Klinikai vizsgálat: szájon át történő táplálás lágy étrenddel összehasonlítva a tiszta folyékony étrenddel, mint kezdeti étkezés enyhe akut hasnyálmirigy-gyulladásban

Klinikai táplálkozási osztályok

Gasztroenterológia, Ázsiai Gasztroenterológiai Intézet, Somajiguda, Hyderabad, India

Klinikai táplálkozási osztályok

Gasztroenterológia, Ázsiai Gasztroenterológiai Intézet, Somajiguda, Hyderabad, India

Összegzés

Háttér Enyhe akut hasnyálmirigy-gyulladás esetén a hagyományos kezelés a kezdeti böjt és az átlátszó folyadékkal történő szájon át történő etetés volt, a gasztrointesztinális gasztrointesztinális események, például a fájdalom megelőzése érdekében. Az étrend fokozatosan halad lágy szilárd anyaggá, és a kórházi mentesítést a betegek szilárd étrend iránti toleranciája alapján tervezik.

Cél A kórházi kezelés időtartamának és a szájon át történő táplálás toleranciájának meghatározása puha étrend mellett, az átlátszó folyékony étrendhez képest.

Mód Százegy enyhe akut hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő beteget randomizáltak, hogy tiszta folyékony étrendet vagy lágy étrendet kapjanak az orális táplálás megkezdésekor. Figyelték a fájdalom gyakoriságát, a kórházi ápolás teljes és utáni hosszát, valamint az étrendi bevitelt. A kórházi mentesítésről az orvosi csapat döntött a tanulmányi koordinátorok hozzájárulása nélkül.

Eredmények A puha étrendben részesülő betegeknél statisztikailag szignifikáns csökkenést észleltek a kórházi kezelés hossza (teljes és újratáplálás után) 2 napos mediánban (P

Bevezetés

Az akut hasnyálmirigy-gyulladás a hasnyálmirigy gyulladásos betegsége, amely kórházi kezeléseket eredményez. Összességében az akut hasnyálmirigy-gyulladással kórházba került betegek 80% -a enyhe besorolású, ami átlagosan 5 nap alatt megszűnik. 1, 2 Az enyhe akut hasnyálmirigy-gyulladás kezelése nagyrészt támogató, beleértve a hatékony fájdalomcsillapítást, a folyadékterápiát és a szájon át történő bevétel abbahagyását, amíg a hasi fájdalom és gyengédség teljesen megszűnik. 3 Az orális bevitel abbahagyásának gyakorlása a fájdalom megszűnéséig azon a tényen alapul, hogy az idő előtti táplálás súlyosbodást okozhat. 4 Az orális táplálás helyreállítását fontolóra veszik, amint a hasi fájdalom, émelygés és hányás megszűnik, és a bélhangok visszatérnek. Az etetést átlátszó folyékony étrenddel (CLD) kezdik, amelyet fokozatosan haladnak át puha, alacsony zsírtartalmú étrenddé a beteg által tolerálva (pl. Fájdalom vagy hányás nem jelentkezik újra). Ezt követően, ha a betegnek továbbra is jól megy a hasi fájdalom növekedése nélkül, a kórházi mentést tervezik. 5, 6

A folyadékkal történő orális táplálás megkezdésének gondolata azon a feltételezésen alapul, hogy a tiszta folyadékoknak nem szabad jelentős stimuláló hatást gyakorolniuk a hasnyálmirigy exokrin működésére, ha az etetést fokozatosan, az egyéni tolerancia szerint végzik. 7 Ez a sorrend azonban meghosszabbíthatja a betegek kórházi kezelését és költségeket okozhat. Egy korábbi tanulmány feltételezte, hogy az alacsony zsírtartalmú puha étrenden (SD) kezelt enyhe akut hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő betegeknél rövidebb a kórházi kezelés (LOH), bár ez nem mutatott szignifikáns eredményt 8. Feltételeztük, hogy az enyhe akut hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő betegek képesek lesznek elviselni az orális SD-t első étkezésként, és hamarabb elbocsátják őket a kórházból a CLD-vel összehasonlítva.

Anyagok és metódusok

Enyhe, akut hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő, egymást követő, hasi fájdalom okán 2007 szeptemberétől 2008 februárjáig felvett betegeket az Ázsiai Gasztroenterológiai Intézetben, amely egyetlen különlegesen nagy beutalóközpont, a következő felvételi kritériumok alapján vonták be a vizsgálatba:

Az amiláz és/vagy a lipáz meghaladja a normálérték felső határának háromszorosát, vagy meghaladja a felső határ kétszeresét, valamint egy számítógépes tomográfiai vizsgálat, amely egyértelmű akut hasnyálmirigy-gyulladást és peri-hasnyálmirigy-gyulladást mutat.

Enyhe akut hasnyálmirigy-gyulladás [hasnyálmirigy-nekrózis, tályog és pseudocysta hiánya, szervi diszfunkció hiánya, hipotenzió (szisztolés 9

A kizárási kritériumok a következők voltak:

Szervműködési zavarban és daganatokban szenvedő betegek, műtét utáni betegek, terhes nők, olyan betegek, akik olyan fertőzésekben szenvednek, mint a TB, HIV/AIDS, súlyos akut hasnyálmirigy-gyulladás.

Akut hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő betegek, akik tubális tápláláson vagy parenterális tápláláson keresztül kaptak enterális támogatást, és akik hasi fájdalom miatt parenterális kábítószert kaptak az etetés napján.

Krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban akut betegek, akik enzimpótlást kaptak.

Eredmények

A vizsgálat elsődleges eredménye az újratöltéstől a lemerülésig terjedő LOH volt. A másodlagos eredmények között szerepelt az a gyakoriság, amikor az alanyok intolerancia, például fájdalom, hányinger és hányás miatt abbahagyták az orális táplálást.

statisztikai módszerek

Szükség szerint kiszámítottuk a teljes 100 betegből álló minta méretét, hogy kimutassuk a kórházi tartózkodás időtartamának 1 napos csökkenését 85% -os teljesítménnyel és kétoldalas P‐értéke 0,05. Az etetés utáni LOH-t és a teljes LOH-t összehasonlítottuk a vizsgálati csoportok között Wilcoxon rang-összeg teszt segítségével. Fisher-pontos teszttel hasonlítottuk össze azoknak a betegeknek az arányát minden csoportban, akiknek meg kellett szüntetniük az étrend utáni etetést. Feltáró elemzésben az egyváltozós, 95% -os konfidencia intervallummal rendelkező esélyhányadot Fisher Exact teszttel és t- vizsgálati módszerek azoknak a változóknak az azonosítására, amelyek potenciálisan kapcsolatban állnak az etetés fájdalommal, émelygéssel vagy hányással járó abbahagyásával a vizsgálatba való felvétel után. Ilyen változók voltak az életkor, a nem, a testtömeg-index, a hasnyálmirigy-gyulladás oka és a hasi fájdalom pontszámai az etetéskor. A vizsgált csoportok között összehasonlított egyéb változók között szerepelt a kórházi felvétel és az első étkezés elfogyasztása közötti idő, az első étkezés során és az 1. vizsgálati napon elfogyasztott kalória, az első étkezés során és az 1. vizsgálati napon elfogyasztott zsír grammja, valamint a Az 1. tanulmányi napon elfogyasztott étkezések. Az összes statisztikai elemzést spss 13. verzió (SPSS Inc., Chicago, IL, USA) és kétoldalas P‐értékek

Eredmények és vita

Százegy enyhe akut hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő beteget vontak be per a felvételi kritériumokat és randomizálták a CLD-re (n = 52) vagy SD (n = 49) az újratöltéskor. Valamennyi beteg standardizált étrendben részesült, és az 1. és 2. vizsgálati napon a standardizált étrenden kívül semmit sem fogyaszthattak.

A beteg jellemzői

A vizsgálatban résztvevők kiindulási jellemzőit az 1. táblázat mutatja. A betegek életkora, neme, testtömeg-indexe, a hasnyálmirigy-gyulladás oka és a hasnyálmirigy-gyulladás típusa (pl. Akut vagy krónikuson krónikus) hasonló volt a CLD és SD csoportokban.

Jellemző CLD (n = 52) SD (n = 49)

Átlagos életkor (sz.d.), év	39 (13)	37. cikk (12) bekezdés
Férfi (%)	44. (86.3.)	39 (79.5)
Átlagos testtömeg-index (sd)	20.9 (3)	21.3 (4)
A hasnyálmirigy-gyulladás oka (%)
Epekövek	9. (17.3)	7. (14.3)
Alkohol	25 (48)	26 (53)
Ismeretlen	18. (34.6)	12. (24.5)
Mások	-	4. cikk (8.2)
A hasnyálmirigy-gyulladás típusa (%)
Akut	41 (78.8)	40 (81,6)
Akut krónikus *	11. (21.2)	9. (18.4)

CLD, tiszta folyékony étrend; SD, lágy étrend; sz.d., szórás.
* A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás akut definíciója az ismert krónikus hasnyálmirigy-gyulladásra helyezett gyulladás súlyosbodása volt. 9.

A kórházi kezelés hossza (LOH): elsődleges eredmény

Jelentős különbség volt az etetés utáni LOH és az összes LOH között a két étrend között (2. táblázat). Az utántáplálás utáni LOH mediánja 6 nap volt CLD-ben és 4 nap SD-ben (IQR 4–8 CLD-ben; 2–5 SD-ben). A megfelelő átlagos utántáplálás LOH 6,75 (s.d. 3,37) és 4,18 (s.d. 2,86) nap volt a CLD és SD csoportokban. Az etetés utáni átlagos LOH különbsége ezért 2,57 nap volt (t = −413, 95% CI = −3,8 - −1,332, P 2. táblázat: A klinikai vizsgálat eredményei

Eredmény CLD (n = 52) SD (n = 49) P

Az etetés leállítása
Fájdalom miatt (n)	3	4	0,85
Hányinger, hányás (n)	4	0	0.12
A kórházi kezelés utáni etetés hossza [medián (IQR)]	6 (4–8)	4 (2–5)	10 Ezenkívül kevés figyelmet fordítottak az enyhe akut hasnyálmirigy-gyulladás étrendi kezelésének optimalizálására, bár ez a forma az esetek többségét képviseli. 11 Mikor kezdjük el a szájon át történő táplálást, minden heveny hasnyálmirigy-gyulladásból felépülő betegnél felmerül a kérdés. Sok klinikus kezdi el az orális táplálást, ha nincs hasi fájdalom és javul a hasi érzékenység. 8, 12 Hagyományosan a betegek CLD-vel folytatják az etetést, amely fokozatosan halad a puha, alacsony zsírtartalmú étrend felé, a beteg által tolerálva, bár mikor kell etetni, és az étrend megválasztása nem az enyhe akut hasnyálmirigy-gyulladás esetén jó bizonyítékokon alapszik. 8.

Feltételeztük, hogy az enyhe akut hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő betegek hamarabb elbocsáthatók a kórházból, ha folytatják a szájon át történő SD-et a CLD-vel összehasonlítva, és azt tapasztalták, hogy az újrakezdő LOH és az összes LOH szignifikánsan alacsonyabb volt az SD-vel kezelt betegeknél, mint a CLD-ben szenvedő betegeknél (P 13 A vizsgálati csoportunk 11% -ában fájdalom miatt nem toleráltuk a kezdeti orális táplálást. Óvatosak voltunk kizárni a szervhiányos, hasnyálmirigy-nekrózisos és parenterális gyógyszereket az etetés során, hogy biztosítsuk az orális étrend etetési toleranciáját.

Feltételeztük azt is, hogy az SD nem okoz túlzott számú fájdalmat a CLD-hez képest, és megfigyeltük, hogy nem volt szignifikáns különbség azon betegek arányában, akik nem tolerálták az SD-t első étkezésként enyhe akut hasnyálmirigy-gyulladásban ( SD, nulla CLD; P = 0,852). 11 betegnél a szájon át alkalmazott étrend abbahagyása a fájdalom, émelygés és hányás miatt újratáplálás után történt (hét CLD-s, négy SD-beteg). Egyik étrendhez sem társult az etetés abbahagyásának jelentősen megnövekedett aránya (2. táblázat).

Öt olyan beteg volt (4,9%), akik a fekvőbeteg-kezelés részeként abbahagyták az orális étrendet az újratáplálás után az orvosi csoport belátása szerint a fekvőbeteg-kezelés részeként. Mindkét csoportban hasonló volt azoknak a betegeknek a száma, akik étrendjüket abbahagyták az újratáplálás után az eljárások miatt (három CLD-s beteg, két SD-csoportos beteg). Alcsoport-elemzést is végeztünk a két csoport cukorbeteg és nem cukorbeteg páciensei között, és megállapítottuk, hogy nincs szignifikáns különbség a diéták toleranciájában (P = 0,792) és LOH (P = 0,861). Nem észleltünk ilyen különbséget alkoholista és alkoholmentes betegek között sem (LOH: P = 0,58; intolerancia: P = 0,068).

Az 1. vizsgálati napon elfogyasztott étkezések teljes száma mindkét csoportban hasonló volt (3. táblázat). Az első étkezéskor és az 1. vizsgálati napon elfogyasztott kalóriák és zsírgrammok étrendi adatait mindkét csoportban minden betegnél értékeltük. Az SD-re randomizált betegek lényegesen több kalóriát fogyasztottak mind az első étkezésükkor, mind az 1. vizsgálati napon, és lényegesen több gramm zsírt fogyasztottak az 1. vizsgálati napon, összehasonlítva a CLD-vel randomizált betegekévelP 3. táblázat: A betegek étrendi adatai

Köszönetnyilvánítás

A szerzők hálájukat fejezik ki a vizsgálat valamennyi résztvevőjének. Hálásan köszönjük Saba Firdous, C. S. Madhulika és Gowher Fatima segítségét az adatgyűjtésben és elemzésben. Nyilatkozat személyes és finanszírozási érdekekről: Egyik sem.

S1. Táblázat. (A) tiszta folyékony étrend és (b) lágy étrend tápértéke.

Felhívjuk figyelmét: A Blackwell Publishing nem felelős a szerzők által szolgáltatott támogató anyagok tartalmáért vagy működéséért. Minden kérdést (a hiányzó anyag kivételével) a cikk megfelelő szerzőjéhez kell irányítani.

Fájlnév Leírás

APT_3794_sm_tables1.doc60.5 KB

Támogató információs elem

Kérjük, vegye figyelembe: A kiadó nem felelős a szerzők által szolgáltatott bármilyen kiegészítő információ tartalmáért vagy működéséért. Bármilyen kérdést (a hiányzó tartalom kivételével) a cikk megfelelő szerzőjéhez kell irányítani.