Herpes Simplex fekélyes nyelőcsőgyulladás egészséges gyermekeknél

Abdulrahman A. Al-Hussaini

Gyermekgyógyászati Osztály, Gyermekgasztroenterológiai Osztály, Gyermekkórház, Rijád, Szaúd-Arábia

Mosa A. Fagih

1 Patológiai Osztály, Fahad King Medical City, Rijád, Szaúd-Arábia

Absztrakt

A herpes simplex vírus a fekélyes nyelőcsőgyulladás gyakori oka az immunhiányos vagy legyengült gazdaszervezetben. Annak ellenére, hogy az általános populációban magas a primer és visszatérő herpes simplex vírusfertőzés, a Herpes simplex vírus nyelőcsőgyulladása (HSVE) ritkának tűnik az immunkompetens gazdaszervezetben. Három endoszkóposan diagnosztizált HSVE esetről számolunk be látszólag immunkompetens gyermekeknél; az előadást a láz, az odynophagia és a dysphagia akut megjelenése jellemezte. Két esetben a diagnózist szövettanilag megerősítették a herpesz vírus zárványainak azonosításával és a vírus tenyésztésével gyulladás jelenlétében. A harmadik esetet valószínűsített HSVE-nek tekintették tipikus hideg ajakfájás jelenlétén, tipikus endoszkópos leleten, nyelőcső biopsziák gyulladásának hisztopatológiai bizonyítékain és az akut Herpes simplex vírusfertőzés pozitív szerológiai bizonyítékain alapul. Két esetben intravénásan kapott acyclovir-kezelést, és egynél a gyógyulás önkorlátozott volt. Mindhárom esetben normál immunológiai megmunkálás és kiváló egészségi állapot volt a hosszú távú nyomon követés során.

A herpes simplex vírus (HSV) a fekélyes nyelőcsőgyulladás gyakori oka az immunhiányos vagy legyengült gazdaszervezetben. [1] Annak ellenére, hogy az általános populációban magas az elsődleges és visszatérő HSV-fertőzések előfordulása, a HSV-esophagitis (HSVE) ritkának tűnik az immunkompetens gazdaszervezetben. [2] Az entitás azonban alul diagnosztizálható, mivel ezt nem veszik figyelembe a gyermekek odynophagia differenciáldiagnózisában (akut önkorlátozott betegségként jelentkeznek), ha nincs mögöttük immunkompromittált állapotuk. Három endoszkóposan diagnosztizált HSVE esetről számolunk be látszólag immunkompetens gyermekeknél; e gyermekek közül kettőnek nem volt bizonyítéka herpeszes elváltozásokra az ajkakon vagy az oropharynxen, de endoszkópos és hisztopatológiai diagnózist folytattak, mivel a klinikai jellemzők arra utaltak, hogy a HSVE jelen van.

ESETJELENTÉSEK

1. beteg

Nekrotikus, összefolyó nyelőcső fekélyek endoszkópos nézete

Vírus intranukleáris zárvány (nyíl) nyelőcső fekélybiopsziából (hematoxilin-eozin festék × 200 nagy teljesítményű mező HPF)

Pozitív immunfestés HSV-1 esetén (nyilak), (immunoperoxidáz festés × 200 nagy teljesítményű mező HPF)

2. beteg

Diszkrét nyelőcső fekélyek endoszkópos nézete (nyilak)

3. beteg

VITA

Az elsődleges HSV-fertőzések gyermekkorban gyakoriak. Serdülőkorra az összes egyén 90% -ának van antitestje az 1. típusú HSV-vel szemben. [3] A klinikai megbetegedések csúcskorú előfordulása két életévben következik be, a gingivostomatitis a leggyakoribb kifejezés. [3] Az angol nyelvű orvosi szakirodalomban 17 HSVE-esetet azonosítottunk immunkompetens gyermekeknél. [4–12]

A súlyos herpesz gingivostomatitisben vagy pharyngitisben szenvedő betegeknél felismerhetetlen nyelőcsőgyulladás lehet. Kisgyermeknél a szájon át történő bevitel elutasítása mind az odynophagia, mind a szájban jelentkező kellemetlenségek következménye lehet. Ezenkívül, mivel a HSVE önkorlátozó állapot az immunkompetens gazdaszervezetben, egyes betegeknél reflux-asszociált tüneteket diagnosztizálhatnak, ha klinikai javulásuk egybeesik a savszuppressziós terápia intézményével.

Az immunkompetens gyermekek HSVE-je általában elsődleges, elszigetelt fertőzést jelent, de követheti a reaktiválódást [4], és néhány esetben gyomor-érintettséggel társult. [13,14] A férfiakat gyakrabban érintik, mint a nők 3,4: 1 arányban. [15] Pácienseink előadásai hasonlóak voltak az irodalomban leírtakhoz az odynophagia, a retrosternális fájdalom és a láz hármasának akut megjelenésével, amelyet három-tíz napig influenzaszerű prodroma előzhet meg. Mint arról korábban beszámoltunk, gyakrabban fordul elő, hogy nincsenek egyidejű orális elváltozások, bár a szájüregi elváltozások jelenlétében előfordulhat, hogy a betegeknél nem végeztek endoszkópiát annak megvizsgálására, hogy fennáll-e a nyelőcsőgyulladás. [7] Feltételezik, hogy a nyelőcsőszövet traumája hajlamosíthatja a HSVE-t immunokompetens gazdaszervezetben. Ilyen trauma következhet be GER-ből, nyelőcső műszeres kezelésből, nasogastricus elvezetésből, maróanyagok befogadásából vagy megtartott idegen testből. [16–18] Betegeinknél korábban nem volt utalás GER-re vagy más hajlamosító tényezőkre.

Az őrszem elváltozás nélküli betegeknél az endoszkópia és a biopszia hasznos a diagnózis felállításában. Valamennyi betegünknél jellemző volt a törékeny nyálkahártya endoszkópos megállapítása, számos felszínes fekély, egyesek diszkrétek, mások lineáris sorrendbe rendeződtek, jellemzően középső és distalis nyelőcsővel. Az 1. beteg kiterjedtebben érintette az egész nyelőcsövet összefolyó fekélyekkel, amelyeket nekrotikus váladékok borítottak, amit endoszkóposan nehéz volt megkülönböztetni a candida fertőzéstől. [19] Bár a HSVE endoszkópos megjelenése jellemző lehet, a nyelőcső fekélyeinek differenciáldiagnózisai közé tartoznak egyéb fertőzések (citomegalovírus, herpesz zoster vírus, HIV, candida és baktériumok), trauma, beleértve a hősérüléseket, maró hatású anyagok lenyelése, orális gyógyszeres tabletta formájában és gyulladásos állapotok mint például a Crohn-betegség vagy a Bechet-betegség. [15]

Szövettani szempontból a HSVE diagnózisát heveny gyulladás, fekély és vírusfertőzésre utaló hámsejtek változásainak kombinációjával lehet javasolni, beleértve a ballonos degenerációt és a nekrózist. [7] A HSVE abszolút szövettani diagnózisa azonban megköveteli a herpesz vírus zárványainak azonosítását vagy a vírus tenyésztését gyulladás jelenlétében. A fekélyek széléről származó biopsziák biztosítják a legjobb diagnosztikai hozamot. [18]

Az előző széria HSV-k szinte mindig 1. típusúak voltak, [15] összhangban vannak az 1. és 2. páciens eredményeivel. Valószínűleg a megelőző vírusellenes terápia miatt nem tudtuk izolálni a HSV-t a nyelőcső szövetéből a 3. betegben, de a klinikai anamnézis, tipikus nátha jelenléte az ajkán, tipikus endoszkópos leletek, akut gyulladás a nyelőcső biopsziáiban és a HSV IgM szeropozitivitása valószínűsítették a HSVE diagnózisát.

A HSVE általában önkorlátozott, kedvező eredménnyel az immunkompetens betegek többségében. Hematemesisről és nyelőcső perforációról számoltak be. [10,20]

A fertőzés gyors helyreállítása és a normál egészségi állapot a nyomon követés során arra utal, hogy betegeink intakt humorális és celluláris immunitással rendelkeztek. Részletes immunológiai feldolgozás csak a HSVE fennállása vagy kiújulása esetén lehetséges. Az alapos kórelőzmény-felvétel fontos a mögöttes immunológiai betegség vagy a HIV-fertőzés kockázati tényezőinek felkutatásához.

A terápia alappillére a hidratálás fenntartása, a táplálkozás és a megfelelő fájdalomcsillapítás, beleértve a savszuppressziós terápiát is. A 2. és 3. betegeknél a tüneti enyhülés 48 órán belül jelentkezett az intravénás acyclovir beadását követően. A tünetek időtartama csak tüneti kezelésben részesülő betegeknél a bemutatás után 2-20 nap között mozgott. [2] Az intravénás acyclovir alkalmazása a HSVE kezelésére immunkompetens gazdaszervezetben még mindig ellentmondásos, [2,8,15,21] az ellenőrzött vizsgálatok hiánya miatt, ami a betegség ritkasága miatt nem biztos, hogy megvalósítható. Úgy gondoljuk, hogy az acyclovir korai kezelése lerövidítheti a betegség klinikai lefolyását, különösen súlyos odynophagia esetén.

A HSVE továbbra is szokatlan fertőzés az egészséges gyermekeknél, de valószínűleg gyakrabban fordul elő, mint a jelenleg felismert, és figyelembe kell venni minden olyan gyermeknél, akinek odynophagia van, még bőr vagy oropharyngealis elváltozások hiányában is.

Lábjegyzetek

A támogatás forrása: Nulla

Összeférhetetlenség: Egyik sem nyilatkozott.