A vakbélgyulladás tünetei, kezelése és műtéte

A vakbélgyulladás meghatározása és tények

Vakbélgyulladás - fertőzés és a függelék gyulladása.

A függelék egy kicsi, féregszerű, csőszerű függelék, amely a vastagbél vakbéléhez kapcsolódik.
A vakbélgyulladást a vakbél elzáródása okozza, majd baktériumok inváziója következik be a vakbél falán.
A vakbélgyulladás leggyakoribb szövődményei a szakadás, a tályog és a peritonitis.
A vakbélgyulladás leggyakoribb jelei és tünetei felnőtteknél és gyermekeknél
- hasi fájdalom,
- étvágytalanság,
- hányinger és hányás,
- láz, és
- hasi érzékenység.
A vakbélgyulladást általában a beteg kórtörténete és fizikai vizsgálata alapján gyanítják; a fehérvérsejtszám, a vizeletvizsgálat, a hasi röntgen, a bárium beöntés, az ultrahangvizsgálat, a számítógépes tomográfia (CT) és a laparoszkópia szintén hasznos lehet a diagnózis felállításában.
A vakbél különböző méretű és elhelyezkedése, valamint más szervek függelékhez való közelsége miatt nehéz lehet megkülönböztetni a vakbélgyulladást más hasi és kismedencei betegségektől, vagy akár a terhesség alatti terhesség kezdetén.
A vakbélgyulladás kezelése általában antibiotikumok és vakbélműtét (műtét a függelék eltávolítására).
Az appendectomia szövődményei közé tartozik a sebfertőzés és a tályog.
A vakbélgyulladást utánzó egyéb állapotok közé tartozik a lisztérzékenység: Meckel diverticulitis, kismedencei gyulladásos betegség (PID), a jobb felső has gyulladásos betegségei (epehólyag-betegség, májbetegség vagy perforált nyombélfekély), jobboldali diverticulitis, méhen kívüli terhesség, vesebetegségek, és a terminális ileum Crohn-kórja.

Vakbélgyulladás tünetei és fájdalma

Az appendicitis fő tünete a fájdalom. A legtöbb ember szerint a vakbélgyulladás kezdeti fájdalma a has középső része körül jelentkezik.

A vakbélgyulladás másik gyakori tünete az étvágycsökkenés, amely idővel súlyosbodhat, és hányingert és hányást okozhat.

Egyéb tünetek, amelyek előfordulhatnak:

a has duzzanata,
a gáz átadásának képtelensége,
- székrekedés vagy hasmenés gázzal, és -
enyhe vagy közepes láz.

Mi a függelék? Szükséged van rá?

A függelék egy zárt végű, keskeny, férgszerű cső, több hüvelyk hosszúságú, amely a vakbélhez (a vastagbél első részéhez) kapcsolódik. (A vakbél anatómiai neve, a vermiform függelék féregszerű függeléket jelent.) A vakbél belső bélése kis mennyiségű nyálkát termel, amely a vakbél nyitott középső magján át a vakbélbe áramlik. A függelék fala nyirokszövetet tartalmaz, amely az immunrendszer része. A vastagbél többi részéhez hasonlóan a függelék fala is tartalmaz egy izomréteget, de az izomréteg gyengén fejlett.

Nem világos, hogy a vakbél fontos szerepet játszik-e a testben idősebb gyermekek és felnőttek esetében. Kisgyermekeknél immunfunkciója lehet. A vakbél eltávolításából adódóan nincsenek komolyabb, hosszú távú egészségügyi problémák, bár egyes betegségek enyhe növekedését figyelték meg, például Crohn-kór.

Mi az a vakbélgyulladás? Mi okozza?

A vakbélgyulladás a vakbél gyulladását jelenti. Úgy gondolják, hogy a vakbélgyulladás akkor kezdődik, amikor a vakbélből a vakbélbe nyílás eltömődik. A dugulás oka lehet vastag nyálka felhalmozódása a vakbélen belül, vagy a széklet, amely a vakbélből a vakbélbe kerül. A nyálka vagy a széklet megkeményedik, kőzetszerűvé válik, és elzárja a nyílást. Ezt a sziklát "fekálitának" (szó szerint székletkőnek) nevezik. Máskor előfordulhat, hogy a függelékben lévő nyirokszövet megduzzad és elzárja a nyílást. Az elzáródás után a vakbélben általában található baktériumok szaporodni kezdenek és behatolnak (megfertőzik) a vakbél falát. A test az invázióra úgy reagál, hogy támadást indít a baktériumok ellen, amelyet gyulladásnak neveznek. Ha az apendicitis tüneteit nem ismerik fel, és a gyulladás előrehalad, a vakbél szakadhat, majd baktériumok terjedhetnek a vakbélen kívülre. Az ilyen repedés oka nem tisztázott, de kapcsolódhat a nyirokszövetben bekövetkező változásokhoz, amelyek a vakbél falát szegélyezik, például gyulladás, amely duzzanatot és nyomásgyülemlést okoz a vakbélen belül, ami felszakad.

Szakadás után a fertőzés terjedhet az egész hasban; azonban általában a függeléket körülvevő kis területre korlátozódik a környező szövetekkel, peri-appendicealis tályogot képezve.

Előfordul, hogy a test műtéti kezelés nélkül sikeresen visszatartja ("meggyógyítja") a vakbélgyulladást, ha a fertőzés és az azt kísérő gyulladás miatt a vakbél szakad. A gyulladás, a fájdalom és a tünetek is eltűnhetnek antibiotikumok alkalmazásakor. Ez különösen igaz idős betegeknél. Ezután a betegek az apendicitis epizódja után jóval azután fordulhatnak orvoshoz, hogy egy csomó vagy tömeg van a jobb alsó hasban, ami a gyógyulás során fellépő hegesedésnek köszönhető. Ez az összeg felvetheti a rák gyanúját.

DIABEMUTATÁS

Melyek a jelek és tünetek vakbélgyulladás? Ez fájdalmas?

Az apendicitis korai jelei és tünetei gyakran enyhék, pusztán étvágycsökkenésből és/vagy hányingerből, valamint a rossz közérzet érzéséből állnak. Lehet, hogy még hasi fájdalom sincs.

Mindazonáltal a vakbélgyulladás lefolyása során a fő tünet hasi fájdalom lesz.

A fájdalom először diffúz és rosszul lokalizált, vagyis nem korlátozódik egyetlen helyre. (A rosszul lokalizált fájdalom akkor jellemző, amikor a probléma a vékonybélre vagy a vastagbélre korlátozódik, beleértve a függeléket is.)
A fájdalmat olyan nehéz pontosan meghatározni, hogy amikor megkérik, hogy mutasson a fájdalom területére, a legtöbb ember a hasának központi része körüli körkörös mozdulattal jelzi a fájdalom helyét.
Idővel a fájdalom lokalizálódhat a jobb alsó hasban, és a beteg képes lehet azonosítani a fájdalom pontos helyét.

Ha még nincs jelen, akkor a vakbélgyulladás második tünete az étvágycsökkenés, amely hányingerré, sőt hányássá válhat. Hányinger és hányás később jelentkezhet a bővülő gyulladásos tömeg vagy tályog bélelzáródása miatt, nem pedig helyi gyulladás miatt.

A vakbélgyulladás fokozódásával a vakbélen keresztül kiterjedhet annak külső burkolatára, majd a has bélésére, egy vékony membránra, amelyet peritoneumnak hívnak. Miután a hashártya gyulladt, a fájdalom jellege megváltozik, majd egyértelműen lokalizálható egy kis területre. Általában ez a terület a jobb csípő elülső része és a köldök között van. A pontos pontot Dr. Charles McBurney-McBurney pontjáról nevezik el. Ha a vakborda felszakad és a fertőzés átterjed a hasüregben, a fájdalom ismét diffúz lesz, mivel a has teljes bélése gyullad.

Legfrissebb emésztési hírek

Hogyan lehet élő májdonor
Az IBD lerövidítheti az életét?
6-ból 1 COVID-betegnek csak gasztro tünetei vannak
IBD rugalmasság-alapú gondozási koordinációs program
A tudósok megtalálhatták a pissi gént
Szeretne további híreket? Iratkozzon fel a MedicineNet hírlevelekre!

Daily Health News

A hiperglikémia növeli a COVID kockázatokat
Mennyire biztonságosak a COVID oltások?
Rák fiatal felnőtteknél 30% -kal
Maszkok 100 napig
Frissített irányelvek asztmás betegek számára
További egészségügyi hírek »

Felkapott a MedicineNet oldalon

Milyen tesztek diagnosztizálják a vakbélgyulladást?

A vakbélgyulladás diagnózisa alapos kórelőzményekkel és fizikai vizsgálattal kezdődik. A betegeknél gyakran magas a hőmérséklet, és általában a jobb alsó hasban mérsékelt vagy súlyos érzékenység jelentkezik, amikor az orvos oda nyomja. Ha a gyulladás átterjedt a hashártyára, akkor gyakran fellendülő érzékenység jelentkezik. A visszapattanó érzékenység olyan fájdalom, amely még rosszabb, ha az orvos gyorsan elengedi a kezét, miután finoman megnyomta a hasát az érzékenység területe felett. Ennek oka a peritoneum hirtelen visszapattanása, miután ujjnyomás által deformálódott.

Fehérvérsejtszám

A fehérvérsejtszám általában megnő a fertőzés hatására. Korai vakbélgyulladás esetén, mielőtt a fertőzés beindulna, ez normális lehet, de leggyakrabban még a folyamat elején is van legalább enyhe emelkedés. Sajnos a vakbélgyulladás nem az egyetlen olyan állapot, amely megnöveli a fehérvérsejtszámot. Szinte bármilyen fertőzés vagy gyulladás okozhatja a rendellenesen magas számot. Ezért önmagában a megnövekedett fehérvérsejtszám nem használható az appendicitis diagnózisának megerősítésére.

Vizeletvizsgálat

A vizeletvizsgálat a vizelet mikroszkópos vizsgálata, amely kimutatja a vörösvértesteket, a fehérvérsejteket és a vizeletben lévő baktériumokat. A vizeletvizsgálat általában kóros, ha gyulladás vagy kövek vannak a vesében vagy a hólyagban. A vizeletvizsgálat kóros lehet vakbélgyulladás esetén is, mivel a függelék az ureter és a hólyag közelében fekszik. Ha az appendicitis gyulladása elég nagy, az ureterre és a hólyagra is átterjedhet, ami abnormális vizeletvizsgálathoz vezet. A legtöbb vakbélgyulladásban szenvedő beteg vizeletvizsgálata normális. Ezért a normális vizeletvizsgálat inkább vakbélgyulladást sugall, mint húgyúti problémát.

KÉRDÉS

Mi történik, ha a függelék felszakad?

Esetenként előfordulhat, hogy egy személy addig nem keresi fel orvosát, amíg a repedéssel járó vakbélgyulladás sok nap vagy akár hetek óta fennáll. Ebben a helyzetben általában tályog alakult ki, és a vakbél perforációja lezárulhat. Ha a tályog kicsi, akkor kezdetben antibiotikumokkal kezelhető; a tályog azonban általában vízelvezetést igényel. A lefolyó (egy kis műanyag vagy gumicső) általában ultrahang vagy CT vizsgálat segítségével kerül a bőrön keresztül a tályogba, amely meghatározza a tályog pontos helyét. A lefolyás lehetővé teszi a genny áramlását a tályogból a testből. A függelék néhány hét vagy hónap múlva eltávolítható a tályog megszűnése után. Ezt intervallumos vakbélműtétnek hívják, és az appendicitis második rohamának megakadályozására szolgál.

Mi a kezelés vakbélgyulladás? Szükséges-e műtét?

Miután az appendicitis diagnózisát megerősítették, a függelék eltávolítását célzó műtétet (appendectomia) általában elvégzik. Az antibiotikumokat általában a műtét előtt kezdik el, és amint gyanú merül fel a vakbélgyulladásról. Újabban felmerült, hogy enyhébb gyulladásfokkal és szövődmények nélkül az antibiotikumok önmagukban is megfelelőek.

Van egy kis betegcsoport, akiknél az apendicitis gyulladása és fertőzése továbbra is enyhe és kis területen lokalizálódik. A szervezet nemcsak a gyulladást és a fertőzést képes visszatartani, hanem azokat is megoldani. Ezek a betegek általában nem nagyon betegek, és több napos megfigyelés alatt javulnak. Az ilyen típusú vakbélgyulladást "korlátozott vakbélgyulladás" -nak nevezik, és egyedül antibiotikumokkal kezelhető. A függelék később eltávolítható, vagy sem. Még mindig van némi vita a gyógyult vakbél helyben hagyásával kapcsolatban, mivel a vakbélgyulladás kiújulhat.

Esetenként előfordulhat, hogy egy személy addig nem keresi fel orvosát, amíg a repedéssel járó vakbélgyulladás sok nap vagy akár hetek óta fennáll. Ebben a helyzetben általában tályog alakult ki, és a vakbél perforációja lezárulhat. Ha a tályog kicsi, akkor kezdetben antibiotikumokkal kezelhető; a tályog azonban általában vízelvezetést igényel. A lefolyó (egy kis műanyag vagy gumicső) általában ultrahang vagy CT vizsgálat segítségével kerül a bőrön keresztül a tályogba, amely meghatározza a tályog pontos helyét. A lefolyó segítségével a genny a tályogból a testből áramolhat. A függelék néhány hét vagy hónap múlva eltávolítható a tályog megszűnése után. Ezt intervallumos vakbélműtétnek hívják, és az appendicitis második rohamának megakadályozására szolgál.

Iratkozzon fel a MedicineNet Általános Egészségügyi Hírlevelére

A Küldés gombra kattintva elfogadom a MedicineNet Általános Szerződési Feltételeit és Adatvédelmi irányelveit, és megértem, hogy bármikor leiratkozhatok a MedicineNet előfizetéseiről.

Mi a vakbélműtét (műtét)?

A vakbélműtét során két-három hüvelyk hosszú metszést végeznek a bőrön és a hasfal rétegein keresztül a függelék területén.
A sebész belép a hasba, és megkeresi a függeléket, amely általában a jobb alsó hasban található.
Miután megvizsgálta a függelék körüli területet, hogy megbizonyosodjon arról, hogy nincs-e további probléma, a függeléket eltávolítják. Ez úgy történik, hogy a vakbél felszabadul a vastagbél mesenterikus kötődéséből, levágja a vakbélet a vastagbélből és átvarrja a vastagbél lyukát. Ha tályog van, akkor a genny elvezethető a tályogból a bőrön keresztül.
Ezután a hasi metszés lezárul.

A függelék eltávolításának új technikái a laparoszkóp használatát jelentik. A laparoszkóp egy videokamerához rögzített vékony teleszkóp, amely lehetővé teszi a sebész számára, hogy egy kilyukasztott seb segítségével (nagyobb bemetszés helyett) megvizsgálja a has belsejét. Ha vakbélgyulladást találnak, a vakbél speciális szerszámokkal eltávolítható, amelyek a hasüregbe vezethetők át, akárcsak a laparoszkóp, apró szúrt sebeken keresztül. A laparoszkópos technika előnyei közé tartozik a kevésbé műtét utáni fájdalom (mivel a műtét utáni fájdalom nagy része a bemetszésekből származik) és a normális tevékenységek gyorsabb visszatérése. A laparoszkópia további előnye, hogy lehetővé teszi a sebész számára, hogy belenézzen a hasba, hogy egyértelmű diagnózist állítson fel olyan esetekben, amikor az appendicitis diagnózisa kétséges. Például a laparoszkópia különösen hasznos a menstruáló nőknél, akiknél a petefészek cisztájának megrepedése utánozhatja a vakbélgyulladást.

Ha a vakbél nem szakad meg (perforálódik) a műtét idején, a beteget általában egy vagy két nap múlva hazaküldik a kórházból a műtét után. Azok a betegek, akiknek a függeléke perforált, rosszabb, mint a perforáció nélküli betegek, és kórházi tartózkodásuk gyakran meghosszabbodik (négy-hét nap), különösen, ha peritonitis lép fel. Az intravénás antibiotikumokat a kórházban adják a fertőzés leküzdésére és az esetleges tályogok feloldásában.

Esetenként a sebész normálisan megjelenő függeléket találhat, és más oka nincs a beteg problémájának. Ebben a helyzetben a sebész általában eltávolítja a függeléket. Ezekben az esetekben az az érvelés, hogy jobb eltávolítani a normálisan megjelenő függeléket, mint kihagyni, és nem megfelelően kezelni a vakbélgyulladás korai vagy enyhe esetét. Ezenkívül, ha a betegeknél ismét "vakbélgyulladás" van, mint például a fájdalom, az orvos tudja, hogy a vakbél eltávolításra került, és a vakbélgyulladás diagnózisa nem lehetséges.

Mennyi a vakbélműtét (műtét) gyógyulási ideje?

A vakbélműtét utáni gyógyulás a gyulladás súlyosságától függ. Ha a gyulladás enyhe, a gyógyulás néhány naptól egy hétig eltarthat. Ha kiterjedtebb gyulladás volt, például tályog vagy a függelék helyi perforációja, a gyógyulás több hétig is eltarthat. A vakbél hasüregbe (has) történő szabad repedése még tovább tarthat. A felépülés sokkal gyorsabbá vált a laparoszkópos „nyílt” műtét helyettesítésével.