Hosszú távú étrendi változások a svéd nők reumás ízületi gyulladásának diagnosztizálása után: Egy népességalapú kohort adatai

1 ClinTRID, D1: 00, Karolinska University Hospital, Solna, 17176 Stockholm, Svédország

2 Környezetgyógyászati Intézet (IMM), C6, Táplálkozási epidemiológia, Box 210, 17177 Stockholm, Svédország

3 Eugeniahemmet, T2, Karolinska Universitetssjukhuset, Solna, 17176 Stockholm, Svédország

Absztrakt

1. Bemutatkozás

A rheumatoid arthritis (RA) krónikus, szisztémás autoimmun betegség, amelynek oka ismeretlen. Az RA főleg az ízületeket érinti, de más szöveteket és szerveket is érinthet. Az ízületi porc megsemmisítése és az ízületek működésének elvesztése gyakran a betegség patológiájának eredménye [1]. Az RA kétszer-háromszor gyakoribb a nőknél, mint a férfiak, és a becsült globális prevalencia 0,5-1% [2].

A kutatók és az RA-betegek körében az elmúlt évtizedben megnőtt az érdeklődés a diéta RA előfordulása és progressziója iránt. Viszont viszonylag alacsony a bizonyíték az étrendi hatásra az RA lefolyására. Bizonyos speciális étrendek, például a vegetáriánus, a mediterrán, a vegán és a gluténmentes étrend bizonyos mértékig enyhítik az RA betegség állapotát [3–8]. A mediterrán étrend ösztönzi a gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek, zsíros halak és olívaolaj fokozott bevitelét, valamint a vörös hús és tejtermékek csökkentett/mérsékelt bevitelét [9]. A megnövekedett gyümölcs- és zöldségbevitel csökkentheti az RA kockázatát [10–12], és előnyös lehet az elterjedt RA-betegek számára is [8, 13]. Az omega-3 zsírsavakat tartalmazó zsíros halak nagy mennyiségű fogyasztása csökkentheti a gyulladást a vörös hús magas fogyasztásához képest. Az étrendből vagy a kiegészítőkből származó omega-3 zsírsavak gyulladáscsökkentő mechanizmusok révén csökkent RA betegség aktivitással járnak [3, 14–16]. Az omega-3 zsírsavak magasabb étrendi bevitele összefüggésbe hozható a tumor nekrózis faktor és a C-reaktív fehérje szérumszintjének csökkenésével RA-ban [17].

Bár az étrendi szempontok számos beavatkozása megmutatta az RA előnyeit, nincsenek tanulmányok az étrend változásáról az RA-ban szenvedő nők körében a betegségük miatt. Feltételeztük, hogy azok a nők, akiknél RA-t diagnosztizáltak, megváltoztatják étrendjüket a betegség állapotának javítása érdekében. Ennek a tanulmánynak a célja az volt, hogy megvizsgálja a nők étrendjének hosszú távú változásait az RA diagnózisa után, összehasonlítva az RA nélküli nőkkel a svéd lakosság körében.

2. Anyagok és módszerek

2.1. Tanulmány a népességről

Ebben a tanulmányban 21 602 nő vett részt a Svéd Mammográfiai Kohortból (SMC), amely egy nagy populációalapú kohorsz Közép-Svédországból. Az SMC tanulmánytervét korábban részletesen leírták [18]. Az SMC-t 1987-1990-ben hozták létre, és 1914-től 1948-ig született nők Uppsala és Västmanland megyében laknak. A nőket arra kérték, hogy töltsenek ki egy önállóan kitöltött kérdőívet az ételbevitelről és egyéb életmódbeli tényezőkről. A kérdőíveket 1990-ben kiindulási alapon, 1997-ben és 2009-ben két nyomon követés során osztották ki. Vizsgálatunk az 1997-től és 2009-től származó élelmiszer-gyakorisági kérdőíveken (FFQ) alapult.

A Svéd Reumatológiai Minőség (SRQ) nyilvántartás az országos szinten folyamatosan nyilvántartott reumatikus betegekről. Az SMC mind az SRQ-hoz, mind a Svéd Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Testület betegnyilvántartásához kapcsolódott annak érdekében, hogy 1997 és 2009 között kövesse nyomon az RA eseteket. A betegnyilvántartás magában foglalja a Járóbeteg-nyilvántartást, amely információkat tartalmaz az összes járóbeteg-szakorvosi látogatásról. 2001-től, beleértve az állami és magángondozók látogatásait, valamint a fekvőbeteg-nyilvántartást, amely információkat tartalmaz az 1987-től származó összes kórházi kezelésről. Az 1997 és 2009 közötti időszakban 191 nőnél diagnosztizáltak RA-t az SMC-n belül. Így ebben a tanulmányban 191 RA-ban szenvedő nő és 21 411 RA nélküli nő szerepelt a vizsgálati időszakban.

2.2. Étrendi értékelés

Az étrendi értékelés validált FFQ-n alapult, amely kérdéseket tartalmazott a résztvevők gyakoribb beviteléről több étel és ital esetében az előző évben az 1997-es és 2009-es értékelési dátumtól kezdve. Az FFQ 96, illetve 132 élelmiszer-t tartalmazott 1997-ben, illetve 2009-ben. Az étkezési gyakoriság nyolc kategórián belül változott soha nak nek ≥3-szor naponta. Összegyűjtötték a Svédországban gyakran fogyasztott élelmiszerek adagméretét (azaz kicsi, medián, nagy) és mennyiségét (azaz szelet, csésze, üveg, deciliter). A részleges válaszadást nulla bevitelnek tekintették [19]. Ez a tanulmány 82 általános élelmiszerre összpontosított, amelyeket mindkét FFQ tartalmazott; az összes ételt tizenhárom kategóriába sorolták (a melléklet).

2.3. Statisztikai analízis

Az 1997-es kiindulási jellemzőket, valamint az étrendi bevitelt 1997-től és 2009-ig hasonlítottuk össze RA-ban diagnosztizált és nem diagnosztizált nők között Mann – Whitney U teszt a folyamatos változókra (átlag és szórás (SD)), valamint Pearson khi-négyzet tesztje az arányokra (%). Az RA diagnózis utáni étrendi változásokat az étkezési gyakoriság alapján vizsgálták 1997-ben és 2009-ben lineáris vegyes modellekkel (IBM SPSS Statistics 23).

Lineáris vegyes modelleket alkalmaztunk ismételt mérésekhez, hogy összehasonlítsuk a heti étrendi bevitelt 1997-ben és 2009-ben. Különböző modelleket építettünk fel az egyes érdeklődésre számot tartó kimenetekre (élelmiszer-kategóriák/tételek). Mindegyik élelmiszer-kategóriát/tételt külön-külön szerepeltették függő változóként a modellben, 1997-ben és 2009-ben fix hatásként. Ezeket az elemzéseket külön-külön hajtották végre RA-val és anélkül. Ezenkívül lineáris vegyes modelleket hajtottak végre annak megvizsgálására, hogy az étrendi bevitel változásai 1997 és 2009 között eltérnek-e RA-val és anélkül szenvedő nők között. Az összes lineáris vegyes modellt az életkor, a dohányzás, a testtömeg-index (BMI) és az alkoholfogyasztás szempontjából korrigáltuk 1997-ben. Az életkorot (éveket), a BMI-t (Kg/m 2) és az alkoholfogyasztást (g/nap) kvartilisként modelleztük, míg a dohányzási státuszt a soha, a korábbi és a jelenlegi dohányos kategóriába sorolták.

2.4. Etikai normák

Ezt a tanulmányt a Karolinska Institutet, Stockholm, Svédország regionális etikai felülvizsgálati testülete hagyta jóvá (hivatkozási szám: 2013/1019-31/1), és ezért az 1964-es helsinki nyilatkozatban meghatározott etikai normáknak megfelelően készült. későbbi módosításait.

3. Eredmények

3.1. A vizsgálatban résztvevők jellemzői

Ebben a tanulmányban 191 RA-ban szenvedő nő és 21 411 RA nélküli nő szerepelt 1997 és 2009 között. A vizsgálat résztvevőinek alapjellemzőit az 1. táblázat mutatja be. a dohányzás azonban gyakoribb volt RA-ban szenvedő nők körében.

3.2. Étrendi bevitel 1997-ben és 2009-ben

RA-ban szenvedő nőknél az RA nélküli nőkhöz képest 1997-ben lényegesen alacsonyabb volt az „egyéb állati termékek” (fekete puding, tojás-, vese- és májpaszta) és tejtermékek, 2009-ben a gabonafélék és a gabonafélék fogyasztása (2. táblázat). Ha külön összehasonlítjuk a 82 élelmiszer bevitelét, az RA-ban szenvedő nőknél 1997-ben lényegesen alacsonyabb volt az alma/körte, búza/zabkorpa és fekete puding, valamint alacsony zsírtartalmú tej, sült burgonya, brokkoli/kelbimbó, sovány hal, és diófélék/mandula 2009-ben (az eredmények nem láthatók).

3.3. Az étrendi bevitel változásai 1997 és 2009 között

A vegyes modellek eredményei azt mutatták, hogy 8 (61,5%) élelmiszer-kategória étkezési gyakorisága statisztikailag szignifikánsan változott 1997-től 2009-ig belül RA-ban szenvedő nők és 13 (100%) élelmiszer-kategória RA-n kívüli nőkön belül. Az egyes élelmiszer-kategóriák bevitelének (növekedése/csökkenése) változásai a vizsgálati időszak alatt mindkét csoportban azonosak voltak (az eredményeket nem mutatjuk be).

Többváltozósan beállított étrendi változások az összes élelmiszer-kategóriában között a RA-ban szenvedő és anélkül szenvedő nőket a 3. táblázat mutatja be. Az étrendi bevitel változásai 1997 és 2009 között nem különböztek szignifikánsan RA-ban szenvedő és anélkül szenvedő nők között az összes élelmiszer-kategóriában. Hasonló tendenciákat tapasztaltunk, amikor az összes ételt külön-külön szemléltük. A nagyon kevés jelentős különbség a teljes kiőrlésű kenyér, a búza/zab korpa és a rizs bevitele volt. Ennek a három élelmiszernek a bevitele nőtt az RA nélküli nők körében, mint az RA betegeknél. Ezen eredmények alapján tovább elemeztük a teljes kiőrlésű gabonákat (ropogós kenyér, teljes kiőrlésű kenyér, zabliszt, zabkása, gabonafélék/müzli) és a finomított gabonákat (fehér kenyér/cipó, tészta, rizs, palacsinta, keksz/ostya, zsemle/sütemény), illetőleg. A vizsgálati periódusban nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a különböző típusú szemek bevitelében RA-val és anélkül.

4. Megbeszélés

Ez a tanulmány az étrend hosszú távú változásait vizsgálta az RA diagnózisa után. A fő eredmények azt mutatták, hogy azoknál a nőknél, akiknél RA-t diagnosztizáltak, hasonló étkezési szokások voltak az idők folyamán, mint a lakosság körében, és ezek a nők betegségük miatt nem változtattak jelentősen az étrendjükön.

A többváltozós korrigált lineáris vegyes modell eredményei nem mutattak szignifikáns különbséget az étkezési bevitel változásaiban az élelmiszer-kategóriák alapján. Ha azonban konkrétabban vizsgáljuk meg az egyes élelmiszereket, az eredmények azt mutatták, hogy az RA nélküli nők jobban növelték a teljes kiőrlésű kenyér, a rizs és a búza/zab korpa bevitelét, mint az RA-ban szenvedő nők. Ezen megállapítások alapján feltételeztük, hogy az RA-ban szenvedő nők egy részét glükokortikoidokkal kezelték, ezért megnövekedett az étvágyuk, ami a finomított szemek, nem pedig a teljes kiőrlésű gabonák bevitelét növelhette, RA-val szemben. A további elemzés azonban nem mutatott különbséget az RA-val és anélkül szenvedő nők különböző szemcséi között.

Az egészséges táplálkozásra és az étkezési szokásokra az elmúlt évtizedben a média felhívta a figyelmet. RA-ban szenvedő betegeknél is fokozódhat az érdeklődés ezek iránt. Bár az információ és az egészséges táplálkozáshoz való hozzáférés fokozódott, továbbra is küzdelem az új étrendi változások fenntartása érdekében az idő múlásával [20]. Számos korábbi tanulmány kimutatta az étrendváltás jótékony hatását az RA diagnózisa után [4, 8, 11, 21–30], de a bizonyítékok nem vezettek specifikus étrendi ajánlásokhoz RA betegeknek.

Eredményeink többsége nem mutatott szignifikáns változást az étrendben 1997 és 2009 között. Az átlagok kiigazítatlan összehasonlítása azt mutatta, hogy az RA-ban szenvedő nők alacsonyabb bevitelt mutattak, mint az RA-t nem szenvedő alma/körte, búza/zab korpa és fekete puding 1997-ben. alacsony zsírtartalmú tej, sült burgonya, brokkoli/kelbimbó, sovány hal, dió és mandula 2009-ben.

Ez a tanulmány - tudomásunk szerint - az első, amely nagy populációalapú kohorszban értékeli az RA diagnózis utáni hosszú távú étrendi változásokat. Az SMC jövőbeli kialakítása nagyszámú populációt tartalmaz, és validált FFQ-kat használ. Az SMC résztvevői 2009-ben az általános népességből származó idős nők voltak reprezentatívak; azonban a fiatalabb generáció hajlamosabb lehet étrendjének megváltoztatására az RA diagnózisa után, mivel az éhség, az étvágy és az ételbevitel az életkor előrehaladtával változik [31]. Az FFQ étrendi adatai az ön által bejelentett étrendi fogyasztáson alapultak; ezért alul- és túljelentés történhetett az FFQ 2009-es teljesítése során. Ennek ellenére az alul- és a túljelentéseket figyelembe vették az FFQ-k érvényesítése során. Az étrend hosszú távú változásai az étrend értékelésén alapultak, csak két időpontról, tizenkét év különbséggel; ezért az RA diagnózisát követő bármely fontos rövid távú változás elhanyagolható lehet. A 82 élelmiszer külön-külön történő értékelésénél elvégzett tesztek nagy száma miatt a jelentett statisztikailag szignifikáns összefüggések véletlenszerű eredmények lehetnek. Az RA klinikai vonatkozásait nem vették figyelembe a hiányzó adatok nagy aránya miatt (

5. Következtetések

Ez a tanulmány feltárta, hogy azoknál a nőknél, akiknél RA-t diagnosztizáltak, hasonló étkezési szokások voltak az idők folyamán, mint a lakosság körében, és hogy ezek a nők betegségük miatt nem változtattak jelentősen az étrendjükön. A tápláló étrend javítása lehetséges előnyökkel járhat, és specifikus étrendi ajánlásokra van szükség RA-ban szenvedő betegek számára.

Függelék

Adatok elérhetősége

A tanulmány megállapításainak alátámasztására használt adatokat a Karolinska Institutet (Stockholm, Svédország) Környezetgyógyászati Intézete adta engedély alapján, ezért nem állnak szabadon rendelkezésre.

Közzététel

Ennek a tanulmánynak az előzetes eredményeit korábban az ACR/ARHP 2016. évi éves ülésén ismertették.

Összeférhetetlenség

A szerzők kijelentik, hogy nincsenek összeférhetetlenségük.