Lipidek és szénhidrátok az emberi táplálkozásban

Lipidek

A lipidek a vegyületek heterogén csoportja, beleértve a zsírokat, olajokat, szteroidokat, viaszokat és rokon vegyületeket. Koncentrált energiaforrások, valamint a sejtmembránok szerkezeti elemei. A normális testi működéshez bizonyos mennyiségű étkezési zsír szükséges.

szénhidrátok

Zsírsavak (FA) a jelenlévő kettős kötések száma szerint vannak leírva:

  • Telített zsírsavak nincsenek kettős kötések, például (palmitinsav és sztearinsav)

A telített zsírok jelentős hiperkoleszterinémiás hatást fejtenek ki (növelik a vér koleszterinszintjét). Főleg állati eredetű termékekben találhatók (vaj, sajt és hús).

  • Telítetlen zsírsavak tartalmazhat egy vagy több kettős kötést, pl. A monosaturált zsírsavaknak kettős kötése van (olajsav). Többszörösen telítetlen savak (linolsav, linolénsav, arachidonsavak)

Esszenciális zsírsavak az étrendnek kell biztosítania, létfontosságú szerepet játszanak a sejtmembrán szerkezetében. Az N ‐ 3 és az N ‐ 6 osztályba tartoznak. Az olajban gazdag halak hosszú láncú N ‐ 3 FA-t tartalmaznak. Csökkentik a szívkoszorúér-betegség kockázatát.

Koleszterin

[rész szerkesztése] Koleszterin az állatok által főleg a májban szintetizált fő szterin. Az emlőssejtek membránjának alapvető szerkezeti eleme, és szükséges a membrán megfelelő áteresztőképességének és folyékonyságának megteremtéséhez, amely fontos az epesavak, a szteroid hormonok és a D-vitamin előállításában is.

Bár a koleszterin fontos és szükséges a biológiai folyamatokhoz, a vér magas koleszterinszintje összefüggésbe hozható az artériák károsodásával és a szív- és érrendszeri betegségekkel.

A koleszterin megtalálható a tojássárgájában és a szerves húsokban, például a májban és a vesében, de szintetizálható a szervezetben is.

Követelmény

  • A napi zsírbevitel 0,3 g állati és 0,4 g növényi zsír legyen testtömeg-kilogrammonként.
  • A koleszterint legfeljebb 300 mg/napra kell korlátozni.

Kerülni kell a túlzott zsírbevitelt, mivel ez összefügg az elhízás, a szívkoszorúér-betegség és a rák bizonyos típusainak fokozott kockázatával.

Szénhidrátok

Monoszacharidok a legegyszerűbb szénhidrátok; nem hidrolizálhatók kisebb molekulákká.

  • A glükóz a szervezetben a keményítő és a diszacharid emésztésével készül. A normális vércukor-tartomány 3,9-6,1 mmol/liter között van.
  • A fruktóz megtalálható a gyümölcsökben és a mézben. Az emberi anyagcserében glükózzá alakul.
  • A galaktózt a laktóz (tej) lebontásával állítják elő, majd energiára glükózzá változtatják.

Diszacharidok két összekapcsolt monoszacharid és a legegyszerűbb poliszacharid:

  • Szacharóz
  • Laktóz

Poliszacharidok sok szacharid egységből állnak:

  • Keményítő (glikogénként tárolva)

Követelmény

  • Az optimális bevitel 4-6g/testtömeg-kg.
  • A szacharózbevitel nem haladhatja meg a 10% -ot.

Az étrendben lévő szénhidrátok a legtöbb energiát a test számára biztosítják. Megakadályozzák a zsírok és fehérjék lebontását, ami mérgező anyagcsere-melléktermékek túlzott termelését eredményezné.

Sok populációban magas a cukor bevitel, ez összefügg a glükóz intoleranciával, a hiperlipidémiával és a fogszuvasodás előfordulásának növekedésével.

Élelmi rost

Élelmi rost a növényi élelmiszerek emészthetetlen része (ellenáll az emberi emésztőenzimeknek):

  • Cellulóz
  • Nem cellulóz-poliszacharidok
  • Egyetlen nem szénhidrát-tag-lignin.

Élelmi rostforrások: teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek, zöldségek és gyümölcsök.

Követelmény: 30g/nap. A túlzott bevitel csökkentheti a biohasznosulást.