Emésztési szakemberek

A hasnyálmirigy egy hosszúkás mirigy, amely a gyomor mögött helyezkedik el. Valójában az endokrin rendszer és az emésztőrendszer része, és a testen belül számos különféle funkcióval rendelkezik. A hasnyálmirigy enzimeket termel, amelyek elősegítik az emésztést, és szekretálják az inzulint és a glükagont, amelyek segítenek szabályozni a cukrok anyagcseréjét.

Hasi fájdalom

Néha a hasnyálmirigy kialakulhat zárt folyadékzsákok, úgynevezett hasnyálmirigy-ciszták. A legtöbb ciszta nem rákos, és nem okoz kísérő tüneteket. Az álciszták a hasnyálmirigy gyulladásának (pancreatitis) szövődményeként alakulnak ki. Az ilyen típusú cisztákat gyakran rostos szövet veszi körül, és hegszövetekkel vagy gyulladásos szövetekkel lehet bélelve. A hasnyálmirigy-ciszták körülbelül 75-80% -a pseudocysta, és évente 1000 felnőttből körülbelül 1-et érintenek.

Ha hasnyálmirigy-cisztája van, amely rákos lehet, orvosa érdemes egy bizonyos idő alatt figyelemmel kísérnie a cisztát, hogy értékelje a méretben vagy alakban bekövetkezett változásokat annak eldöntésére, hogy el kell-e távolítani. A ciszta folyadékmintáját is lehet venni a rákos sejtek tesztelésére.

A hasnyálmirigy-ciszták oka

A hasnyálmirigy-cisztákat genetikai mutáció okozza, de az, hogy mi indítja el ezt a mutációt, többnyire nem ismert. A von Hippel-Lindau nevű ritka genetikai betegség befolyásolhatja a hasnyálmirigyet és ciszta fejlődést okozhat.

Tünetek

Számos hasnyálmirigy-cisztának, különösen az álcisztáknak nincsenek tünetei, és csak a has képvizsgálata során fedezik fel őket. Ha tünetek jelentkeznek, a következők lehetnek:

  • Tömeg érzése a has felső részén
  • Krónikus hasi fájdalom, amely a hátadba sugározhat
  • Hányinger és hányás

Bizonyos esetekben a hasnyálmirigy-ciszták és az álciszták nagyon súlyos szövődményeket okozhatnak. A ciszták megfertőződhetnek, lázat és gyomorfájást okozhatnak, ezért hívja orvosát, ha drámai változást tapasztal a tüneteiben. Bár ritka, néhány álciszta fel fog szakadni. Az álciszta folyadék vérzést, érkárosodást és hasi fertőzést okozhat, amelyet peritonitisnek neveznek. A kezeletlen, megrepedt ciszták belső vérzést és sokkot okozhatnak. A súlyos szövődmények egyes tünetei a következők lehetnek:

  • Súlyos hasi fájdalom
  • Gyenge és gyors szívverés
  • Ájulás
  • Csökkent tudat
  • Vér hányása

Ha a fenti tünetek bármelyikét tapasztalja, azonnal forduljon orvoshoz.

Diagnózis

A hasnyálmirigy-cisztákat és az álcisztákat nehéz diagnosztizálni, mert tüneteik nagyon hasonlóak lehetnek más betegségekhez, és mivel a hasnyálmirigy a has mélyén helyezkedik el. A cisztákat és az álcisztákat azonban manapság gyakrabban diagnosztizálják, mint a múltban, a képalkotó technológia fejlődése miatt.

A diagnózis egyik első módszere az anamnézis, például korábbi hasi sérülés vagy hasnyálmirigy-gyulladás. A ciszta vagy az álciszta diagnosztizálásához orvosa a következőket használhatja:

  • Transabdominális ultrahang - hanghullámok segítségével észleli a pszedocisztát.
  • Hasi CT-vizsgálat - általában az összes szükséges diagnosztikai információt megadja, és az ultrahangnál részletesebb információkat nyújt a ciszta felépítéséről és a környező anatómiáról.
  • MRI vizsgálat - a hasnyálmirigy-ciszta apró részleteit mutatja, például azt, hogy tartalmaz-e szilárd komponenseket. Ezt a módszert nem használják olyan gyakran.
  • Endoszkópos ultrahang - másodlagos teszt a ciszta természetének további értékelésére, valamint folyadékgyűjtési módszer biztosítása a rákos sejtek tesztelésére.
  • ERCP (endoszkópos retrográd cholangiopancreatography) - lehetővé teszi az orvos számára, hogy lássa a közös epevezeték vagy a hasnyálmirigy szerkezetét.
  • Ha cisztát fedeznek fel, a következő lépés annak kiderítése, hogy a ciszta rákos-e. Életkora, neme és a ciszta helye gyakran segíthet orvosának abban, hogy meghatározza a ciszta típusát és a megfelelő kezelést.

Kezelés

A legtöbb álciszta idővel önmagában oldódik meg, és nem igényel kezelést. Néha komplikációk vannak. Ha a tünetek nem múlnak el, vagy a ciszta 6 centiméternél nagyobbra nő, szükség lehet a ciszta műtéti eltávolítására vagy ürítésére.

Három alapvető vízelvezetési módszer létezik:

  • Endoszkópos vízelvezetés - rugalmas csövet használ, amelyet a szájon keresztül helyeznek be
  • Perkután katéter elvezetése - a testbe helyezett üreges csövet használ a folyadék eltávolítására
  • Sebészeti vízelvezetés - nyílt műtét vagy laparoszkópos műtét

Az endoszkópos vízelvezetés gyakran előnyben részesített lehetőség, mert alacsony a szövődmények kockázata, kevésbé invazív, nem igényel külső lefolyást és nagy a sikere. Bármelyik módszert is választják, a prognózis nagyon pozitív azok számára, akik hasnyálmirigy-ciszták és pszeodociszták kezelésében részesülnek.

Megelőzés

Számos olyan tényező van, amelyet nem lehet ellenőrizni abban, hogy hasnyálmirigy- vagy pszeudociszták alakulnak-e ki. Mivel a hasnyálmirigy-gyulladás pszeudociszták képződését eredményezheti, ezért egy életmódbeli változtatással megteheti a hasnyálmirigy-gyulladás megelőzését. A nagy mértékű alkoholfogyasztás hasnyálmirigy-gyulladással jár, ezért korlátozza alkoholtartalmát, vagy döntsön az alkoholfogyasztás abbahagyásáról. Ha Ön erős alkoholfogyasztó, fontolja meg orvosával a támogatást. Számos helyi program áll rendelkezésére, amelyek segítenek abbahagyni az ivást.

A diéta segíthet a hasnyálmirigy-álciszták megelőzésében is. A magas gyümölcs-, zöldség- és soványfehérje-tartalmú, alacsony szénhidrát- és koleszterinszintű étrend a legjobb esélyt nyújtja az álciszta képződésének elkerülésére.