Kínai rebarbara egészségügyi előnyei

Botanikai név: Rheum officinale, R. palmatum és R. tangutucum.

Mindhárom fajt a kínai rebarbara angol elnevezéssel ismerjük.

A kerti rebarbara (Rheum rhabarbarum), az ismert vörös szárú rebarbara, amelyet Európában és Észak-Amerikában használnak a főzéshez, más faj, és nem biztos, hogy ugyanazokkal a gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik.

Megjegyzés: a botanikában az „officinale” vagy „officinalis” fajnevek olyan növényt jelölnek, amelyet ismert gyógyászati felhasználása miatt neveztek el.

Egyéb közönséges nevek: Pulyka rebarbara vagy kelet-indiai rebarbara. A kínai neve yào yòng dù guan.

Élőhely: A kínai rebarbara Kínában endemikus, ahol hagyományosan gyógyszerként használják.

A Rheum officinale, R. palmatum és R. tangutucm a „kínai rebarbara” néven szerepel a nyugati gyógynövényekben.

A kínai gyógynövények és botanikusok azonban különbséget tesznek a dél-kínai (R. officinale) és a két faj (R. palmatum és R. tangutucm) között, amelyek őshonosak az ország északi részén. E fajok közül egyet vagy többet nagy mennyiségben termesztenek Kínában és ma Koreában.

A kínai rebarbara szívós faj, gyakran elkerüli a termesztést és vaddá válik. A növény gyomként megmarad számos kertben és az útszéli árokban. Teljes napsütésben és jól lecsapolt talajban virágzik.

Leírás: A kínai rebarbara három faja hasonló kinézetű növény, amely akár hat lábra is megnő.

Mindegyiküknek magas virágszára és nagy levele van a föld közelében. A levelek kissé háromszög alakúak vagy szív alakúak; az alakja fajonként változó.

A virágok fehérek vagy vöröses-rózsaszínűek. Bár nagyon hasonló kinézetű, megerősítették, hogy ez a három faj genetikailag és fitokémiailag megkülönböztethető. A növény gyakran a vastag rizómából kinövő gyökerek által terjed.

Használt növényi részek: A növényi gyógyászatban a növény gyökereit használják, nem pedig a szárakat vagy a leveleket.

A levelek mérgezőek, soha nem szabad őket megenni vagy etetni állatokkal. A szárított gyökeret sárgás-narancs színű porra őrlik.

A kínai rebarbara terápiás felhasználása és állításai

Gyógynövényként termesztették Kínában már Kr. E. 2700-ban. A Velence és a Kelet közötti kereskedelem a kínai rebarbarát Európába hozta, ahol a 17. századtól kezdve gyógyszeresen használták.

A gyógynövény hagyományos alkalmazása hashajtóként, a székrekedés és a purgáló enyhítésére.

A népi gyógyászatban összehúzó szerként és gyomorrákok kezelésére is használják. A kínai rebarbara gyökerében (nem a szárában vagy a levelében) jelenlévő egyes orvosi vegyületek valójában többször alkalmazhatók az orvostudományban.

A kínai rebarbarában aktív kémiai vegyületek az aloe-emodin, a krizofanol, az emodin, a fizion, a rein és az –a és –b szennozid. A kémiai elemzést leggyakrabban a három faj közül kettőnél végzik: R. palmatum és R. officinale.

A R. tangutucum kémiai összetétele kevésbé ismert - talán azért, mert kevésbé használják a hagyományos herbalizmusban, és ezért nem keltette fel annyira a tudósok és a gyógyszerfejlesztők érdeklődését.

A rebarbara széles antiszeptikus hatásosságát mind a hagyományos felhasználás, mind a tudományos vizsgálatok jól megalapozzák. A gyökér számos baktericidet és viricidet tartalmaz, és ezek közül a vegyi anyagok közül néhány, például a krizofanol és a rein, élesztő (Candida) ellen is aktívak.

Ezenkívül a gyökeret a menopauza néhány tünetének kezelésére használták.

Tudjon meg többet az élesztőfertőzés gyógynövényeiről.
Tudjon meg többet a menopauza gyógynövényeiről.

Néhány tanulmány az utóbbi években rámutat arra, hogy az [easyazon_link identifier = ”B00EUGQDRO” locale = ”US” tag = ”herbal-resource-20 ″] kínai rebarbara gyökér kivonat [/ easyazon_link] felhasználható a súly szabályozására és kezelésére. 2-es típusú diabétesz.

A gyógynövényben talált stilbene rhaponticin anyag hatékonynak bizonyult rágcsálókon végzett kísérletek során, akár egyetlen vegyi anyagként, akár más növényi kivonatokkal kombinálva. [6]

Tudjon meg többet a cukorbetegség gyógynövényeiről.
Tudjon meg többet a fogyókúrás gyógynövényekről.

A kínai rebarbara gyökerét a lehetséges rákos gyógyszerek forrásaként vizsgálták. Mivel a gyógygyökeret régóta „katartikus” vagy testtisztító szerként használják, felhívta a tudósok és orvosok figyelmét arra is, hogy miként lehet felszámolni a korai rákos vagy rák előtti cisztákat és daganatokat.

A kínai rebarbara gyökér jelölt rákellenes szerei az aloe-emodin, a krizofanol, az emodin, a galluszsav és a rein.

Az antrakinon emodin kémiai hatását a rák kezelésére szolgáló kínai gyógynövények áttekintése írja le. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy az emodin hasznos gyógynövényes kezelés lehet a hagyományos kemoterápia mellett. Érdekes módon a gyógynövény bebizonyította, hogy képes csökkenteni a rákos sejtek többféle gyógyszerrel szembeni rezisztenciáját.

Adagolás és adminisztráció

Hashajtóként a rebarbara gyökerét általában vízben oldott por formájában veszik fel. Nincs egyetértés abban, hogy mi a minimális hatékony és biztonságos dózis.

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a szokásos adag 10-30 mg antracén-származék (hatóanyag) adagonként.

Meg kell azonban jegyezni, hogy nem minden kereskedelmi gyökérpor kémiai tartalmát tesztelték, és lehet, hogy mindegyik nem felel meg a szabványnak.

A kínai rebarbara mellékhatásai és lehetséges kölcsönhatásai

Minden rebarbarafaj leveleit kerülni kell, mivel mérgező koncentrációban oxálsavat tartalmaznak, ami veseelégtelenséghez vezet.

A növény gyökere nem mérgező, és a gyökér adja a gyógyászati kivonatokat.

Számos növényi gyógyszer esetében azonban előfordul, hogy egy előnyös vegyület nagyobb koncentrációban is mérgező lehet.

Bebizonyosodott, hogy az antranoid-származékok (amelyek a rebarbara gyökérben található számos hatóanyagot tartalmazzák) hosszú távú használata májkárosodáshoz vezethet.

Ugyanezek a vegyületek, amelyek képesek harcolni a rákkal, a rein kivételével mutagének, azaz rákot is okozhatnak. Ezen okok miatt nem ajánlott ennek a gyógynövénynek a tartós használata, és bizonyos korlátozásokat szabtak a használatára.

A kínai rebarbara gyökér alkalmi hashajtóként történő alkalmazásának kevésbé súlyos mellékhatásai lehetnek hasmenés, a vizelet elszíneződése és a test elektrolitjainak, például a káliumnak az átmeneti elvesztése. Az elektrolitvesztés súlyosvá válhat, ha a hasmenés súlyos.

Akik gyomor-bélrendszeri betegségekben szenvednek, például vastagbélgyulladásban vagy irritábilis bél szindrómában, kerüljék a rebarbara gyökér használatát.