Krónikus vesebetegség

Mi a vesebetegség?

A vesebetegség a nefronok károsodásából származik, amelyek a vesében lévő apró szerkezetek, amelyek szűrik a vért.

A krónikus vesebetegség (CKD) akkor alakul ki, amikor a vesék elveszítik a hulladék eltávolítására és a folyadék- és kémiai egyensúly fenntartására való képességüket. A CKD gyorsan fejlődhet, vagy hosszú évekbe telhet.

Melyek a vesebetegség kockázati tényezői?

Cukorbetegség
Magas vérnyomás: A magas vérnyomás, az úgynevezett magas vérnyomás károsíthatja a vese kis ereit, megakadályozva, hogy a vesék kiszűrjék a vérből származó hulladékokat. A vényköteles gyógyszerek szedése a vérnyomás szabályozásában segít megvédeni a vesét a károsodástól.
Közvetlen veseelégtelenségben szenvedő családtag: Egyes vesebetegségek örökletes tényezőkből származnak, és családokban is előfordulhatnak.
A glomeruláris betegség kórtörténete: A krónikus vesebetegség kockázata nő a glomeruláris betegségben szenvedő betegeknél. A glomeruláris betegségek károsítják a glomerulusokat, amelyek apró erekkötegek, amelyek kiszűrik a vért a vérben. Tudjon meg többet a glomeruláris betegségről.

Hogyan kezelik a vesebetegséget?

Sokszor a vesebetegség nem gyógyítható; azonban kezelhető. Bizonyos lépések megtétele a betegség korai szakaszában segít a vesék egészségesebb megőrzésében.

A cukorbetegségben szenvedőknek szorosan figyelniük kell a vércukorszintet az ellenőrzés alatt tartása érdekében, és a legjobb kezelési módszer érdekében orvoshoz kell fordulniuk.
A csökkent vesefunkciójú betegeknek szabályozniuk kell a vérnyomást, és ACE-gátlót vagy ARB-t kell szedniük. Sok embernek két vagy többféle gyógyszerre lesz szüksége a vérnyomás 130/80 Hgmm alatt tartásához, és az ACE-gátlón vagy az ARB-n kívül vízhajtóra is szükségük lesz.

Van-e teszt a vesebetegségre?

Mivel a vesebetegségnek néha nincsenek tünetei, az orvosok először rutin vér- és vizeletvizsgálatokkal fedezhetik fel az állapotot. Az Országos Vese Alapítvány három egyszerű vizsgálatot javasol a vesebetegség szűrésére: vérnyomásmérést, az extra fehérje ellenőrzését a vérben vagy a vizeletben, valamint annak mérését, hogy veséi milyen mértékben szűrik a vérből származó hulladékokat (glomeruláris szűrési arány vagy GFR).

Vérnyomás teszt

A magas vérnyomás (HBP), más néven magas vérnyomás vesebetegséghez vezethet. Ez annak a jele is lehet, hogy a veséje már károsodott. A vérnyomás ellenőrzésének egyetlen módja az, hogy egészségügyi szakember végezzen vérnyomásmérő mandzsettát. Az eredményt két számként fejezzük ki. A felső szám (szisztolés nyomásnak hívják) a szívverés közbeni nyomást jelöli. Az alsó szám (az úgynevezett diasztolés nyomás) mutatja a nyomást, amikor a szív pihen. A vérnyomása normálisnak tekinthető, ha 120/80 alatt marad („120 felett 80”).

Extra fehérje ellenőrzése a vérben vagy a vizeletben

Az egészséges vesék a hulladékokat kiveszik a vérből, de fehérjét hagynak maguk után. A vesék károsodása miatt nem sikerül elválasztani az albumin nevű vérfehérjét a hulladékoktól. Eleinte kis mennyiségű albumin szivárog a vizeletbe, amely állapot mikroalbuminuria néven ismert. A veseműködés romlásával nő az albumin és más fehérjék mennyisége a vizeletben, és ezt az állapotot proteinuriának hívják. Az orvosok mérőpálcával tesztelik a fehérjét egy kis vizeletmintában, amelyet az orvosi rendelőben vettek fel. A mérőpálca színe jelzi, hogy van-e fehérje a vizeletben.

A vizeletben lévő fehérje vagy albumin érzékenyebb vizsgálata magában foglalja a vérminta vizsgálatát a fehérje és a kreatinin nevű salakanyag mennyiségére vonatkozóan. A kreatinin hulladék, amely az izmok minden egyes használatakor keletkezik. Amikor a vesék nem működnek megfelelően, a vér kreatininszintje emelkedik. Ezt a tesztet magas kockázatú emberek vesebetegségének kimutatására használják, különösen cukorbetegeknél.

Annak mérése, hogy a vesék mennyire szűrik le a hulladékot a vérből

Ez a teszt más néven „a glomeruláris szűrési sebesség (GFR) mérése” néven is ismert. A (GFR) annak mérése, hogy a vesék mennyire szűrik ki a vérből származó hulladékokat. A GFR-t a vér kreatininjének rutinszerű mérésével becsülték. A különböző időpontokban elvégzett GFR-vizsgálatok összehasonlításával az orvos tudja, hogy a vesefunkció javul vagy rosszabb-e.

Hogyan beszélhetek orvosommal a vesebetegségről?

Íme néhány jó kérdés, amelyet az egészségügyi szakember legközelebb történő felkeresésekor tehet fel:

Orvosi és családi kórtörténetem alapján fennáll a veszélyem a vesebetegségre?
A vérnyomásom csökkentése segítene csökkenteni a vesebetegség kialakulásának kockázatát?
A vér- és vizeletvizsgálatom vesebetegség jeleit mutatja-e?
Hogyan előzhetem meg vagy kontrollálhatom a vesebetegségeket?

Tippek az egészségügyi dolgozóval való beszélgetéshez:

Írja le minden kérdését vagy aggályát, mielőtt az egészségügyi osztályra vagy az orvosi rendelőbe megy. Így, ha ideges lesz, akkor is emlékezhet arra, miről szeretett volna beszélni, és megbizonyosodhat arról, hogy Ön és egészségügyi dolgozója beszélni fog minden aggályáról.
Írja le a kapott válaszokat, és tegyen fel további kérdéseket, ha szükséges.
Tudjon meg minél többet családja kórtörténetéről.
Hozzon magával valakit, hogy támogatást kapjon és emlékezzen arra, amit tanult.

Források:
Országos vesebetegségek oktatási programja (NKDEP)
Országos Cukorbetegség, Emésztési és Vesebetegségek Intézete