Leptinszintek a tüdő tuberkulózis különféle megnyilvánulásaiban

Hakan Buyukoglan

1 Pulciológiai Tanszék, Orvostudományi Kar, Erciyes Egyetem, 38200 Kayseri, Törökország

Inci Gulmez

1 Pulciológiai Tanszék, Orvostudományi Kar, Erciyes Egyetem, 38200 Kayseri, Törökország

Fahrettin Kelestimur

2 Endokrinológiai és Metobolizmus Tanszék, Orvostudományi Kar, Erciyes Egyetem, 38039 Kayseri, Törökország

Levent Kart

3 Pulmonológiai Tanszék, Orvostudományi Kar, Karaelmas Egyetem, Kozlu, 67600 Zonguldak, Törökország

F. Sema Oymak

1 Pulciológiai Tanszék, Orvostudományi Kar, Erciyes Egyetem, 38200 Kayseri, Törökország

Ramazan Demir

1 Pulciológiai Tanszék, Orvostudományi Kar, Erciyes Egyetem, 38200 Kayseri, Törökország

Ozesmi Musztafa

1 Pulciológiai Tanszék, Orvostudományi Kar, Erciyes Egyetem, 38200 Kayseri, Törökország

Absztrakt

1. BEMUTATKOZÁS

A tuberkulózis (TB) a halálozás egyik fő oka világszerte, az évi 1,5 millió haláleset nagy része a betegségnek tudható be a fejlődő országokban [1]. A tuberkulózisos betegek egyik legfontosabb és leggyakoribb panasza, amely szintén befolyásolja az immunállapotot, a fogyás. Az antimikobakteriális kezelés gyakran megnöveli a súlyt, de a betegek a sikeres kemoterápia után még hat hónappal is alulsúlyosak lehetnek. Bár a pazarlás valószínűleg a betegség súlyosságának és kimenetelének egyik meghatározó tényezője, a tuberkulózissal összefüggő pazarlás patogenezise nagyrészt ismeretlen [2].

Egyes citokinek elősegítik a gyulladást, és ezeket proinflammatorikus citokineknek nevezik (tumor nekrózis faktor-alfa (TNF-α), interleukin (IL) -1, IL-6 és IL-8), míg más citokinek elnyomják a proinflammatorikus citokinek aktivitását, és ún. gyulladáscsökkentő citokinek (IL-4, IL-10 és IL-13) [3]. A gyulladásos citokinek elsődleges jelöltek, mint anyagcsere-változások kiváltó tényezői, amelyek végül tuberkulózissal összefüggő súlycsökkenést eredményeznek. A TNF-α-nak van néhány káros hatása, például akut fázisú patofiziológiai események, beleértve a lázat és a szöveti nekrózist. Védő szerepet játszik a mikobakteriális fertőzésekkel szemben is [3, 4].

A leptin, az „ob” gén terméke, szabályozza az élelmiszer-bevitelt és az energiafelhasználást. Embereknél a keringő leptin szintje megnövekszik az elhízásban, és az éhezés, az etetés és a testtömeg változásai szabályozzák [5–7]. Amellett, hogy szerepet játszik az energiaszabályozásban, a leptin az endokrin és az immunfunkciókat is szabályozza [6–10]. A leptin összekapcsolja a gyulladásos T-helper 1 immunválaszt a táplálkozási állapottal és az energiaháztartással. Felvetődött, hogy a leptin anorexiát közvetít krónikus gyulladásos állapotokban [11].

A leptin és a tüdő tuberkulózis közötti kapcsolat nem teljesen ismert. Nagyon kevés olyan tanulmány létezik, amely a leptin és a TNF-α szintjét vizsgálja az antituberculosis terápia előtt és után, és ezek eredményei ellentmondásosak. Ezért úgy döntöttünk, hogy megvizsgáljuk a leptin és a TNF-α szerepét a tuberkulózisban.

2. ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK

Huszonöt fekvő beteg (19 férfi (átlag ± SD életkor, 35,47 ± 13,91 év) és 6 nő (átlag ± SD életkor, 37,66 ± 18,20 év) aktív pulmonalis TBC-vel (átlag ± SD életkor, 36,0 ± 14,66 év) és 18 egészséges 10 kontroll férfi (átlag ± SD életkor, 38,60 ± 15,57 év és nyolc nő (átlag ± SD életkor 28,75 ± 5,59 év)) vett részt a vizsgálatban. Valamennyi beteget az Erciyes Egyetem Orvostudományi Karából, a Pulmonológiai Járóbeteg-rendelőből vették fel. A belépéskor minden betegnél pozitív volt a savkötő bacillusok eloszlása a köpetben vagy a hörgők kiöblítésében, és ezeknek a mintáknak a későbbi tenyészeteiben tuberkulóz bacillusok keletkeztek. Egyik betegnek sem volt bizonyítéka egyidejű bakteriális vagy vírusfertőzésre, amint azt a köpet és a vérkultúrák, valamint a HIV-t is tartalmazó vírusos szerológiai vizsgálat jelzi. Valamennyi betegnél anti-TB terápiát alkalmaztak, amelyben izoniazidot (H), rifampicint (R), pirazinamidot (Z) és sztreptomicint (S) vagy etambutolt (E) alkalmaztak. Az összes TBC-ben szenvedő beteget standard terápiával kezelték az aktív tuberkulózis kezelésére, amely a HRZ E/S kezdeti fázisának 2 hónapja, majd egy 4 hónapos HR folytatódási fázisából áll. A tuberkulózis kezelésének ajánlási javaslatai: H 5 mg/kg, maximum 300 mg, R 10 mg/kg maximum 600 mg, Z 15–30 mg/kg, maximum 2 g, E 15–25 mg/kg, maximum 1500 mg 1 hónap után 1000 mg-ra csökkentve, S 15 mg/kg legfeljebb 1 g.

Ezenkívül megvizsgálták a betegek étvágytalanságát, fogyását és egyéb gyengeségeit. A testtömeg-indexet, az eritrocita ülepedési sebességet (ESR) és a testhőmérsékletet kezdetben és a terápia után mértük. A testtömeg-indexet (BMI) testtömeg (kg)/magasság négyzet (m 2) formájában mértük. 18 egészséges önkéntes alanyból álló kontrollcsoportot (átlagéletkor 34,99 ± 12,7 év) is vizsgáltak. A normál önkénteseket mellkas röntgensugarakkal, rutin laboratóriumi vizsgálatokkal és fizikai vizsgálatokkal is értékeltük. A kontroll alanyok közül egyiknek sem volt fertőzésre és szisztémás rendellenességre utaló jele. Minden beteg és önkéntes megalapozott beleegyezést adott, és az Erciyes Egyetem Orvostudományi Karának Etikai Bizottsága jóváhagyta a protokollt.

2.1. Immunvizsgálatok

Asztal 1

A tuberkulózisban szenvedő betegek demográfiai jellemzői.

Szám	25
Szex	19 férfi, 6 nő
Kor, (átlag ± SD) év	36 ± 14,66
Mellkas röntgen
Minimális (%)	8 (% 32)
Mérsékelten haladó (%)	10 (40%)
Haladó (%)	7 (% 28)
Tünetek és megállapítások
Fogyás (%)	17 (% 68)
Étvágy (%)	12 (% 48)
Testtömegindex átlag ± SD (kg/m 2)	19,36 ± 2,55
Testhőmérséklet, átlag ± SD ° C	37,16 ± 0,89

A betegek átlagos életkora és a kontrollok hasonlóak voltak (36,0 ± 14,66 versus 34,22 ± 12,9, ill.). A kezelés előtt a betegek BMI-je szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a kontrollok BMI-je (19,36 ± 2,55 kg/m 2, szemben 24,23 ± 3,56 kg/m 2, ill. P = 0,001). Az anti-TB terápia után a betegek BMI-je jelentősen megnőtt, és hasonló volt a kontroll alanyok BMI-jéhez.

A betegek átlagos szérum leptinszintje a kezelés előtt 1,66 ± 1,68 ng/ml volt, míg a kontrollok átlagos szérum leptinszintje 15,74 ± 9,12 ng/ml volt, és a két csoport közötti különbség statisztikailag szignifikáns volt (P = 0,001 ). A kezelés a szérum leptin szintjének növekedését eredményezte (3,26 ± 3,81 ng/ml), de a kezelés utáni leptin szint a betegeknél még mindig szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a kontrollok leptin szintje (P = 0,001). Bár a női betegeknél a kezelés előtti leptinszint magasabb volt (2,17 ± 0,64 vs. 1,50 ± 1,88 ng/ml) és magasabb a kezelés utáni leptinszint (4,38 ± 2,95 vs. 3,18 ± 4,26 ng/ml), mint a férfi betegeknél, statisztikailag nem voltak szignifikánsak.

2. táblázat

Kor, ESR, BMI, leptin és TNF-α a kontrollokban és a betegeknél a tuberkulózis terápia előtt és után. Az adatok átlag ± SD.

Paraméterek	Betegek		Vezérlők
Paraméterek	Terápia előtt	Terápia után	Vezérlők
Kor	36 ± 14,66	-	34,22 ± 12,9
BMI (kg/m 2)	19,36 ± 2,55 *	22,87 ± 3,13	24,23 ± 3,56
ESR (mm/h)	62,04 ± 26,96	12,64 ± 8,8 †	(Férfi ¶	3,26 ± 3,81 ‡	15,74 ± 9,12
TNF-α (pg/ml)	23,19 ± 12,78 §	15,95 ± 6,58	14,22 ± 7,17

A terápia előtti eset- és kontrollcsoportok összehasonlítása: * P ¶ P = .001, § P = .01.

A terápia utáni eset- és kontrollcsoportok összehasonlítása: ‡ P = 0,001.

Az ESR összehasonlítása a terápia előtt és után: † P = 0,01.

A TNF-α és a leptin koncentrációját a betegeknél a mellkas röntgen megállapításai szerint a 3. táblázat mutatja be .

3. táblázat

A TNF-a és a leptin szintje a mellkas röntgenértékeinek megfelelően. Az adatok átlag ± SD.

TNF-a

Leptin

Terápia előtt

Terápia után

Terápia előtt

Terápia után

Minimális (n = 8)

22,07 ± 8,04

16,18 ± 7,64

2,39 ± 2,57

5,67 ± 5,60

* A TNF és a leptin szint három csoportjának összehasonlítása.

NS = nem szignifikáns P>, 05.

A kezelés után minimális és közepesen előrehaladott esetekben a szérum leptin koncentrációja jelentősen megnőtt. Mindhárom betegcsoportban azonban nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a szérum TNF-α és leptin szintjeiben a terápia előtt és után.

A következményes elváltozásokban szenvedő betegek leptin-koncentrációja alacsonyabb volt az anti-TB terápia után (2,13 ± 1,96), mint azoknál a betegeknél, akiknél nincsenek squelae elváltozások (6,9 ± 5,72 ng/dL, P 4. táblázat). Ezekben a paraméterekben nem volt statisztikailag szignifikáns különbség az üreges és üreges betegek között. A betegeknél nem volt korreláció a TNF-α és a leptin szinttel a testtömeg-index, az életkor, a láz és az ESR között. Nem volt statisztikailag szignifikáns különbség az elváltozások mértéke és az életkor között.

4. táblázat

Szérum leptin- és TNF-α-szintek következményi elváltozásokkal és üreges tuberkulózisban szenvedő betegeknél. Az adatok átlag ± SD.

Sequelae elváltozás	Nincs következményi elváltozás	Üreg	Nincs üreg
n = 6	n = 19	n = 7	n = 18
Kor	36,22 ± 16,43	35,42 ± 9,76	35,71 ± 18,40	36,11 ± 13,56
BMI	19,0 ± 2,74	20,3 ± 1,86	18,20 ± 3,71	19,82 ± 1,89
BMI *	22,42 ± 3,21	24,01 ± 2,79	22,0 ± 4,89	23,21 ± 2,22
Leptin	1,29 ± 0,85	2,61 ± 2,79	1,52 ± 1,13	1,71 ± 1,87
Leptin *	2,13 ± 1,96	6,9 ± 5,72 ¶	3,06 ± 3,54	3,62 ± 4,19
TNF-a	22,1 ± 13,07	25,98 ± 12,54	21,36 ± 11,15	23,9 ± 13,60
TNF-α *	16,49 ± 6,65	14,57 ± 6,70	14,44 ± 6,56	16,54 ± 6,69

P Flynn JL, Chan J. A tuberkulózis immunológiája. Az immunológia éves áttekintése. 2001; 19: 93–129. [PubMed] [Google Tudós]