzői

Hovatartozás

1 Istituto di Ricerche Farmacologiche "Mario Negri", Milánó, Olaszország, Olaszország. [email protected]

Absztrakt

Háttér: Az alliumzöldségek, különösen a hagyma (Allium cepa) és a fokhagyma (Allium sativum) potenciális előnyei iránti érdeklődés az ókorban ered, de ezen előnyök részletei még mindig megvitathatók.

Célkitűzés: Vizsgáltuk az alliumzöldségek szerepét a különböző neoplazmák etiológiájában. A korábbi adatok kevések, és főként kínai tanulmányokon alapulnak.

Tervezés: Az olasz és svájci esettanulmány-tanulmányok integrált hálózatának adatait felhasználva elemeztük a hagyma- és fokhagymahasználat gyakorisága és a rák közötti kapcsolatot több helyszínen. Számítottuk az esélyarányokat (OR) többváltozós logisztikai regressziós modellek felhasználásával, amelyeket az energiafogyasztáshoz és más főbb kovariánsokhoz igazítottunk.

Eredmények: A hagyma fogyasztása 0-14 és 0-22 adag/hét között változott az esetek és a kontrollok között. A legváltozatosabb hagyma- és fokhagymabevitel kategóriájába tartozó többváltozós OR-k a szájüreg és a garat rákjánál 0,16 és 0,61, nyelőcsőráknál 0,12 és 0,43, vastagbélráknál 0,44 és 0,74, vastagbélráknál 0,44 és 0,74, gégeráknál 0,17 és 0,56, gégeráknál 0,75 mellrák esetén 0,90, petefészekrák esetén 0,27 és 0,78, prosztatarák esetén 0,29 és 0,81, vesesejtes rák esetén 0,62 és 0,69.

Következtetések: Ez a dél-európai populációk egyedülállóan nagy adatállománya fordított összefüggést mutat az alliumzöldségek használatának gyakorisága és számos gyakori rák kialakulásának kockázata között. Az aliumos zöldségek kedvező összefüggést mutatnak a rák kockázatával Európában.