Jódfogyasztás és kognitív teljesítmény: Megfelelő fogyasztás megerősítése

Biokémiai Tanszék, Természettudományi Kar, Abdulaziz King Egyetem, Jeddah, Szaúd-Arábia

Rák és Mutagenesis Egység, King Fahd Orvosi Kutatóközpont, Abdulaziz King Egyetem, Jeddah, Szaúd-Arábia

Levelezés

Hani Choudhry, Biokémiai Tanszék, Természettudományi Kar, Abdulaziz King Egyetem, Jeddah, Szaúd-Arábia.

Biokémiai Tanszék, Természettudományi Kar, Abdulaziz King Egyetem, Jeddah, Szaúd-Arábia

Rák és Mutagenesis Egység, King Fahd Orvosi Kutatóközpont, Abdulaziz King Egyetem, Jeddah, Szaúd-Arábia

Levelezés

Hani Choudhry, Biokémiai Tanszék, Természettudományi Kar, Abdulaziz King Egyetem, Jeddah, Szaúd-Arábia.

Biokémiai Tanszék, Természettudományi Kar, Abdulaziz King Egyetem, Jeddah, Szaúd-Arábia

Absztrakt

1. BEMUTATKOZÁS

Különböző megközelítések továbbra is segítik a személyazonosság leküzdését. Közülük az univerzális sójódosítási (USI) programot tekintik fő beavatkozásnak (Nouri Saeidlou, Babaei, Ayremlou és Entezarmahdi, 2017; Prevention of Microutrient Deficiencies, 1998). A sót több szempontból dúsítható termékként választották; központilag vagy kevés iparágban gyártják, a jódozás költsége alacsony, és az emberek többsége meglehetősen egyenlő mennyiségben fogyasztja (a Nemzetek Rendszerének állandó táplálkozási bizottsága, nd). Minden nagy- és kisüzemi sógyártót arra kell ösztönözni, hogy az előállítás idején megfelelő mértékben dúsítsa a jódot. Fontos számukra a határozott minőségbiztosítás. Ezenkívül a fogyasztóknak tudatosítaniuk kell a sóhasználattal kapcsolatos tudatosságot is (Charlton et al., 2012). A sóerősítés aktív programjai miatt az IDD-k világszerte rohamosan csökkennek (Pandav, Yadav, Srivastava, Pandav és Karmarkar, 2013). Egyéb jóddúsított főtt ételek, zöldségek és gyümölcsök fogyasztása a rendszeres étrendben szintén alkalmas eszköz lehet az IDD megelőzésére (Elliott, 1987). Van néhány más jódforrás, amely szintén hozzájárulhat az IDD-k csökkenéséhez.

2 Jódforrás

A korai (kb. Ie. 3600) kínai orvosi írások feljegyzik a golyva méretének csökkenését égett tengeri szivacs elfogyasztása után (Miles, 1998). Addig a jód felfedezéséhez vezetett. Az ilyen típusú gyógymódok azonban továbbra is aktívak maradtak, és alkalmazásuk globálisan folytatódott. A jódot véletlenül a 19. század elején fedezték fel (Rosenfeld, 2000). A jód atomszáma 53, atomtömege 126,90447 amu, és nyomelemként a Föld felső kérgében kapható (Boyde, Mccorkell, Taylor, Bomphrey és Doube, 2014). A jód változó földrajzi eloszlása az áradás, az eljegesedés és a talajba történő kimosódás időbeli következményeinek tudható be (Leung, Braverman és Pearce, 2012). Ezen okok miatt a jód leginkább a part menti területeken található meg, ennek megfelelően az étrendi jód gyakori forrásai a tenger gyümölcsei. Néhány jódban gazdag ételt az alábbiakban ismertetünk (Gastaldi, Muraca, Beltramo és Poggi, 2014; Hamza, Hewedi és Sallam, 2013; Zimmermann & Boelaert, 2015).

Az óceán a jódban gazdag ételek elsődleges raktára; a hiziki, a kombu, a moszat, az arame és a wakame gyakoriak. A moszat az élelmiszerek közül a legnagyobb mennyiségű jódot tartalmazza. Egy evőkanál hiziki körülbelül 780 mcg-t, egy hüvelyknyi kombu darab körülbelül 1400 mcg-t, egy evőkanál moszat körülbelül 2000 mcg-t, egy evőkanál aram körülbelül 730 mcg-t és egy evőkanál wakame tartalmaz körülbelül 80 mcg jódot . A különböző gyümölcsök a jód másik nagy forrása, és az áfonya is. Szinte egy uncia áfonya körülbelül 100 mcg jódot tartalmaz. Az eper nagyon ízletes, és vonzó íze miatt széles körben választják. Körülbelül 13 mcg jód található egy csésze friss eperben. A különféle bab jó étrendi jódforrás. A burgonya szintén gazdag jódforrás a zöldségek között. Egy közepes méretű sült burgonya 60 mcg jódot tartalmaz.

A kialakuló jód a jód fogyasztható formája, és elektromágneses töltést tartalmaz. Olyan, mint a jód prekurzor formája, amely TH-vé alakul. Lehetővé teszi az elfogyasztott energia nagyobb felszabadulását. Ennek eredményeként az emberi test könnyen felismeri és asszimilálja ezt a formát. A termék különféle kereskedelmi márkái állnak rendelkezésre. A Lugol oldata 85% desztillált vizet, 10% kálium-jodidot és 5% elemi jódot tartalmaz. A Lugol oldata növeli a légúti váladékot és megakadályozza a TH szekrécióját. Széles körben alkalmazott jódforrás. A kálium-jodid különböző szilárd dózisformái kaphatók tabletták formájában. Ezek szorosan kötődnek a jód szervetlen formáihoz, és körülbelül 20% -a asszimilálódik a testbe. Súlyos pajzsmirigy-túlműködés esetén sürgősségi kezelésként alkalmazták őket. Gátolják a radioaktív jód felvételét a pajzsmirigyben, és ezért csökkentik a pajzsmirigyrák kialakulásának esélyét. Emellett számos más étrendi jódforrás is rendelkezésre áll.

3 A JÓD SZEREPE a tiroid működésében

4 KOGNITÍV FUNKCIÓ ÉS JÓD

A fejlődési neuropatológiai és epidemiológiai adatok azt mutatták, hogy a majdnem 12–14 hetes és 20–30 hetes terhesség között lehet a legfontosabb időszak, amikor károsodás léphet fel (Jianqun et al., 1986). 12–18 hét alatt sztriatális és kortikális neuronok proliferációja, vándorlása és a neuropil korai kialakulása következik be (Herschkowitz, 1988). Ugyanebben az időben a cochleáris fejlődés is bekövetkezik. Ezek az adatok azt mutatták, hogy a kretinizmus elkerülése érdekében a jódpótlásnak a terhesség első három hónapjában meg kell történnie. Az ID csökkent agytömeget, nagyobb sejttömeget okozhat az agykéregben és kisebb sejttömeget a kisagyban. Így a neurológiai kretinizmus főleg az anya hypothyreosisából indul ki az ID miatt. További bizonyítékok azt mutatják, hogy a terhesség idején még a mérsékelt vagy enyhe hipotoxinémia is fokozza az utódok neurodevelopmentális hiányának kockázatát (Vermiglio et al., 2004). Az ID által érintett gyermekek pszichomotoros növekedésének változásai később, mintegy 2,5 éves korban válnak észrevehetővé (Morreale de Escobar & de Vijlder, 2003). A brutális ID által érintett területeken az alacsonyabb T4-szinttel rendelkező gyermekek teljesítménye alacsonyabb, mint a normál T4-szinttel rendelkező gyermekeké (Glorieux, Desjardins, Letarte, Morissette és Dussault, 1988). Ez kiderül az olvasási, helyesírási és kognitív teljesítménytesztek eredményeiből (Huda, Grantham-McGregor, Rahman és Tomkins, 1999). Az alacsony T4 szint különböző problémákat mutat, például neurológiai változásokat, gyenge memóriafunkciót és gyenge iskolai tanulási teljesítményt a pszichomotoros funkció különböző validált tesztjei alapján (Hoddinott et al., 2013). Különböző megfigyelési tanulmányok kimutatták, hogy az ID összefügg a mentális teljesítménnyel. Még az ID-területeken élő, de jód-elegendő területeken született gyermekek is jobb kognitív teljesítményt mutattak, mint az ID-területeken született és élő gyermekek (Qian et al., 2005). A súlyos és enyhe ID-s populációk tanulási képességének és motivációjának összehasonlításakor kiderült, hogy a súlyos ID-vel rendelkező gyermekek lassan tanulnak. Ezenkívül a súlyos ID-vel rendelkező gyermekek intelligencia-hányada gyenge az enyhe ID-vel rendelkező gyermekekéhez képest (Aboud, Bougma, Lemma és Marquis, 2017; Tiwari, Godbole, Chattopadhyay, Mandal és Mithal, 1996).

5 JÓD A SZABÁLYOS ÉLELMISZER-KIEGÉSZÍTŐBEN

Az étrendi referencia bevitelben (DRI) a jódra és más tápanyagokra vonatkozó ajánlások találhatók, amelyeket az Élelmezési és Táplálkozási Testület (FNB) nyújt. A DRI-k referenciaértékek gyűjteménye, amelyek elszámolhatók az egészséges populáció tápanyag-bevitelének tervezésével és értékelésével. Ezek az értékek nemtől és kortól függően változnak. Az alábbi terminológiákat használjuk a DRI leírására („Jód - Egészségügyi Szakmai Tájékoztató, 2018”).

Ajánlott étrendi pótlék (RDA): Ez az a napi átlagmennyiség, amely elegendő a tápanyagok követelményeinek teljesítéséhez szinte minden (97–98%) egészséges embernél. Megfelelő bevitel (AI): Ez az érték akkor használatos, ha a bevitel nem megfelelő az RDA teljesítéséhez. A táplálkozási alkalmasság megerősítésére szolgáló szintet is meghatározta. Becsült átlagos szükséglet (EAR): Ez az átlagos, rendszeres mennyiség, amelyet szintén figyelembe vesznek és becslések szerint kielégítik az egészséges emberek 50% -ának szükségleteit. Az életkor és a nem alapján a 2. ábra bemutatja az egyes napok jódigényét („A-vitamin, K-vitamin, arzén, bór, króm, réz, jód, vas, mangán, molibdén, nikkel, szilícium, vanádium és Cink, 2001 ”). Ezek az értékek azonban a földrajzi körülményektől függően változhatnak. Rendszeres étrendünk során bizonyos ételeket rendszeresen igénybe veszünk. Ezeket a 3. ábrán mutatjuk be jódértékükkel (25 jódban gazdag étel, amelyet bele kell foglalni az étrendbe, 2014; Dasgupta, Liu és Dyke, 2008; Joordens, Kuipers, Wanink és Muskiet, 2014; Pennington et al., 1995; Teák, Pino, Critchley és Braverman, 2004).