Mit kell tudni a magas káliumtartalomról

A hiperkalémia olyan orvosi kifejezés, amikor egy személynek a normálnál magasabb a káliumszintje. Általában a hiperkalémiában szenvedőknek nincsenek tüneteik, ami az orvos számára kihívást jelent a diagnózis felállításában.

A hiperkalémia vezető okai a krónikus vesebetegségek, az ellenőrizetlen cukorbetegség, a kiszáradás, súlyos vérzések, túlzott kálium-fogyasztás és néhány gyógyszer. Az orvos általában akkor diagnosztizálja a hiperkalémiát, ha a káliumszint 5,0–5,5 milliekvivalens/liter (mEq/l) között van.

A hiperkalémia kezelése súlyosságtól függően változik. Akut hiperkalémia esetén, amely gyakran egy adott esemény, például trauma következménye, az orvosok dialízist és intravénás gyógyszereket alkalmazhatnak a kálium kiürítésére a testből. A krónikus hiperkalémia általában azt jelenti, hogy egy személy veséje nem működik megfelelően, és az orvosok kezelést kínálnak az állapot kezelésére.

Megosztás a Pinteresten A legtöbb esetben a hiperkalémia nem okoz észrevehető tüneteket.

Általában a hiperkalémiában szenvedő személy nem tapasztal semmilyen tünetet, ami azt jelenti, hogy az orvosok figyelmen kívül hagyhatják a tünetek súlyosbodásáig.

Az akut hiperkalémia vagy a káliumszint rövid időn belüli jelentős változásai súlyosabbak, mint krónikus hiperkalaemiában vagy rendszeresen magas káliumszintben. Ugyanakkor mind az akut, mind a krónikusan magas káliumszint veszélyes lehet, ami szívrohamot vagy bénulást okozhat.

A krónikus hiperkalémiának gyakran kevesebb tünete van, mint az akut hiperkalémiának.

Magasabb szinten a hiperkalémia tünetei a következők:

izomgyengeség
általános gyengeség vagy fáradtság érzése
hányinger
izomfájdalom vagy görcsök
nehéz légzés
szokatlan szívverés és mellkasi fájdalmak

A hiperkalémia különböző okai lehetnek: