Hosszú távú változások a bélhormonokban, az étvágyban és az ételbevitelben 1 évvel a részleges gasztrektómia után, normál testtömeg mellett

Tárgyak

Absztrakt

Háttér/Célkitűzések:

Normális testtömegű betegeknél a gyomor reszekciójának a gyomor-bélrendszeri hormonális változásokra gyakorolt hosszú távú hatásairól nem számoltak be prospektív tanulmányról. A tanulmány célja a szubtotális gasztrektómia 1 éves hatásának értékelése a ghrelin és a peptid YY (PYY) 3–36 szinteken.

Tantárgyak/módszerek:

Tizennyolc korai gyomorrákban szenvedő beteg részleges gasztrektómián esett át Billroth I rekonstrukcióval. Megvizsgáltuk az étvágyat, a táplálékfelvételt, a testösszetételt, a ghrelin és a PYY3–36 szintet műtét előtt és 1 évvel a műtét után.

Eredmények:

Nem volt szignifikáns különbség a preoperatív napi táplálékfelvételben és a subtotal gastrectomia után 1 évvel. A testsúlycsökkenés minden vizsgálati alanynál bekövetkezett; 11,7% (n= 2), 55,5% (n= 10) és 33,3% (n= 6) a betegek preoperatív testsúlyuk 10% -át vesztették el. A testtömegindex, a derékbőség és a testzsír 1 évvel a részösszeg gasztrektómia után szignifikánsan csökkent. Az étvágy vizuális analóg skálájában nem volt szignifikáns különbség a műtét előtt és 1 évvel a subtotal gastrectomia után. A plazma ghrelin koncentrációja jelentősen csökkent (P= 0,006), míg a PYY3−36 nem mutatott szignifikáns változást 1 évvel a subtotal gastrectomia után.

Következtetések:

A ghrelin szint és a testzsír jelentősen csökkent, míg a PYY3-36 szint, valamint az étvágy és az ételbevitel nem változott szignifikánsan 1 évvel a normál testtömegű subtotal gastrectomia után. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a csökkent ghrelin közvetlenül hozzájárulhat a testzsír csökkenéséhez.

Bevezetés

A Ghrelin, egy 28 aminosavú peptid, amelynek n-oktanoilezése elengedhetetlen a biológiai aktivitásához, főleg a gyomor termeli, és hozzájárul a keringő ghrelin koncentrációjának 70% -ához (Jeon et al., 2004). Kimutatták, hogy a Ghrelin nemcsak a növekedési hormon felszabadulását indukálja az agyalapi mirigyből, hanem növeli az étvágyat és serkenti a súlygyarapodást (Wren és mtsai., 2000) Az YY (PYY) 1–36 peptid felszabadul a keringésbe az L-típusú a distalis bél endokrin sejtjei (Adrian et al., 1985). A felszabadulás után biológiailag aktív PYY3–36 képződik az N-terminális maradékok dipeptidil-peptidáz IV segítségével történő hasításával (le Roux és Bloom, 2005). A gyomor-bél traktus különböző szuppresszív funkciói mellett a PYY3–36 fiziológiás étkezés utáni jóllakottságot indukál a ghrelin felszabadulásának szabályozásával a hipotalamusz Y2-receptorán keresztül (McGowan és Bloom, 2004).

A gyomor-bélrendszeri hormonokról, például a ghrelinről és a PYY3–36-ról számoltak be, hogy fontos szerepet játszanak az ételbevitel és a testsúly meghatározásában (Wren et al., 2000; McGowan és Bloom, 2004). Kevéssé ismert azonban a gyomor reszekciójának ezekre a peptidekre gyakorolt hosszú távú hatása. Korábbi vizsgálatok szerint a teljes gyomor eltávolítása embernél 65% -kal csökkenti a plazma ghrelin koncentrációját, 1-8 évvel a műtét után (Ariyasu, 2001); a hüvelyes gasztrektómia csökkenti a plazma ghrelin szintjét és növeli a PYY3–36-ot kórosan elhízott betegeknél (Karamanakos et al., 2008). Megjegyzendő, hogy ezek a megállapítások egy retrospektív kohorszos vizsgálatot tükröznek, amelyben összehasonlították azokat a betegeket, akik gyomor reszekción és egészséges kontrollokon estek át, vagy azokat a betegeket, akiket bariatrikus műtéten estek át súlyosan csökkent elhízott betegeknél. Normál testtömegű betegeknél a gyomor reszekciójának a gyomor-bélrendszeri hormonális változásokra gyakorolt hosszú távú hatásairól nem számoltak be prospektív vizsgálatokról. Ezért prospektív módon értékeltük a ghrelin és a PYY3–36 koncentráció változását preoperatív módon és 1 évvel a gyomor reszekciója után korai gyomorrákban szenvedő betegeknél, akik részleges gasztrektómián estek át.

Mód

Korai gyomorrákban szenvedő betegek képezték a vizsgálati alanyokat, akiknek 2004 januárja és 2005 decembere között a Pusan Nemzeti Egyetemi Kórházban részösszeg gasztrektómiát hajtottak végre. A korai gyomorrákot a Japán Gyomorrák Kutató Társaság olyan rákként definiálja, amelyben a tumorsejtek csak a nyálkahártya és a nyálkahártya alatti rétegeket hatolják meg (Japanese Gastric Cancer Association, 1998).

A gasztrektómia részösszege a gyomor disztális kétharmadának műtéti eltávolítása volt; az emésztési folyamatosság helyreállítási módszere egy Billroth I. gasztroduodenosztóma volt. Az endokrin betegségekben, például diabetes mellitusban, pajzsmirigy betegségben és agyalapi mirigy betegségben szenvedő betegeket kizárták ebből a vizsgálatból, valamint azokat a betegeket, akiknél az átmérőjük meghaladja a 2 cm-t. A tanulmányba való beiratkozás előtt minden tantárgytól írásos tájékozott beleegyezést kaptak. A vizsgálatot a Pusan Nemzeti Egyetem Orvostudományi Kutatóintézet intézményi felülvizsgálati testülete hagyta jóvá, és a Helsinki Alapelvek Nyilatkozatának megfelelően hajtották végre.

Valamennyi vizsgálati alany étkezés előtti bevitelét, testösszetételét, étvágyát és emésztőrendszeri hormonjait (ghrelin és PYY3-36) értékelték műtét előtt és 1 évvel a műtét után. Az átlagos követési időszak 12,1 hónap volt (sz.d., 2,3 hónap). 21 beteg közül 3 (14,3%) veszett el a nyomon követéstől a vizsgálati időszak alatt. Tizennyolc gyomorrákos beteget vizsgáltak (1. táblázat). Az inklúziós és a kirekesztett betegek között azonban nem találtunk szignifikáns különbséget az alapjellemzőik tekintetében.

Eredmények

Demográfiai adat

A 18 vizsgálati alany átlagéletkora 56 év volt, a tartomány 28–74 év volt. Az átlagos testtömeg-index 23,8 kg/m 2 volt, 18,9–28,2 kg/m 2 tartományban. Az alanyok többsége (83,3%) férfi volt (1. táblázat).

A táplálékbevitel értékelése

Az átlagos napi étrendi bevitelt a 2. táblázat mutatja. Nem volt szignifikáns különbség a napi összes kalória-, fehérje-, zsír- és szénhidrát-bevitelben a műtét előtt és 1 évvel a részösszeg gasztrektómia után (2. táblázat).

A testösszetétel értékelése

Súlycsökkenés minden vizsgálati alanynál bekövetkezett a részösszeg gasztrektómia után. A vizsgálati alanyok 11,7% -a (n= 2), 55,5% (n= 10) és 33,3% (n= 6) a műtét után 1 évvel a műtét előtti testsúlyuk 10% -át vesztette el. A testtömeg-index, a derékbőség és a testzsír százalék a kettős energiájú röntgenabszorpciós módszerrel mérve 90,4 ± 5,0, 89,7 ± 5,7 és 76,2 ± 9,7% -ra csökkent 1 év subtotal gastrectomia után, de a zsírmentes tömeg nem statisztikailag szignifikáns változást eredményez a műtét után (2. táblázat).

Az étvágy értékelése

Nem voltak szignifikáns különbségek a VAS étvágy besorolásában preoperatív módon és 1 évvel a subtotal gastrectomia után (2. táblázat és 1. ábra).

Az étvágy összehasonlítása preoperatív módon és 1 évvel a szubtotális gastrectomia után.

A ghrelin és a PYY3−36 szint értékelése

A teljes plazmaszint a gyomor reszekciója után 1 órával elérte a legalacsonyabb értéket, 42,8% -ot, és a posztoperatív 7. napra fokozatosan 85,8% -ra emelkedett. Végül azonban a teljes plazma ghrelinszint jelentősen csökkent (113,0 ± 46,1-ről 65,2 ± 26,6 pg/ml-re; P= 0,006) 1 évvel a subtotal gastrectomia után (2. ábra). A PYY3−36 koncentráció a posztoperatív 7. napon 78,9% -ra csökkent, de a subtotal gastrectomia után 1 éven belül nem eredményezett statisztikailag szignifikáns változást (2. ábra).

A ghrelin és a PYY3–36 koncentrációk változásai (a és b; átlagosan s.d.-vel) preoperatív módon és a subtotal gastrectomia után 1 évvel (b; párosítva t-teszt). POD, posztoperatív nap.

Vita

A gyomor reszekciója a gyomor egy részének vagy egészének műtéti eltávolítása, amelyet általában gyomorrák vagy kezelhetetlen peptikus fekélyek kezelésében végeznek. A gyomorreszekción átesett betegek általában fogynak. A csökkent kalóriabevitelt és a felszívódási rendellenességet tartják a legfontosabb tényezőknek, amelyek hozzájárulnak a gyomorreszekció utáni fogyáshoz (Braga et al., 1988). Mivel a ghrelint elsősorban a gyomor termeli, a gyomor reszekciója után bekövetkező fogyás a ghrelin termelésének károsodásával járhat. Így a gyomor-bél peptidváltozásai is szerepet játszhatnak a gyomorreszekció utáni fogyásban. Ugyanakkor a gyomor reszekciójának normál testtömegű betegek gyomor-bélrendszeri hormonális változásaira gyakorolt hosszú távú hatásainak prospektív vizsgálatáról nem számoltak be.

Ebben a tanulmányban nem volt szignifikáns különbség a teljes kalória, fehérje, zsír és szénhidrát napi bevitelében preoperatív módon és 1 évvel a részösszeg gasztrektómia után (2. táblázat). Arra számíthatunk, hogy a teljes gasztrektómia után a gyomortartály elvesztése csökkenti a kalóriabevitelt, ami a fogyás fő oka (Liedman et al., 1996). A subtotal gastrectomia után azonban nem találtak szignifikáns különbséget a táplálékfelvételben preoperatív és 1 évvel a műtét után. Ennek oka lehet a maradék gyomor víztározó funkciójának részleges helyreállítása és az ételbevitel megnövekedett gyakorisága.

Beszámoltak arról, hogy a súlycsökkenés általában korán, főleg a műtét utáni első 6 hónapban jelentkezik, bár a testösszetétel változásaira vonatkozó adatok korlátozottak a subtotal gastrectomia után (Liedman et al., 1997). Vizsgálatunk kimutatta, hogy a testtömeg, a testtömeg-index, a derék kerülete és a testzsírszázalék 1 évvel a subtotal gastrectomia után csökkent, míg a zsírmentes tömeg nem változott (2. táblázat). Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a csökkent zsírtartalom a legfontosabb tényező, amely hozzájárul a gasztrektómia utáni fogyáshoz. A testzsír csökkentése súlycsökkenést és csökkent testtömeg-indexet eredményez a gasztrektómia részösszege után. A gasztrektómia utáni testösszetétel változásairól szóló tanulmány arról számolt be, hogy a súlyvesztés körülbelül 90% -át a csökkent testzsír okozza (Liedman et al., 1997). Annak oka, hogy miért a testzsír csökkenése a gasztrektómia után a testösszetétel részei között a legérzékenyebb, nem ismert.

A gyomor a ghrelin termelésének elsődleges helyszíne, amely hozzájárul az emberekben a ghrelin szint 70% -ához (Jeon et al., 2004). Ezért feltételeztük, hogy a ghrelin szint csökken a gasztrektómia után, ami étvágycsökkenést és testtömeg-vesztést eredményez. Várakozásainkkal ellentétben azonban a VAS étvágy besorolásában nem történt szignifikáns különbség a subtotal gastrectomia előtt és után 1 évvel (1. ábra). A mögöttes mechanizmus ismeretlen, de az étvágy- és jóllakottság-szabályozást a neuroendokrin jelátviteli utak bonyolult kölcsönhatása közvetíti, amelyek a peptid hormonok és neuropeptidek sokféleségét foglalják magukban, beleértve a ghrelint és a PYY3-36-ot (Romijn et al., 2008) Bár az étvágyat serkentő plazma A ghrelin koncentrációja a gasztrektómia után csökken, az étvágy nem változott volna az étvágy és az ételbevitel szabályozásában részt vevő egyéb hormonok kompenzálása miatt. A gyomorrákban szenvedő gyomorrákos betegek rák leküzdésére irányuló pozitív érzelmek pozitívan befolyásolhatják a szubjektív VAS étvágy besorolást 1 évvel a műtét után (Boström et al., 2003).

Vizsgálatunknak vannak bizonyos korlátai, többek között a vizsgálati minta viszonylag kis mérete és az a tény, hogy nem tettek kísérletet acilezett és de-acilezett ghrelin mérésére. A másik korlát a fizikai aktivitás szintjére vonatkozó adatok hiánya, ami befolyásolhatja a testtömeg és a ghrelin változását is, bár arra kértük az alanyokat, hogy tartsák fenn a fizikai aktivitás szintjét a vizsgálati időszak alatt. Ezeket a korlátokat figyelembe véve további kutatásokra van szükség ezen megállapítások megerősítéséhez.

Összefoglalva, kimutattuk, hogy a ghrelin plazmakoncentrációja a subtotal gastrectomia után 1 évvel csökken normál testtömegű korai gyomorrákos betegeknél. A PYY3−36 plazmakoncentrációja, valamint az étvágy és a táplálékfelvétel azonban nem mutatott szignifikáns változást 1 évvel a subtotal gastrectomia után. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a csökkent ghrelin közvetlenül hozzájárulhat a testzsír csökkenéséhez.

Hivatkozások

Adrian TE, Ferri GL, Bacarese-Hamilton AJ (1985). Az feltételezett új bélhormon, az YY, emberi terjesztése és felszabadulása. Gasztroenterológia 89, 1070–1077.

Ariyasu H (2001). A gyomor a keringő ghrelin fő forrása, és a táplálkozási állapot határozza meg a plazma ghrelin-szerű immunreaktivitási szinteket az emberekben. J Clin Endocrinol Metab 86, 4753–4758.

Boström B, Sandh M, Lundberg D, Fridlund B (2003). A fájdalom és az egészséggel összefüggő életminőség összehasonlítása a daganatos betegek két csoportja között, eltérő átlagos fájdalomszinttel. J Clin Nurs 12., 726–735.

Braga M, Zuliani W, Foppa L, Di Carlo V, Cristallo M (1988). Ételbevitel és tápláltsági állapot a teljes gasztrektómia után: táplálkozási nyomon követés eredményei. Br J Surg 75, 477–480.

Dornonville de la Cour C, Lindqvist A, Egecioglu E, Tung YC, Surve V, Ohlsson C et al. (2005). A Ghrelin-kezelés megfordítja a súlygyarapodás és a testzsír csökkenését a gasztrektomizált egerekben. Belek 54., 907–913.

Doucet E, Pomerleau M, Harper ME (2004). A böjt és az étkezés utáni teljes ghrelin a rövid távú energiakorlátozás után változatlan marad. J Clin Endocrinol Metab 89, 1727–1732.

Flint A, Raben A, Blundell JE, Astrup A (2000). A vizuális analóg skálák reprodukálhatósága, ereje és érvényessége az étvágyérzetek értékelésében egyetlen teszt étkezésen végzett vizsgálatokban. Int J Obes Relat Metab Disord 24., 38–48.

Frayn KN (1983). A szubsztrát oxidációs sebességének kiszámítása in vivo a gázcserétől. J Appl Physiol 55, 628–634.

Going S (1993). A testösszetétel apró változásainak kimutatása kettős energiájú röntgenabszorpciós módszerrel. Am J Clin Nutr 57, 845–850.

Japán Gyomorrák Egyesület (1998). A gyomor-karcinóma japán osztályozása - 2. angol kiadás. Gyomorrák 1, 10–24.

Jeon TY, Lee S, Kim HH, Kim YJ, Son HC, Kim DH et al. (2004). Korai gyomorrákban szenvedő betegeknél a gasztrektómia után azonnal megváltozik a plazma ghrelin koncentrációja. J Clin Endocrinol Metab 89, 5392–5396.

Karamanakos SN, Vagenas K, Kalfarentzos F, Alexandrides TK (2008). Súlycsökkenés, étvágycsökkentés, valamint az éhomi és étkezés utáni ghrelin- és peptid-YY-szintek változásai a Roux-en-Y gyomor bypass és hüvelyes gastrectomia után: prospektív, kettős vak vizsgálat. Ann Surg 247, 401–407.

le Roux CW, Bloom SR (2005). YY peptid, étvágy és táplálékbevitel. Proc Nutr Soc 64., 213–216.

Lee S, Jin Kim Y, Yong Jeon T, Hoi Kim H, Woo Oh S, Y park et al. (2006). Az elhízás az egyetlen független tényező, amely az ultrahang által diagnosztizált alkoholmentes zsírmájbetegséghez kapcsolódik: keresztmetszeti eset-kontroll vizsgálat. Scand J Gastroenterol 41, 566–572.

Liedman B, Andersson H, Bosaeus I, Hugosson I, Lundell L (1997). A testösszetétel változásai a gasztrektómia után: kontrollált, prospektív klinikai vizsgálat eredményei. Világ J Surg 21, 416–420.

Liedman B, Andersson H, Berglund B, Bosaeus I, Hugosson I, Olbe L et al. (1996). Gyomor karcinóma gasztrektómia utáni táplálékfelvétel: a gyomortartály szerepe. Br J Surg 83., 1138–1143.

McGowan BM, Bloom SR (2004). YY peptid és étvágyszabályozás. Curr Opin Pharmacol 4, 583–588.

Romijn JA, Corssmit EP, Havekes LM, Pijl H (2008). Bél-agy tengely. Curr Opin Clin Nutr Metab Care 11., 518–521.

Taylor RW, Keil D, Gold EJ, Williams SM, Goulding A (1998). A testtömeg-index, a derék körfogata és a derék-csípő aránya a nők teljes és regionális adipozitásának indexeként: értékelés a vevő működési jelleggörbéinek felhasználásával. Am J Clin Nutr 67, 44–49.

Tschöp M, Smiley DL, Heiman ML (2000). A Ghrelin zsírosodást vált ki a rágcsálókban. Természet 407, 908–913.

Wren AM, Kis CJ, Ward HL, Murphy KG, Dakin CL, Taheri S et al. (2000). Az új hipotalamusz-peptid ghrelin serkenti az élelmiszer-felvételt és a növekedési hormon szekrécióját. Endokrinológia 141, 4325–4328.

Köszönetnyilvánítás

Ezt a munkát egy Orvosi Kutatóintézet Grant (2005-01) támogatta a koreai Busan Pusan Nemzeti Egyetemen.

Szerzői információk

Hovatartozások

Sebészeti Osztály, Pusan Nemzeti Egyetemi Kórház, Busan, Dél-Korea

Családorvosi klinika, Pusan Nemzeti Egyetem Yangsan Kórház, Yangsan, Dél-Korea

S Lee és D W Jeong

Orvosi oktatási egység, Pusan Nemzeti Egyetem Orvostudományi Kar, Yangsan, Dél-Korea

Orvosi Kutató Intézet, Pusan Nemzeti Egyetem Orvostudományi Kar, Yangsan, Dél-Korea

Laboratóriumi Orvosi Osztály, Pusan Nemzeti Egyetemi Kórház, Busan, Dél-Korea

Pusan Nemzeti Egyetemi Kórház, Családorvosi Osztály, Busan, Dél-Korea

Y J Kim, J G Lee és Y J Kim

A PubMed Google Scholar alkalmazásban is kereshet erre a szerzőre