Jóga a hasi elhízásban szenvedő nőknél - véletlenszerű, kontrollált vizsgálat

Holger Cramer

1 Bel- és integratív orvoslás tanszék, Kliniken Essen-Mitte, Egyetemi Orvostudomány, Duisburg-Essen Egyetem, Essen, Németország

2 Ausztrál komplementer és integratív orvostudományi kutatóközpont (ARCCIM), Sydney Műszaki Egyetem, Ausztrália

Meral Sushila Thoms

1 Bel- és integratív orvoslás tanszék, Kliniken Essen-Mitte, Egyetemi Orvostudomány, Duisburg-Essen Egyetem, Essen, Németország

Dennis Anheyer

1 Bel- és integratív orvoslás tanszék, Kliniken Essen-Mitte, Egyetemi Orvostudomány, Duisburg-Essen Egyetem, Essen, Németország

Romy Lauche

1 Bel- és integratív orvoslás tanszék, Kliniken Essen-Mitte, Egyetemi Orvostudomány, Duisburg-Essen Egyetem, Essen, Németország

2 Ausztrál komplementer és integratív orvostudományi kutatóközpont (ARCCIM), Sydney Műszaki Egyetem, Ausztrália

Dobos Gustav

1 Bel- és integratív orvoslás tanszék, Kliniken Essen-Mitte, Egyetemi Orvostudomány, Duisburg-Essen Egyetem, Essen, Németország

Absztrakt

Háttér

A hasi elhízás a morbiditás és a mortalitás egyik fő kockázati tényezője. Ennek a tanulmánynak a célja a jóga derék kerületére és más antropometriai és önjelölt változókra gyakorolt hatásának vizsgálata hasi elhízásban szenvedő nőknél.

Mód

60 hasi elhízással rendelkező nőt (derékbőség = 88 cm; testtömeg-index [BMI] = 25) véletlenszerűen osztottak be 2: 1 arányban 12 hetes jógaintervencióhoz (n = 40) vagy várólistához (n = 20). A derék kerülete volt az elsődleges végpont. A másodlagos (feltáró) végpontok közé tartozott a derék/csípő arány, a testtömeg, a BMI, a testzsírszázalék, a test izomtömeg-százalék, a vérnyomás, az egészséggel kapcsolatos életminőség, az önértékelés, a szubjektív stressz, a testtudat és a test reagálóképessége, és a beavatkozás biztonsága. A kimeneteleket értékelő személyeket megvakították arra a csoportra, amelyhez a betegek tartoztak.

Eredmények

A vizsgálat résztvevői

A résztvevőket úgy vettük fel, hogy a helyi sajtóban közölték hirdetményeket, és a helyi vállalkozások e-mail listáit használták fel. Az érdeklődésüket kifejező nők telefonos interjún vettek részt egy tanulmányi asszisztenssel, és miután az első szelekciót követően orvosi vizsgálatra hívták őket. A vizsga magában foglalta a fizikális vizsgálatot, valamint az orvosi és gyógyszeres előzményeket. A megfelelő résztvevők (doboz) részletes információkat kaptak írásbeli és szóbeli formában, és írásos beleegyezést kaptak ezektől a nőktől.

Felvételi és kizárási kritériumok

Felvételi kritériumok

Nincs rendszeres testmozgás

Derékbőség = 88 cm

Testtömeg-index (BMI) = 25

Hajlandóság részt venni legalább az egész napos műhelymunkában és a heti 24 szekcióból 18-ban, és otthon gyakorolni

Kizárási kritériumok

Olyan testi fogyatékosságok, amelyek kizárják a könnyű jóga gyakorlatokban való részvételt

Rendszeres testmozgás vagy jógagyakorlat az előző 3 hónapban *

Jelenleg fogyókúrás étrendet követ, vagy egy ilyen diéta elkezdését tervezi a következő 24 héten belül

Diagnosztizált pszichózis, amelyet pszichofarmakonokkal kezelnek

Malignus hipertónia (diasztolés vérnyomás> 120 Hgmm)

1. vagy 2. típusú cukorbetegség, amely inzulint igényel

Megnyilvánult szívkoszorúér-betegség, szívizominfarktus, tüdőartériaembólia vagy apopleksiia

Jelenleg más klinikai vizsgálatokban való részvétel, vagy a következő 24 héten belüli vizsgálat megkezdése

Terhesség vagy szoptatási időszak

* A rendszeres testmozgásról (legalább heti 2x30 perc) és a rendszeres jógagyakorlatokról (legalább heti 60 perc) verbálisan gyűjtöttünk telefonos szűrés és orvosi vizsgálat során.

Véletlenszerűség

A résztvevőket véletlenszerűen változó blokkhosszúságú randomizált blokktervezéssel osztották ki egy jógacsoportba vagy egy kontrollcsoportba. A randomizálási listát egy biometrikus állította össze, aki nem vett részt a betegek toborzásában vagy adatgyűjtésben, és véletlenszerű allokáló szoftvert használt (16). A lista jelszóval védett volt, és csak a biometrikus férhet hozzá. Az írásbeli hozzájárulás kézhezvétele és az első adatgyűjtés befejezése után a biometrikus központilag randomizálta a résztvevőket.

Beavatkozások

Jóga: A jóga beavatkozás egy kezdeti egész napos műhelyből állt, amelyet két heti, 90 perces, hagyományos hatha jóga foglalkozás követett 12 héten keresztül. A jógaórák Swami Sivananda által kifejlesztett integrált jógán és az alapvető jóga-vidya szekvencia adaptációján alapultak (17). Az 1. és 2. eBox a jóga program további részleteit mutatja be.

Várólista: A kontroll csoportba sorolt nők várólistára kerültek, és a vizsgálat első 12 hetében nem vettek részt egyetlen tanulmányi beavatkozásban sem. Arra kérték őket, hogy ebben az időszakban ne gyakorolják a jógát, és ne változtassák meg szokásos fizikai tevékenységeiket. A 12. hét vége után az alanyok szabadon vehettek részt az intervenciós csoportéval megegyező jóga programban. A cél a résztvevők motiválása volt. További adatokat nem gyűjtöttek.

Kimeneti intézkedések

Az eredményértékelést olyan személyek végezték, akiket elvakítottak a csoportos elosztástól, és nem vettek részt a betegek toborzásában, randomizálásában vagy beavatkozásokban. A résztvevőket kifejezetten arra kérték, hogy ne említsék a csoportok kiosztását ezeknek a személyeknek, és mindkét felet arra utasították, hogy korlátozzák kommunikációjukat antropometriai mérések és kérdőíves adatok gyűjtésére.

Elsődleges eredménymérőként a derék kerületét határoztuk meg a 12. héten. A kutatók által értékelt másodlagos mércék eleve meghatározták a derék-csípő arányt, a testsúlyt, a testtömeg-indexet (BMI), a bioelektromos impedancia elemzést és a vérnyomást (ebox 1). A beteg által jelentett másodlagos intézkedések a priori meghatározása a következők voltak:

Kulcsüzenetek

Egy intenzív, 12 hetes jógaprogram hasi elhízásban szenvedő nőknél a derék kerületének jelentős csökkenéséhez vezetett a kezeletlen kontroll csoporthoz képest.

A jóga csökkentette a derék-csípő arányt, a testsúlyt, a BMI-t és a testzsír százalékát, és növelte a test izomzatának százalékos arányát.

Ezenkívül a beavatkozás növelte a mentális és fizikai életminőséget és az önbecsülést, és csökkentette a szubjektív stresszt.

Mindkét csoport csak kisebb mellékhatásokat tapasztalt.

A jóga ajánlható a nőknek a hasi elhízás csökkentése céljából.

Életminőség, a rövid, 36-os egészségügyi felmérés (SF-36) közreműködésével gyűjtötték (18)

Önbecsülés, Rosenberg önértékelési skálájának felhasználásával gyűjtötték (19)

Észlelt stressz, amelyet az észlelt stressz skála német 10 tételes változatának használatával határoztak meg (20), és

Testtudat, a testtudat kérdőív német nyelvű 17 tételes változatának felhasználásával (21)

Test reagálóképesség, a test két részre osztott 6 elemű test-reagálási skálájának segítségével (22).

A vizsgálati időszak során bekövetkezett összes nemkívánatos eseményt dokumentálták (ebox 1).

Minta méret kiszámítása és statisztikai értékelés

A szükséges minta nagyságát a priori kiszámítottuk egy dél-koreai tanulmány alapján, amely összehasonlította a jógát a „nem beavatkozással” a posztmenopauzás elhízott nőknél (23). E tanulmány alapján d = 1,02 csoportkülönbség várható a derék kerületében. Ha ezt a hatást feltételezzük, akkor a t teszt kétoldalas szignifikanciaszinttel, amely a = 0,05, összesen 48 résztvevőt igényel, hogy meghatározzuk a 90% -os teljesítményű csoportok közötti különbséget, ha 2: 1 allokációs arányt alkalmazunk. Annak elkerülése érdekében, hogy a vizsgálat résztvevőinek akár 20% -a is lemorzsolódhasson, azt terveztük, hogy 60 alanyot veszünk fel a vizsgálatba, és 40 résztvevőt rendelünk a jóga csoportba, és 20 résztvevőt a kontroll csoportba.

Elemzésre irányuló szándék alapján elemeztük az eredményméréseket. Az összes randomizált résztvevőt bevonták az elemzésbe, függetlenül attól, hogy rendelkezésre állt-e teljes adatkészlet, vagy a vizsgálatot a protokoll szerint hajtották-e végre. A hiányzó értékeket a Markov-lánc Monte Carlo-eljárással szoroztuk (24, 25). Ez összesen 50 teljes adatkészletet eredményezett. Ezenkívül érzékenységi elemzéseket végeztünk a fő eredményméréshez, egyrészt csak a teljes adathalmazokkal rendelkező résztvevőket, másrészt csak a protokollonkénti populációt - vagyis a teljes adathalmazokkal rendelkező résztvevőket, akik részt vettek a legalább 18 jóga egység és az első műhely.

A folyamatos adatokhoz a Student-féle t tesztet, a kategorikus adatokhoz pedig a chi-négyzet tesztet használtuk a szociodemográfiai vagy antropometriai paraméterek lehetséges különbségeinek elemzéséhez a kiinduláskor.

A 12. hét derék kerülete volt az elsődleges eredménymérő, amelyet a kovariancia egyváltozós elemzésével (ANCOVA) értékeltek, az eredmény mértékét a csoportos allokáció (két osztály) és a megfelelő kiindulási érték (lineáris kovariáns) függvényében modellezték, az átfogó hatásbecslés, a 95% -os konfidencia intervallum és a P-érték elérése érdekében. Az összes többi változó másodlagos eredménymérőként került meghatározásra, és analóg ANCOVA modellek segítségével exploratív módon elemeztük őket.

Az eredmények klinikai relevanciájának mérésére összehasonlítottuk a résztvevők számát mindkét csoportban, amelyek a 12. hétre legalább 5% -os klinikailag releváns csökkenést értek el a derék kerületükön (26). Kiszámítottuk továbbá a kezeléshez szükséges számot (NNT). A beavatkozás biztonságosságának felmérése érdekében a khi-négyzet próbát alkalmaztuk, hogy összehasonlítsuk mindkét csoport azon résztvevőinek számát, akik nem kívánt eseményeket tapasztaltak a vizsgálati időszak alatt. Valamennyi elemzést SPSS szoftver segítségével végeztük (Statistical Package for Social Sciences-Software, Statistics for Windows, Version 22.0, Armonk, NY, USA: IBM Group).

Eredmények

Résztvevők

Összesen 123 nőt kérdeztünk meg telefonos interjúk során, akik közül 60-at kizártak érdeklődés hiánya vagy azért, mert nem feleltek meg a befogadási kritériumoknak (ábra). Egy tanulmányi orvos 63 nőt vizsgált meg annak megállapítása érdekében, hogy alkalmasak-e a vizsgálatba való felvételre; A nők közül 3 kizárt. 60 nő teljesítette az összes befogadási kritériumot, és a tájékoztatáson alapuló beleegyezésük után bekerült a vizsgálatba; ezeket randomizálták a jóga csoportba (n = 40) és a kontroll csoportba (n = 20). Három résztvevő a jóga csoportban (7,5%) és egy résztvevő a kontroll csoportban (5%) nem fejezte be a második adatgyűjtést a 12. héten (ábra).

A tanulmányi részvétel folyamatábrája

Az 1. táblázat bemutatja a résztvevők szociodemográfiai és antropometriai jellemzőit. A résztvevők átlagos életkora 47,8 ± 8,2 év volt, a legtöbb házas vagy tartós kapcsolatban élt, egyenértékű (szakmai) A szintű egyenértékű volt, és munkában volt. Néhány résztvevő korábban tapasztalta a jógát.

A csoportok között nem volt szignifikáns különbség a szociodemográfiai adatok tekintetében. A derék átlagos kerülete 104,3 ± 10,3 cm, az átlagos BMI 34,2 ± 5,4 volt. A kiinduláskor a kontrollcsoport résztvevőinek magasabb értékei voltak a magasság, a csípő kerülete, a BMI és a testzsír százalékában, összehasonlítva a jóga csoport résztvevőivel (1. táblázat).

Asztal 1

Általános/második szintű általános iskolai végzettségű igazolás

Középfokú iskolai bizonyítvány

Felsőoktatási bizonyítvány/felsőfokú iskolai végzettség

Egyetemi diploma/műszaki egyetemi diploma

Teljes munkaidőben dolgozik

Részmunkaidőben dolgozik

A jóga csoport minden résztvevője részt vett az első egész napos workshopon; a beavatkozáshoz való ragaszkodás a vizsgálat során csökkent (1. ábra). Összességében a jóga csoport résztvevői átlagosan 16,1 ± 6,1-et értek el, maximum 24 jógaegységből (67,1%). Ez megfelel a felügyelt jógagyakorlat (műhelymunka és heti jógafoglalkozások) maximális 42 órájának (átlagosan 30,9 ± 9,2) átlagértékének (71,9%). Ezenkívül átlagosan 38,7 ± 16,1 percet gyakoroltak otthon (2. ábra).

A résztvevők egyike sem kezdett csökkentett kalóriatartalmú étrendet a vizsgálati időszak alatt.

Kutató által értékelt intézkedések

Ami az elsődleges eredmény mértékét illeti, a jóga csoport résztvevőinek szignifikánsan alacsonyabb a derék kerülete, mint a kontroll csoportban (P = 0,001; 2. táblázat).

Az érzékenységi elemzések összehasonlítható eredményeket mutattak a teljes adatállományokkal rendelkező résztvevőknél (különbség a csoportok között –3,7 cm; 95% konfidencia intervallum [–6,2; –1,2]; P = 0,004) és a protokollonkénti elemzésben (a csoportok közötti különbség –4,8 cm); [–7,5; –2,0]; P = 0,001).

A jógacsoport 13 résztvevője (32,5%) klinikailag releváns derékkörfogat-csökkenést ért el legalább 5% -kal, szemben a kontrollcsoport 2 résztvevőjével (10,0%). Ez 4,3 NNT-nek felel meg [2,4; 33,3].

További különbségeket figyeltünk meg a csoportok között a derék-csípő arányban (P = 0,034), a testtömegben (P = 0,003), a BMI-ben (P = 0,008), a testzsír százalékában (P = 0,007) és a test izomtömegének százalékában. (P = 0,010; 1. táblázat). Nem figyeltek meg különbségeket a csoportok között a szisztolés (P = 0,446) és a diasztolés (P = 0,709) vérnyomásban.