Hepatitis C vírus kúra és elhízás: Figyelje a súlyt

Az elhízás elképesztően elterjedt az általános lakosság körében, és az életkor előrehaladtával a betegségek terhe súlyosbodik. Homályos mechanizmusok révén a nagyobb testtömeg-index (BMI) a halálozás minden okból megnövekedett arányával jár, még akkor is, ha olyan zavarokat számolunk el, mint például a dohányzás vagy a társbetegségek jelenléte. 1 Az elhízás az alkoholmentes zsírmájbetegség (NAFLD) kialakulásának elsődleges kockázati tényezője, amely a krónikus májbetegségek és a hepatocelluláris carcinoma (HCC) leggyakoribb oka, valamint az USA-ban a májtranszplantáció vezető javallata. Az egyidejű NAFLD kialakulása a májfibrózis gyorsabb előrehaladásával jár a májbetegség egyéb okaival rendelkező betegeknél, beleértve a krónikus vírusos hepatitist és az alkoholos májbetegséget.

Ezért fontos tudomásul venni Do és munkatársai jelenlegi prospektív megfigyelési kohorsz tanulmányát. A krónikus hepatitis C vírus (HCV) fertőzésben szenvedő több mint 11 000 veteránból álló, lenyűgözően nagy mintából 2 sikeresen kezelt közvetlen hatású vírusellenes (DAA) gyógyszerekkel, amely azt mutatja, hogy a betegek több mint 20% -a legalább 10 kg-ot hízott két éven belül a fenntartható virológiai válasz (SVR). Az elhízás prevalenciája ebben a HCV-fertőzött kohorszban a kiinduláskor 36,8% volt, ami lényegesen alacsonyabb, mint az elhízás 41% -os előfordulása a teljes veterán populáció körében. A súlygyarapodást gyakrabban figyelték meg fiatalabb korban, a kiindulási túlsúly vagy elhízás, cirrhosis és mérsékelt alkoholfogyasztás esetén.

Számos kérdés merül fel ebben a tanulmányban. Először is, a túlsúly növekedés kifejezetten a DAA terápia alkalmazásához kapcsolódik? Számos gyógyszercsoport kapcsolódik a súlygyarapodáshoz, például antipszichotikumok, antidepresszánsok, hipoglikémiás szerek, glükokortikoidok és béta-blokkolók, és jellemzően a súlygyarapodás megfordítható a kezelés abbahagyása után. Egyes HIV antiretrovirális szerek súlygyarapodáshoz kapcsolódnak, de osztályként az antivirális gyógyszerek által kiváltott súlygyarapodás nem gyakori megállapítás. A szerzők megkísérelték eltávolítani magát a DAA-t az egyenletből az alapsúly meghatározásával a DAA-kezelés befejezése után három hónappal, nem pedig a DAA-kezelés előtt, majd két évvel később a méréssel ismét meghatározni a súlyváltozást. Annak megállapításához azonban, hogy a súlygyarapodás hatása kifejezetten a DAA-terápia következménye, a betegeket összehasonlítani kellett-e a kezeletlen HCV-betegek és az SVR-t elérő HCV-betegek korábbi kontrolljaival interferon alapú kezelési rend szerint.

Negyedszer: az SVR-t elérő HCV-betegeknél megváltozik-e az egészséggel kapcsolatos viselkedés, ami hozzájárul a súlygyarapodáshoz? A DAA-val kezelt betegek megnövekedett egészséggel kapcsolatos életminőséget 8 és fokozott motivációt jelentenek a dohányzás abbahagyására, a magas vérnyomás szabályozására és más krónikus egészségi állapotok javulására. A dohányzás elterjedtsége meglepően magas, 67% a HCV-fertőzött veteránoknál, 9 és a dohányzás abbahagyása a megnövekedett kalóriabevitellel és súlygyarapodással jár. Mint ilyen, érdekes lenne tudni, hogy a HCV-kúra után megváltozott-e az egészségmagatartás, például a dohányzás ebben a kohorszban, potenciálisan az egyik tényező, amely hozzájárul az étkezési viselkedés változásához.

Végül lehet, hogy az ebben a 2 éves időszakban megfigyelt súlygyarapodás ennek a kohorsznak az öregedésének tudható be, és nem lehet összefüggésben a HCV vagy DAA expozícióval? Az elhízás hosszú távú kockázata az élet során magas. Egy 4117 normál testsúlyú, 30–59 éves korú nő és nő prospektív kohortvizsgálatában mindkét csoport 5–9% -a elhízott 4 éven belül. 10 Ebben a tanulmányban a nagyrészt középkorú férfiak populációját értékelő, összehasonlítás nélküli csoport nélkül lehetséges, hogy a megfigyelt súlygyarapodás ennek a csoportnak a természetes történetét reprezentálja, és nincs összefüggésben HCV-státuszukkal. Sőt, mivel a jelenlegi tanulmányban szereplő kohorsz alacsonyabb volt az elhízás előfordulásában, mint a teljes veterán populációban, talán a HCV felszámolásával, a testsúly „felzárkóztató” hatása van, amely során a súlygyarapodás korrigálja a kezelés. A HCV-fertőzés nélküli, a kezdeti életkorhoz és a BMI-hez illeszkedő betegek kontrollcsoportját fel lehetett volna használni annak megállapítására, hogy ez a súlygyarapodás természetes lefolyása ebben az időszakban. Ezenkívül egy kontrollcsoport segít meghatározni, hogy a csoportok hosszabb ideig hasonló súlyúak voltak-e, függetlenül a HCV státuszától.

A kontrollcsoport hiánya rontja a vizsgálati eredményeket, de a szerzők indoklást adtak annak elhagyására. Egy HCV-fertőzött, de DAA-val nem kezelt kontrollcsoport aggodalomra adhat okot, hogy a kezeletlen kohorsznak olyan orvosi vagy társadalmi problémái vannak, amelyek miatt rossz jelöltek lettek a DAA-terápiára. Hasonlóképpen, egy HCV-fertőzött és DAA-val kezelt, de SVR-t nem elérő kontrollcsoport aggodalomra adhat okot, hogy a nem SVR-csoportnak olyan viselkedési problémái vannak, amelyek kezelés sikertelenségéhez vezetnek.

Ez a tanulmány kiemeli a DAA-terápiát követő HCV-kúra és a súlygyarapodás fontos összefüggését, amely további feltárást igényel. Nyilvánvaló, hogy az SVR elérése krónikus HCV-ben szenvedő betegeknél csökkent cirrhosis, máj dekompenzáció, HCC és májval összefüggő mortalitást eredményez, és ha a túlsúly növekedés valóban a HCV gyógyításának nem szándékos következménye, feltétlenül meg kell bizonyosodni arról, hogy ez a súlygyarapodás szükségszerűen káros egészségügyi eredményeket okoz. A szerzők egyértelműen nem javasolják a DAA kezelés elutasítását a súlygyarapodás miatt, ugyanakkor a DAA kezelés biztosítása azt jelentheti, hogy fokozottabb tudatosságra van szükségünk az elhízás, ezért a NAFLD és a kapcsolódó kardiovaszkuláris morbiditás kockázataival kapcsolatban. A folyamatosan növekvő elhízási járvány az orvosok egyik alapvető felelősségévé teszi a gyógyszerek összes rövid és hosszú távú mellékhatásának vagy kimenetelének figyelembevételét, valamint a kezelés előnyeinek és a súlygyarapodás lehetőségének egyensúlyát, valamint a betegek támogatását az kerülje a felesleges súlygyarapodást egész felnőttkorban.

Hivatkozások

Berrington de Gonzalez A, Hartge P, Cerhan JR, et al. Testtömeg-index és mortalitás 1,46 millió fehér felnőtt között [publikált korrekció az N Engl J Med. 2011. szeptember 1.; 365 (9): 869]. N Engl J Med. 2010; 363 (23): 2211-2219.

Tedd A, Esserman DA, Krishnan S, et al. Túlzott súlygyarapodás a hepatitis C fertőzés közvetlen hatású vírusellenes szerekkel történő gyógyulása után. J Gen Intern Med. 2020; doi: https: //doi.org/10.1007/s11606-020-05782-6.

Richards J, Gunson B, Johnson J, Neuberger J. Súlygyarapodás és elhízás a májtranszplantáció után. Transpl Int. 2005; 18 (4): 461-6.

Dasarathy S. Táplálkozás és alkoholos májbetegség: Az alkoholizmus hatása a táplálkozásra, a táplálkozás hatása az alkoholos májbetegségre és az alkoholos májbetegség táplálkozási terápiája. Clin Liver Dis. 2016; 20 (3): 535-550.

Táplálkozási állapot cirrhosisban. Olasz multicentrikus szövetkezeti projekt a májcirrhosis táplálkozásáról. J Hepatol. 1994; 21 (3): 317-25.

Ebadi M, Tandon P, Moctezuma-Velazquez C, et al. Az alacsony szubkután zsírbetegség magasabb halálozással jár együtt a cirrhosisban szenvedő női betegeknél. J Hepatol. 2018; 69 (3): 608-616.

Ebadi M, Martin L, Ghosh S, et al. A szubkután zsírbetegség a rákos betegek mortalitásának független előrejelzője. Br J Rák. 2017; 117 (1): 148-155.

Juanbeltz R, Martínez-Baz I, San Miguel R, Goñi-Esarte S, Cabasés JM, Castilla J. PLoS One. 2018; 13 (10): e0205277

Rágja KW, Bhattacharya D, McGinnis KA, et al. Rövid kommunikáció: a szívkoszorúér-betegség kockázata a Framingham-kockázati pontszám alapján hepatitis C és HIV/hepatitis C-vel együtt fertőzött személyeknél. AIDS Res Hum Retrovir. 2015; 31 (7): 718–722.

Vasan RS, Pencina MJ, Cobain M, Freiberg MS, D'Agostino RB. Becsült kockázatok az elhízás kialakulásához a Framingham Heart Study-ban. Ann Intern Med. 2005; 143 (7): 473-80