Metabolikus szindrómás betegek lépmérete és kapcsolata a metabolikus és gyulladásos betegekkel

Online felhasználók: 182

Metabolikus szindrómás betegek lépmérete és kapcsolata a metabolikus és gyulladásos paraméterekkel

Rokaya Abd El-Aziz 1, Mervat Naguib 1, Laila A Rashed 2
1 Belgyógyászati Klinika, Orvostudományi Kar, Kairói Egyetem, Kairó, Egyiptom
2 Orvosi Biokémiai Tanszék, Orvostudományi Kar, Kairói Egyetem, Kairó, Egyiptom

Benyújtás dátuma	2017. december 10
Az elfogadás dátuma	2018. május 10
A webes közzététel dátuma	2018. július 25

Levelezési cím:
Mervat Naguib
Kairói Egyetem Belgyógyászati Klinika, Manial Street 41, Kairó 11451
Egyiptom

A támogatás forrása: Egyik sem, Összeférhetetlenség: Egyik sem

DOI: 10.4103/ejim.ejim_86_17

Bevezetés Metabolikus szindrómában (SM) szenvedő betegeknél a lép megnagyobbodhat. Az SM-ben számos tényezőt inkriminálták a splenomegalia etiológiájaként. A vizsgálat célja a lép hosszanti átmérőjének (SLD) felmérése volt SM-ben szenvedő betegeknél és a lép méretét befolyásoló lehetséges tényezők vizsgálata.
Betegek és módszerek A vizsgálatba 60 SM-es beteg és 30 egészséges kontroll vett részt. A teljes kórtörténet, antropometriai mérések és hasi ultrahang értékelését az SLD és a máj steatosisának azonosítására végeztük. Megmértük a májenzimeket, a lipidprofilt és az interleukin-10-et (IL-10). A zsírmáj indexet, amelyet a nem alkoholos zsírmáj betegség markernek tekintenek, a szérum triglicerid, a BMI, a derék kerülete és a γ-glutamil transzferáz alapján számították ki.
Eredmények Az SLD szignifikánsan magasabb volt SM-ben szenvedő betegeknél, mint a kontrollok (123,57 ± 13,88 vs. 101,20 ± 5,44 mm, P 2-tesztet hajtottunk végre. Pontos tesztet alkalmaztunk, amikor a várható gyakoriság kevesebb, mint 5. A kvantitatív változók közötti korrelációkat Pearson-korrelációs együtthatóval végeztük. Lineáris regressziós elemzést végeztünk a lépátmérő prediktorainak kimutatására. P A 0,05 alatti értékeket statisztikailag szignifikánsnak tekintettük.

Hatvan SM-ben szenvedő beteg (13 férfi és 47 nő; átlagos életkor: 50,33 ± 11,1 év) és 30 életkorhoz illeszkedő és nemhez igazított kontroll (hat férfi és 24 nő; átlagéletkor: 49,3 ± 10,1 év) vett részt a vizsgálatban. Negyvenkilenc (87,5%) beteg cukorbeteg volt, 39 (69,6%) beteg magas vérnyomásban szenvedett. A jelenlegi vizsgálatban szinte minden beteg NAFLD-je volt, amelyet az FLI detektált 60-nál nagyobb mértékben, és amelyet USA is megerősített.

A betegek és a kontrollok klinikai, laboratóriumi és ultrahangvizsgálati eredményeit az [1. táblázat] szemlélteti. Az SM-ben szenvedő betegek SLD-je szignifikánsan nagyobb volt, mint az egészséges egyéneknél (123,57 ± 13,88 vs. 101,20 ± 5,44), P 1. táblázat A klinikai, laboratóriumi és lépmérések összehasonlítása a beteg és a kontroll csoport között

A lépátmérő független prediktorainak kimutatására szolgáló lineáris regresszióanalízissel kiderült, hogy a derék kerülete (β= 0,265, P= 0,044) és ALP (β= 0,340, P= 0,011) voltak az SLD egyetlen meghatározója.

Az SM világszerte növekvő probléma az elhízás gyakoriságának gyors növekedése miatt. Megállapították, hogy a lépnek új szerepe van a metabolikus és endokrin funkciókban az elhízásban és az SM-ben [18].

A NAFLD a májbetegségek leggyakoribb okává vált az elhízás gyakoriságának gyors növekedése miatt [19]. A jelenlegi vizsgálat eredményei hangsúlyozzák, hogy az SM-ben és a zsírmájban szenvedő betegek lépnagyobbodása következett be. Ez megerősíti egy olyan vizsgálat eredményét, amely összefüggést talált a NAFLD és a megnövekedett léptérfogat között [19]. Egy másik tanulmány feltárta, hogy a NAFLD-ben szenvedő betegek magasabb SLD-vel és szignifikánsan magasabb gyulladásos markerekkel rendelkeztek, mint az egészséges kontrollok [5]. Továbbá Savastano et al. [3] magasabb SLD-ről számolt be súlyosabb máj steatosisban szenvedő betegeknél.

A splenomegalia mechanizmusa a NAFLD-ben és az MS-ben továbbra sem tisztázott. Ennek a kapcsolatnak az egyik magyarázata, hogy a lép, mint immunszerv, megnövekedhet az inzulinrezisztenciával és az SM-vel társuló krónikus gyulladásos állapot következtében. Ez a gyulladásos állapot a gyulladásos mediátorok, például a tumor nekrózis-α-faktor és az IL-6 túltermeléséből, valamint a gyulladáscsökkentő citokin IL-10 termelésének csökkenéséből származik [5], [20]. Ennek a hipotézisnek az alátámasztására a jelenlegi tanulmány kimutatta, hogy az elhízott betegeknél az IL-10 szint szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a nem elhízott egészséges egyéneknél. Az SLD és az IL-10 között azonban nem találtak szignifikáns összefüggést. Az elhízás mértéke az IL-10 szint fő meghatározója [21]. Először is, az elhízás az IL-10 szekréciójának gátlását eredményezi, majd a proinflammatorikus citokinek a léptől eltérő szövetekből származnak, és az elhízással járó gyulladásos állapot kulcsszereplőivé válnak, amely a NAFLD előrehaladásához vezet [10].

A jelenlegi vizsgálatban az SM-ben szenvedő betegek megnövekedett lépátmérőjének másik magyarázata a hasi elhízás volt, amelyet az SLD és a derék kerülete szignifikáns korrelációval mutattak be más zavarók beállítása után. Ez a kapcsolat az elhízás következtében a lépben a szinuszos dilatációval és a lipid intracelluláris lerakódásaival magyarázható. Ennek a magyarázatnak az alátámasztására Gallagher és munkatársai a közelmúltban beszámoltak a lép méretének csökkenéséről a súlycsökkenés után [22], [23].

A NAFLD-ben a splenomegalia kapcsán további tényezők a portális hipertónia és a progresszív májkárosodás okozta lépdugulás, emellett a lép térfogata növekszik a károsodott májfunkció súlyosságának megfelelően [24]. Ebben a vizsgálatban a lépméret szignifikánsan korrelált a transzaminázokkal. Ezenkívül az SLD-t jó különbségtételnek tekintették a máj egyszerű zsíros beszivárgása és az enyhe fibrózis jelenléte között a NAFLD-ben szenvedő betegeknél [5], [21]. Ez a megállapítás azt jelzi, hogy a lépátmérő a máj steatosisának előrehaladásának és a májfibrózis kialakulásának eredménye lehet. Ennek a hipotézisnek az alátámasztására azt tapasztaltuk, hogy az ALP, amely az alkoholmentes steatohepatitis májfibrózisának mutatója, megjósolta az SLD-t, miután más zavarókra kiigazította [25].

Meg kell említeni a tanulmány korlátait. Először ez keresztmetszeti vizsgálat volt. Másodszor, a NAFLD jelenlétét az USA és a kémiai markerek nem invazív módon, nem májbiopsziával értékelték. Ugyanakkor az FLI-indexet, a májfibrózis értékes és érzékeny noninvazív mutatóját alkalmazták NAFLD-ben szenvedő betegeknél. Harmadszor, vizsgálatunkban nem értékelték az inzulinrezisztenciát; mértük azonban az IL-10-et, amely a lép által kiválasztott gyulladáscsökkentő citokin, és szabályozza az inzulinérzékenységet. Jövőbeni kutatások szükségesek a lép megnagyobbodásának pontos mechanizmusának meghatározásához SM-ben szenvedő betegeknél.

Jelen tanulmány a lép megnagyobbodásának és a derékkörfogatának egyértelmű összefüggését mutatta zsíros májban és SM-ben szenvedő betegeknél. Azonban ezeknél a betegeknél nem volt szignifikáns összefüggés az IL-10 és a lépméret között.

Köszönetnyilvánítás

Minden szerző elismeri háláját a cukorbetegség és az endokrin klinika munkatársainak segítségükért és támogatásukért.