Krónikus kagylós otitis media

PETER MORRIS, Menzies Egészségügyi Kutatási Iskola, Casuarina, északi terület, Ausztrália

Am Fam orvos. 2013. november 15.; 88 (10): 694-696.

A szerző nyilvánosságra hozatala: Peter Morris kijelenti, hogy nincs versengő érdeke.

A krónikus suppuratív otitis media visszatérő vagy tartós váladékozást (otorrhea) okoz a dobhártya perforációján keresztül, és a középfül nyálkahártyájának és a nyálkahártya polipjainak megvastagodásához vezethet. Általában a perzisztáló akut középfülgyulladás (AOM) szövődményeként jelentkezik perforációval gyermekkorban.

A krónikus suppuratív középfülgyulladás a halláskárosodás, a fogyatékosság és a gyenge iskolai teljesítmény általános oka. Időnként halálos koponyaűri fertőzésekhez és akut mastoiditishez vezethet, különösen a fejlődő országokban.

Krónikus suppuratív otitis media-ban szenvedő gyermekeknél a helyi antibiotikumok javíthatják a tüneteket az antiszeptikumokhoz képest. A fültisztítás előnyei nem ismertek, bár ezt a kezelést általában fülkiütéses gyermekek számára ajánlják.

Nem tudjuk, hogy a helyi antiszeptikumok, helyi vagy szisztémás antibiotikumok vagy helyi kortikoszteroidok (önmagában vagy antibiotikumokkal kombinálva) javítják-e a tüneteket a krónikus suppuratív otitis media-ban szenvedő gyermekeknél a placebóval vagy más kezelésekkel összehasonlítva.

Krónikus suppuratív otitis media-ban szenvedő felnőtteknél a helyi antibiotikumok (önmagukban vagy helyi kortikoszteroidokkal kombinálva) javíthatják a tüneteket a placebóval vagy a helyi kortikoszteroidokkal önmagában összehasonlítva, bár kevés megfelelő vizsgálatot találtunk. Egyetértés van abban, hogy a helyi antibiotikumokat kombinálni kell a fül tisztításával, hogy az antibiotikumok el tudják érni a középfül terét.

Nem tudjuk, hogy a helyi antiszeptikumok, helyi kortikoszteroidok vagy szisztémás antibiotikumok előnyösek-e a tünetek csökkentésében.

Lehetséges, hogy a gram-negatív baktériumok ellen hatásos antibiotikumok jobban csökkenthetik a fülváladékozást, mint más típusú antibiotikumok vagy placebo.

Nem tudjuk, hogy a tympanoplasztika mastoidectomiával vagy anélkül javítja-e a tüneteket, szemben a műtét vagy egyéb kezelések nélkül felnőtteknél vagy krónikus suppuratív otitis media-ban szenvedő gyermekeknél.

A koleszteatóma lehet veleszületett (ép dobhártya mögött) vagy szerzett. Ha nem kezelik, akkor fokozatosan megnagyobbodhat és megrongálhatja a környező struktúrákat.

Nem ismerjük a műtét jótékony hatásait, késleltethető-e a műtét, vagy hogy mely műtéti technikák társulnak a legjobb eredményekkel koleszteatómás gyermekeknél vagy felnőtteknél.

Klinikai kérdések

Milyen hatással vannak a krónikus suppuratív otitis media kezelései felnőtteknél?

Valószínűleg előnyös lesz

Antibiotikumok (helyi) és kortikoszteroidok (helyi)

Antibiotikumok (szisztémásak; nem világos, hogy ugyanolyan hatékonyak-e, mint helyi)

Antibiotikumok (helyi és szisztémás; nem egyértelmű, ha hatékonyabb, mint önmagában)

Timpanoplasztika (mastoidectomiával vagy anélkül)

Milyen hatásai vannak a krónikus suppuratív otitis media kezelésének a gyermekeknél?

Antibiotikumok (helyi) és kortikoszteroidok (helyi)

Timpanoplasztika (mastoidectomiával vagy anélkül)

Milyen hatásai vannak a koleszteatóma kezelésének felnőtteknél?

Milyen hatásai vannak a koleszteatóma kezelésének a gyermekeknél?

Klinikai kérdések

Milyen hatással vannak a krónikus suppuratív otitis media kezelései felnőtteknél?

Valószínűleg előnyös lesz

Antibiotikumok (helyi) és kortikoszteroidok (helyi)

Antibiotikumok (szisztémásak; nem világos, hogy ugyanolyan hatékonyak-e, mint helyi)

Antibiotikumok (helyi és szisztémás; nem egyértelmű, ha hatékonyabb, mint önmagában)

Timpanoplasztika (mastoidectomiával vagy anélkül)

Milyen hatásai vannak a krónikus suppuratív otitis media kezelésének a gyermekeknél?

Antibiotikumok (helyi) és kortikoszteroidok (helyi)

Timpanoplasztika (mastoidectomiával vagy anélkül)

Milyen hatásai vannak a koleszteatóma kezelésének felnőtteknél?

Milyen hatásai vannak a koleszteatóma kezelésének a gyermekeknél?

Meghatározás

A krónikus suppuratív otitis media a középfül vagy az mastoid üreg tartós gyulladása. A szinonimák közé tartozik a krónikus középfülgyulladás, a krónikus mastoiditis és a krónikus tympanomastoiditis. A krónikus suppuratív otitis media-t a dobhártya perforációja révén két-hat héten át tartó visszatérő vagy tartós fülváladék (otorrhea) jellemzi. A krónikus suppuratív otitis media általában a gyermekkori perforációval járó perzisztáló AOM szövődményeként kezdődik. A tipikus leletek közé tartoznak a megvastagodott szemcsés középfül nyálkahártya és a nyálkahártya polipjai is. Esetenként a krónikus suppuratív otitis media a középfülben található kolesteatomához társul. A krónikus suppuratív otitis media megkülönbözteti az effúzióval járó krónikus otitis media-t, amelyben egy ép dobhártya van, amelynek folyadékkal van a középfülben, de nincs aktív fertőzés. A krónikus suppuratív otitis media nem tartalmazza a dobhártya száraz, vagy csak alkalmanként váladékozást okozó krónikus perforációit, amelyeknek nincsenek aktív fertőzés jelei.

A koleszteatóma a laphám rendellenes felhalmozódása, amely általában a középfül üregében és a temporális csont mastoid folyamatában található. A granulációs szövet és a fülváladék gyakran társul a sótalanító hám másodlagos fertőzésével. A cholesteatoma leggyakrabban gondos otoszkópos vizsgálattal detektálható olyan gyermekeknél vagy felnőtteknél, akiknek tartós váladékozása nem reagál a kezelésre.

Előfordulás és elterjedtség

A krónikus suppuratív otitis media világszerte elterjedtsége 65-330 millió ember, és ezen egyének 39-200 milliójának (60%) klinikailag jelentős halláskárosodása van. A koleszteatóma lehet veleszületett (ép dobhártya mögött) vagy szerzett. Becslések szerint az összes előfordulás körülbelül kilenc/100 000 fő. A koleszteatómák legalább 95% -a megszerezhető. Gyermekeknél és felnőtteknél hasonló az előfordulás.

Etiológia és kockázati tényezők

A krónikus suppuratív otitis media általában a tartós AOM szövődménye, de az állapot kockázati tényezői különböző körülmények között változnak. A gyakori felső légúti fertőzések és a rossz társadalmi-gazdasági körülmények (pl. Túlzsúfolt lakhatás, rossz higiénia és táplálkozás) gyakran társulnak a krónikus suppuratív otitis media kialakulásához. A fejlett országokban és a hátrányos helyzetű populációkban a thympanostomia csövek korábbi behelyezése ma valószínűleg az egyetlen legfontosabb etiológiai tényező. Azoknál a gyermekeknél, akiknél tympanostomiás csövek vannak, az anamnézisben visszatérő AOM, idősebb testvérek és a gyermekgondozási központban való részvétel növeli a krónikus suppuratív otitis media kialakulásának kockázatát. A fejlődő országokban és a hátrányos helyzetű lakosságban fontos a szegénység, a túlzsúfoltság, a családtörténet, a dohányzásnak való kitettség és a környék őshonos jellege. A lakhatás, a higiénia és a táplálkozás javulása felére csökkentette a krónikus suppuratív otitis media előfordulását a maori gyermekeknél 1978 és 1987 között.

A krónikus suppuratív otitis media-hoz társuló leggyakrabban izolált mikroorganizmusok a Pseudomonas aeruginosa és a Staphylococcus aureus; A P. aeruginosa különösen érintett a csontos nekrózis és a nyálkahártya-betegség okozásában. Az egyik szisztematikus áttekintés hiányosnak találta a profilaktikus antibiotikumok szerepét felmérő tanulmányok hiányát a betegség krónikus suppuratív középfülgyulladássá válásának megakadályozásában. Úgy gondolják, hogy a legtöbb koleszteatóma a dobhártya visszahúzódási zsebének komplikációjaként fordul elő. Ezek visszatérő vagy tartós középfülbetegséggel, családi anamnézissel és craniofacialis rendellenességekkel társulnak. Kezelés nélkül a koleszteatóma fokozatosan megnagyobbíthatja és megrongálhatja a környező struktúrákat.

Prognózis

A krónikus suppuratív otitis media természetes kórtörténetét kevéssé ismerjük. A perforáció az esetek ismeretlen részében spontán lezárulhat, de másokban is fennáll, ami enyhe vagy közepes halláskárosodáshoz vezet (a hallási küszöb körülbelül 26-60 dB-es növekedése), az afrikai, brazíliai gyermekek körében végzett felmérések alapján. India és Sierra Leone, valamint a thaiföldi népesség körében. Számos fejlődő országban a mérsékelt halláskárosodás (40–60 dB) leggyakoribb oka a krónikus szupportos otitis media. Az élet első két évének tartós hallásvesztése növelheti a tanulási zavarokat és a gyenge iskolai teljesítményt. Progresszív halláscsökkenés fordulhat elő azok között, akiknél a fertőzés továbbra is fennáll, és a váladékozás megismétlődik.

Ritkábban a fertőzés terjedése életveszélyes szövődményekhez, például koponyaűri fertőzésekhez és akut mastoiditishez vezethet. A súlyos szövődmények gyakorisága az 1938-as 20% -ról 1948-ban 2,5% -ra csökkent, és jelenleg a becslések szerint világszerte körülbelül 0,7% -ról 3,2% -ra nőtt. Úgy gondolják, hogy ez összefügg az antibiotikum-kezelés, a timpanoplasztika és a mastoidectomia fokozott használatával. A középfülgyulladás becslése szerint 3599 halálesetet és majdnem 1,5 fogyatékossággal kiigazított életév veszteséget okozott 2002-ben, ennek 90% -a a fejlődő országokban volt. E halálesetek többsége valószínűleg krónikus suppuratív otitis media miatt következett be, mivel az AOM önkorlátozott fertőzés.