Te és a hormonjaid

A kortizol egy szteroid hormon, amely az egész testben létfontosságú folyamatok széles skáláját szabályozza, beleértve az anyagcserét és az immunválaszt. Nagyon fontos szerepe van abban is, hogy a test reagáljon a stresszre.

A kortizol alternatív nevei

Mi a kortizol?

A kortizol egy szteroid hormon, az egyik glükokortikoid, amelyet a mellékvesék kéregében állítanak elő, majd a vérbe engedik, és ez az egész testet szállítja. Szinte minden sejt tartalmaz kortizolreceptorokat, így a kortizolnak sokféle hatása lehet, attól függően, hogy milyen sejtekre hat. Ezek a hatások magukban foglalják a test vércukorszintjének szabályozását és ezáltal az anyagcsere szabályozását, gyulladáscsökkentőként hatnak, befolyásolják a memória kialakulását, szabályozzák a só és víz egyensúlyát, befolyásolják a vérnyomást és segítik a magzat fejlődését. Számos fajban a kortizol felelős a szüléssel kapcsolatos folyamatok kiváltásáért is.

Ennek a hormonnak - kortikoszteron néven ismert - hasonló változatát rágcsálók, madarak és hüllők állítják elő.

Hogyan szabályozzák a kortizolt?

A kortizol vérszintje a nap folyamán változik, de általában magasabb reggelente, amikor felébredünk, majd a nap folyamán csökken. Ezt hívjuk napi ritmusnak. Éjszaka dolgozó embereknél ez a minta megfordul, ezért a kortizol felszabadulásának időzítése egyértelműen kapcsolódik a napi aktivitási szokásokhoz. Ezen túlmenően, a stressz hatására extra kortizol szabadul fel, amely segíti a test megfelelő reagálását.

A kortizol szekrécióját főként a test három egymással kommunikáló régiója szabályozza; a hipotalamusz az agyban, az agyalapi mirigy és a mellékvese. Ezt hipotalamusz – hipofízis – mellékvese tengelynek nevezzük. Ha a vérben a kortizol szintje alacsony, az agy egy régiójában a hipotalamusznak nevezett sejtcsoport felszabadítja a kortikotrofin-felszabadító hormont, amelynek hatására az agyalapi mirigy egy másik hormont, az adrenokortikotrop hormont választ ki a véráramba. A mellékvesékben magas szintű adrenokortikotrop hormont észlelnek, és serkentik a kortizol szekrécióját, emelve a kortizol vérszintjének emelkedését. A kortizolszint emelkedésével blokkolni kezdik a kortikotropin-felszabadító hormon felszabadulását a hipotalamuszból és az adrenokortikotrop hormont az agyalapi mirigyből. Ennek eredményeként az adrenokortikotrop hormon szintje csökkenni kezd, ami a kortizol szintjének csökkenéséhez vezet. Ezt negatív visszacsatolási huroknak nevezzük.

Mi történik, ha túl sok kortizolom van?

A túl sok kortizol hosszabb ideig vezethet a Cushing-szindróma nevű állapothoz. Ezt számos tényező okozhatja, például egy daganat, amely adrenokortikotrop hormont termel (és ezért fokozza a kortizol szekrécióját), vagy bizonyos típusú gyógyszerek szedése. A tünetek a következők:

gyors súlygyarapodás főleg az arcon, a mellkason és a hason, szemben a karcsú karokkal és lábakkal
kipirult és kerek arc
magas vérnyomás
csontritkulás
bőrelváltozások (zúzódások és lila striák)
izomgyengeség
hangulatváltozások, amelyek szorongásként, depresszióként vagy ingerlékenységként jelentkeznek
fokozott szomjúság és vizelés gyakorisága.

Hosszan tartó magas kortizolszint a nemi vágy hiányát is okozhatja, és nőknél az időszakok rendszertelenné válhatnak, ritkábbá válhatnak vagy teljesen leállhatnak (amenorrhoea).

Ezenkívül régóta fennáll az összefüggés a kortizolszint emelkedett vagy káros szabályozása és számos pszichiátriai állapot, például szorongás és depresszió között. Ennek jelentőségét azonban még nem értjük egyértelműen.

Mi történik, ha túl kevés a kortizolom?

A túl kevés kortizol oka lehet az agyalapi mirigy vagy a mellékvese problémája (Addison-kór). A tünetek gyakran nagyon fokozatosan jelentkeznek. A tünetek között szerepelhet fáradtság, szédülés (különösen állva), fogyás, izomgyengeség, hangulatváltozások és a bőr régióinak sötétedése. Kezelés nélkül ez potenciálisan életveszélyes állapot.

A Cushing-szindróma vagy az Addison-kór diagnosztizálásának gyanúja esetén sürgős értékelés szükséges egy endokrinológusnak nevezett szakorvos hormonorvos által.