Cornell Feline Egészségügyi Központ

Telefonszámok

Rutin és sürgősségi ellátás

Kísérő állatkórház, Ithaca, NY macskák, kutyák, egzotikus állatok és vadon élő állatok számára

Lovak és Nemo haszonállatok kórházai Ithaca, NY lovaknak és haszonállatoknak

Ambuláns és termelői gyógyszerek a nyaraló Ithaca 30 mérföldes körzetében lévő gazdaságokban történő kiszolgálásra

Állategészségügyi Diagnosztikai Központ New York Állami Állatorvosi Diagnosztikai Laboratórium

Általános információ

Kérdések?

A macskák egészségének támogatása információkkal és egészségügyi tanulmányokkal.

Ebben a részben:

Macskák egészségügyi témái

Javasolt cikkek

A krónikus vesebetegség (CKD) a veseműködés idővel fennálló tartós elvesztése. Az egészséges vese számos fontos funkciót lát el, főleg a vért szűrve és vizeletet készítve, így a vesefunkcióval kapcsolatos problémák különféle egészségügyi problémákat okozhatnak egy macska számára. A macskákat érintő sokféle vesebetegség közül a CKD a leggyakoribb.

A vesék a veserendszer részét képezik (1. ábra), a szervezet rendszere a szennyeződések kiszűrésére a vérből. A vesékben termelt vizeletet az ureterek a hólyagba, a húgyhólyagból a húgyhólyag a külvilágba viszik.

Klinikai jelek
A CKD-ben szenvedő macskáknál előfordulhat, hogy a véráramban felhalmozódnak a salakanyagok és egyéb vegyületek, amelyeket a vesék általában eltávolítanak vagy szabályoznak. Ez a felhalmozódás miatt rosszul érezhetik magukat, letargikusnak, ápolatlannak és fogyókúrának tűnhetnek. Emellett elveszíthetik a vizelet megfelelő koncentrálásának képességét, és ennek következtében nagyobb mennyiséget vizelhetnek meg, és több vizet iszhatnak a kompenzáció érdekében. A vizeletükben lévő fontos fehérjék és vitaminok elvesztése hozzájárulhat a kóros anyagcseréhez és az étvágycsökkenéshez. Emellett emelkedett vérnyomást (hipertóniát) is tapasztalhatnak, amely számos fontos rendszer működését befolyásolhatja, beleértve a szemet, az agyat és a szívet.

A letargia másik oka a CKD-ben szenvedő macskáknál a savak felhalmozódása a vérükben. A CKD-ben szenvedő macskák veséje nem képes megfelelő módon kiválasztani ezeket a vegyületeket, így az érintett macskák hajlamosak a vér elsavasodására vagy acidózisra, amely állapot jelentősen befolyásolhatja a test számos szervrendszerének működését. A CKD emellett csökkentheti a macska vörösvértest-termelő képességét, ami vérszegénységhez vezethet, amely a vörösvérsejtek koncentrációjának csökkenése a vérükben. Ennek eredményeként az ínyük halvány rózsaszínűnek, vagy súlyos esetben fehéres színűnek tűnhet, és letargikussá teheti őket.

Diagnózis
A veseműködés értékeléséhez az állatorvosok leggyakrabban vérvizsgálatokhoz és vizeletelemzéshez (vizeletvizsgálat) fordulnak, hogy értékeljék a salakanyagok és egyéb összetevők koncentrációját, amelyeket az egészséges vesék általában szűrnek vagy szabályoznak.

A vérvizsgálatokkal meghatározható két fontos salakanyag koncentrációja: a vér karbamid-nitrogénje (BUN) és a kreatinin, de a kreatinint általában a veseműködés specifikusabb mutatójának ismerik el. E vegyületek koncentrációjának növekedése macskája vérében arra utalhat, hogy a veséje nem működik megfelelően, bár ezeket az értékeket számos tényező fényében kell értelmezni. A kiszáradás például a BUN és a kreatinin koncentrációjának növekedését okozhatja annak ellenére, hogy a macska veséje normálisan működik. Ideális esetben az állatorvos a veseműködésének értelmezésére legalább két vérmintát alapoz, amelyeket két héten belül kaptak egy normálisan hidratált macskától, amely 12-24 órán át éhezett. A vérkomponensek, köztük a különféle elektrolitok (például nátrium és kálium), a foszfor, a vörösvérsejtek és a fehérjék koncentrációja szintén fontos a CKD szempontjából vizsgált macskáknál.

* A közelmúltban a fehérje-anyagcsere hulladéktermékének, a szimmetrikus dimetil-arginin (SDMA) koncentrációját mérő új tesztet alkalmazták a krónikus vesebetegségek kimutatásának korábbi módszereként, a korábban rendelkezésre álló vizsgálatoknál korábban. Míg további vizsgálatokra van szükség annak megállapításához, hogy az SDMA teszten alapuló korai beavatkozás jobb eredményeket eredményez-e a krónikus vesebetegségben szenvedő macskák számára, bizonyítékok utalnak arra, hogy ezek várhatóan hosszabb és jobb minőségű életet remélnek a CKD-ben szenvedő macskák számára.

A vizeletvizsgálat során az állatorvos figyelembe veszi a vizelet koncentrációját, annak pH-ját, valamint a fehérje, a vérsejtek, a baktériumok és más sejtek jelenlétét, amelyek általában nem találhatók meg a macska vizeletében, amelyek mindegyike fontos információkat nyújt az egészségre vonatkozóan egy macska veséjét. Fontos vizeletmintát tenyészteni, hogy kizárják a húgyúti bakteriális fertőzés lehetőségét CKD gyanús eseteiben. A vizeletmintákat vagy az e célra tervezett, nem nedvszívó gyöngyökkel töltött alomdobozból, a húgycső katéterezésével (a húgyutak külvilág felé történő nyílása) vagy cisztocentézissel nyerhetjük, egy olyan technikával, amely kivonja a vizeletminta egy nagyon finom tűvel a hasfalon keresztül a hólyagba. A cisztocentézist általában biztonságos eljárásnak tekintik, és a legtöbb esetben ez adja a diagnosztikailag leghasznosabb mintát az elemzéshez.

További tanulmányok, amelyek hasznosak lehetnek a CKD-gyanúval rendelkező macskák értékelésében, képalkotó vizsgálatok, például hasi ultrahang, röntgenfelvételek (röntgensugarak), és egyes esetekben a biopsziás minták mikroszkópos értékelése. Tekintettel a hipertónia lehetőségére CKD-ben szenvedő macskáknál, a macska vérnyomásának mérése szintén fontos része a betegség orvosi értékelésének.

Kezelés
Bár a CKD-re nincs végleges gyógymód, a kezelés javíthatja és meghosszabbíthatja a betegségben szenvedő macskák életét. A terápia célja a mérgező salakanyagok felhalmozódásának minimalizálása a véráramban, a megfelelő hidratálás fenntartása, az elektrolitkoncentráció zavarainak kezelése, a megfelelő táplálkozás támogatása, a vérnyomás ellenőrzése és a vesebetegség progressziójának lassítása.

Az étrend módosítása a CKD kezelés fontos és bevált aspektusa. A tanulmányok azt sugallják, hogy a fehérje-, foszfor- és nátriumtartalom korlátozott terápiás étrendje, és magas a vízoldható vitaminok, rostok és antioxidáns koncentráció, meghosszabbíthatja a CKD-s macskák életét és javíthatja az életminőségét. Sok macskának azonban nehézségei vannak a terápiás étrend elfogadásával, ezért a tulajdonosoknak türelmesnek és elkötelezettnek kell lenniük a terv betartására. Fontos fokozatosan áttérni a terápiás étrendre, és figyelembe kell venni az étel hőmérsékletét, állagát és ízét. A CKD-ben szenvedő macskáknál, akik viszonylag rövid ideig nem táplálkoznak, jelentős egészségügyi problémák alakulhatnak ki, ezért nagyon fontos megbizonyosodni arról, hogy macskája eszik-e a terápiás étrendre való áttérés során.

A magas vérnyomás kezelése, a vizeletfehérje-veszteség csökkentése és a vérszegénység kezelése fontos terápiás cél macskákban, amelyek ezeket a betegségeket kialakítják. A magas vérnyomást általában orális gyógyszeres kezeléssel szabályozzák, és a vizeletfehérje-veszteség kezelhető angiotenzin-konvertáló enzim inhibitorokkal. A CKD-ben szenvedő macskák vérszegénységét vörösvértest-termelést serkentő eritropoietinnel (vagy rokon vegyületekkel) helyettesítő terápiával lehet kezelni. A CKD-ben szenvedő macskák kevesebb eritropoietint termelhetnek, és vannak bizonyítékok arra, hogy a helyettesítő terápia növelheti a vörösvértestek számát. Bizonyos esetekben vérátömlesztésre lehet szükség, amelyet a vörösvérsejtek normális koncentrációjának helyreállítására lehet használni egy donor macskától kapott vér felhasználásával.

Bár számos más terápia, beleértve a foszfátkötőket, a káliumpótlást, az antioxidáns kiegészítést, az alkalizációs terápiát és a folyadékok intravénás vagy szubkután beadását, képesek segíteni a CKD-ben szenvedő macskákat, ezeket a megközelítéseket még nem igazolták teljes mértékben, és ellenőrzött vizsgálatokat végeznek. szükséges annak meghatározásához, hogy nyújtanak-e valamilyen előnyt. Ugyanez vonatkozik a hemodialízisre (a mérgező salakanyagok eltávolítása a véráramból speciálisan tervezett eszközökkel) és a vesetranszplantációra. Ezek az ellentmondásos, összetett és drága kezelések potenciális előnyökkel járnak a CKD-ben szenvedő macskák számára, de hatékonyságuk bizonyítására nem végeztek vizsgálatokat, ezért azokat állatorvosi szakember gondos irányításával kell feltárni.

Prognózis
Néhány macska nagyon jól reagál a CKD kezelésére, míg mások nem, ezért a CKD prognózisa az érintett macskákban meglehetősen változó. Egyes tanulmányok azt sugallják, hogy azoknak a macskáknak, akiknek több fehérje veszít vizeletükből, rosszabb a prognózisuk. Vannak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy minél korábban diagnosztizálják a CKD-t és megkezdik a kezelést, annál jobb az eredmény az életminőség és a túlélés szempontjából.