Peptikus fekélyek

A peptikus fekély a gyomor belső bélésének (nyálkahártyájának) vagy a bél felső részének (nyombél) károsodásának területe. Miért kapnak az emberek fekélyeket?

Mi a gyomorfekély (gyomor- vagy nyombélfekély)?

A peptikus fekély a gyomor belső bélésének (nyálkahártyájának) vagy a bél felső részének (nyombél) károsodásának területe.

A fekélyek fő oka ezen a területen egy Helicobacter pylori baktérium.

Miért kapnak az emberek fekélyeket?

A leggyakoribb ok a Helicobacter pylori baktériumokkal való fertőzés. Ez a peptikus fekélyek 90% -áért felelős.

A második leggyakoribb ok a fájdalomcsillapító gyógyszerek, például az aszpirin (pl. Disprin) vagy más nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-k, például ibuprofen, diklofenak (pl. Voltarol) vagy naproxen (pl. Synflex)) által okozott kár, amelyet sokan használnak. ízületi gyulladás, reuma, hátfájás, fejfájás és menstruációs fájdalom esetén.

Ezek a gyógyszerek befolyásolhatják a bél nyálka gátját, és lehetővé tehetik, hogy a sav fekélyt okozzon.

A súlyos betegség (például krónikus légzőszervi megbetegedés vagy súlyos trauma) által legyengült és fiziológiai stressz alatt álló emberek különösen hajlamosak fekély kialakulására. Úgy gondolják, hogy ez a test stresszmechanizmusainak aktiválódásából és a gyomor nyálkahártyájának gyenge oxigénellátásából származik.

Esetenként (európaiaknál) a gyomorfekélyt a rák okozza, és ritkán előfordul, hogy más speciális betegség felelős. Ilyen feltételek a következők:

túlzott sósavtermelés a gyomorban (Zollinger-Ellison szindróma)
Crohn-betegség (a bél bármely részét érintő gyulladásos állapot).

A dohányzás, a stressz és az erős alkoholfogyasztás növelheti a fekély kockázatát, de általában nem önmagukban ez az oka. Az alkohol például megteremtheti a fekély kialakulásának esélyét, vagy nagyobb valószínűséggel nem gyógyul meg, de úgy gondolják, hogy sok tényező játszik szerepet. Leginkább valószínűleg H.pylori.

Milyen érzés a fekély?

Ez személyenként nagyon változó. Sokan soha nem veszik észre, hogy fekélyük van, hacsak nem alakulnak ki hirtelen drámai tünetek, például vérhányás. Mások fájdalmat vagy égő érzést éreznek a has felső részén.

A tüneteket gyakran emésztési zavarnak, gyomorégésnek, éhségérzetnek vagy dyspepsiaként írják le.

Egyes betegek azt tapasztalják, hogy az evés valóban segít egy időre rendezni a kellemetlenségeket, mások szerint ez súlyosbítja őket. A citrusos italok, a fűszeres és füstölt ételek súlyosbíthatják a fájdalmat.

Végül fontos hangsúlyozni, hogy a gyomorfájdalommal küzdő emberek többségének nincsenek fekélyei.

A fekély potenciálisan veszélyes - a figyelmeztető jelek a következők:

nyelési nehézség vagy regurgitáció
tartós hányinger és hányás
hányt friss vért vagy hányást sötét kávézacc megjelenésével
fekete vagy kátrányszerű széklet (a fekélyből elvesztett emésztett vért tartalmaz)
nem szándékos fogyás
vérszegénység (sápadtság és fáradtság)
hirtelen fellépő, súlyos és cselekvőképtelen hasi fájdalmak.

Mit tehetek, hogy segítsek magamnak?

A dohányzás és az alkoholfogyasztás fokozza a fekély kialakulásának kockázatát. Célszerű abbahagyni a dohányzást és mérsékelni az alkoholfogyasztást.
Ha valamilyen oknál fogva fokozott a fekélyek kockázata, fontos tanácsot kérnie az NSAID-k vagy az aszpirin mérlegelése előtt.
Ha a fekély tüneteit tapasztalja, forduljon orvosához. Szükség lehet alapos vizsgálatra a kórházban, gasztroszkópiával. Ez egy biztonságos és gyakran végrehajtott eljárás, amely segít orvosának eldönteni, hogy a tünetei fekélynek vagy másnak köszönhetők-e.

Hogyan állapítja meg az orvos a diagnózist?

A diagnózist csak gasztroszkópiával lehet véglegesen megerősíteni vagy kizárni.

Formálisabban oesophagogastroduodenoscopia (OGD vagy felső GI endoszkópia) néven ismert, ez magában foglalja a nyelőcső (nyelőcső), a gyomor és a nyombél bélésének megtekintését egy kis lenyelhető optikai kamerával.

A gasztroszkópia sokkal hasznosabb a diagnózisban, ha azt bármilyen savcsökkentő gyógyszer bevétele előtt végezzük.

Röntgenvizsgálat (bárium étkezéssel együtt) szintén használható, de ez nem annyira megbízható vagy hasznos diagnosztikai eszköz, mint egy gasztroszkópia, ezért manapság nem gyakran alkalmazzák gyanús fekély esetén.

A gasztroszkóppal ellentétben a bárium étkezés során nem lehet szövetmintákat (biopsziákat) venni, hogy mikroszkóp alatt keressenek szöveti rendellenességeket és fertőzéseket, amelyek segítenek egyértelmű diagnózis felállításában.

Mi a Helicobacter pylori?

A Helicobacter pylori egy perces baktérium, amely a rendkívül savas körülmények ellenére is élhet a gyomor belsejében és alatt.

Úgy gondolják, hogy az Egyesült Királyság lakosságának 40 százaléka hordozza H.pylori-t, de sok esetben soha nem fogja megtudni, és 100 fertőzöttből csak körülbelül 15-nél alakul ki fekély. A fertőzésben szenvedők aránya népességünkben lassan csökken.

A leggyakrabban érintett csoportok a következők:

idősek
a fejlődő országokban élő emberek - akár 95% is hordozhatja.

Akik ma hordozzák ezt a baktériumot, valószínűleg gyermekkorukban fertőződtek meg (úgy tűnik, hogy ez a túlzsúfolt körülményekhez és a gyermekkori szegénységhez kapcsolódik).

A fertőzés megszerzésének kockázata egy felnőtt számára mérsékelt - évente kevesebb, mint 1 százalék, és úgy tűnik, hogy a mai gyerekek kevésbé valószínű, hogy felkapják.

A Helicobacter pylori önmagában általában nem okoz fekélytüneteket. Mindazonáltal ez a baktérium a leggyakoribb oka a gyomor és a nyombél fekélyeinek.

A baktériumok szerepet játszhatnak a gyomorrák kialakulásában is.

A Helicobacter pylori fertőzés csak egy rövid kúrával szüntethető meg.

Két különböző antibiotikum kombinációját adják a PPI vagy protonpumpa gátló nevű gyógyszerrel együtt (például omeprazol vagy lansoprazol), amely csökkenti a gyomorsavtermelést. Ezt a gyógyszert általában egy hétig együtt szedik. (Régen csak a savellenes kezeléseket alkalmazták, majd a fekélyek visszatértek - ma már tudjuk, ez azért van, mert a H. pylori-t nem kezelték).

Ezt hármas terápiának nevezik, és ez a fertőzés sikeres kezelésének 80–85 százalékos esélyét és a fekély gyógyulását eredményezi.

Ha a baktériumok nem szűnnek meg, az emberek többségének rövid idő után megújul a fekélye. A második vagy a harmadik kúra általában megoldja ezeknek az eseteknek a többségét.

Hogyan lehet kimutatni a Helicobacter pylori által okozott fertőzést

A gasztroszkópia, majd a gyomor nyálkahártyájának biopsziája lehetővé teszi a baktériumok, a gyulladások és a szöveti rendellenességek mikroszkóppal történő felmérését. Biopsziából a nyálkahártya szövetét ellenőrizhetjük baktériumok jelenlétére.
H.pylori „Légzési teszt”: az illető először egy kis italt vesz be, amelyet karbamidnak neveznek. Ezután belélegeznek egy készüléket, amely a lejárt levegőt teszteli a baktériumok aktivitása szempontjából
Vérminta: ha Helicobacter pylori van, vagy volt, akkor a vérében antitestek jelenléte detektálható.
Székletminta: ez magában foglalja a baktérium DNS vagy antigén felkutatását egy székletmintában vagy székletben, megmutatva, hogy a baktériumok jelen vannak a bélben.

Kit kell átvizsgálni és kezelni Helicobacter pylori miatt?

Ezeket a kérdéseket továbbra is vitatják.

Minden olyan beteget meg kell vizsgálni, akinek igazolt gyomorfekélye vagy nyombélfekete van, és kezelni kell, ha a baktériumokat megtalálják.
A fekélyszerű tünetekkel rendelkező, 45 évesnél fiatalabb emberek elkerülhetik a gasztroszkópiát a légzési teszt kiválasztásával. Ha pozitív Helicobacter pylori fertőzésre, a beteget hármas terápiával kell kezelni (amely antibiotikumokat és PPI-t is tartalmaz).
A diagnosztizált gyomor nyirokrákban szenvedő embereket (nagyon ritkán) meg kell vizsgálni, és ha baktériumok vannak jelen, akkor kezelni kell őket.
A gyomorrák diagnosztizált korai stádiumában lévő embereket meg kell vizsgálni és kezelni kell, ha vannak baktériumok.
Szinte mindenkinek, aki korábban már bizonyítottan bizonyítottan feküdt a duodenumban, van Helicobacter pylori, ezért felvetették, hogy ezeket az embereket tesztelés nélkül is lehetne kezelni.
Bárki, akinek fekélyszerű tünetei vannak, de normális gasztroszkópiával rendelkezik, nem részesül előnyben a tesztelésből vagy a kezelésből.

Milyen típusú gyógyszerek okozhatnak fekélyeket és fekélybetegségeket?

Az aszpirin (pl. Disprin) és a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-k, például ibuprofen, diclofenac vagy naproxen) fekélyt okozhatnak, de az ezeket a gyógyszereket szedők csak kis részénél alakul ki fekély.

Mivel azonban ilyen széles körben használják őket, az Egyesült Királyságban évente több száz ember hal meg az e gyógyszerekkel összefüggő fekélybetegségek következtében.

Néhány ember nagyon érzékeny az aszpirinre és az NSAID-okra (például idősek), és az ilyen embereknek nem szabad rendszeresen szedniük ezt a fajta gyógyszert.

Ha korábban vérző fekélye volt, ne vegyen be olyan gyógyszert, amely aszpirint (acetilszalicilsavat) vagy NSAID-okat tartalmaz.

Akit veszélyeztet az aszpirin (acetilszalicilsav) és az NSAID-k kezelése?

60 évnél idősebb emberek - a kockázat az életkor előrehaladtával növekszik.
Ha korábban volt fekélye, a kockázat magas.
Ha egyidejűleg antikoagulánsokat (vérhígító kezelést) szed, a vérzés valószínűbb és súlyosabb, amikor bekövetkezik.
Az orális kortikoszteroidok (például prednizolon (pl. Precortisyl)) növelik a gyomorirritáció és a fekélyek esélyét.
Minél nagyobb az aszpirin vagy az NSAID dózisa, annál nagyobb a kockázat.
Minél hosszabb a kezelés időtartama, annál nagyobb a kockázat.

Csökkenthetem az aszpirin vagy az NSAID-ok kockázatát?

Ha hajlamos erre a problémára, a kockázat nem csökken a gyógyszer szedésével:

teli gyomorral
oldott vagy mázas tabletta formájában („bélben oldódó bevonattal”)
más úton, például kúpokon vagy injekciókon keresztül.

A savcsökkentő gyógyszerek (protonpumpa-gátlók vagy PPI-k, például omeprazol vagy lansoprazol, H2-gátlók, például ranitidin (pl. Zantac) vagy nizatidin (Axid)) azonban csökkentik az aszpirinnel és az NSAID-okkal járó fekély kockázatát.

A misoprostol nevű másik gyógyszerrel (pl. Cytotec) történő kezelés védelmet nyújt a nyálkahártya számára, és potenciálisan előnyös is. A misoprostol hasmenést okozhat, de ez a tendencia személyenként változik.

Elkerülheti-e a nem szteroid gyulladáscsökkentők kezelését?

Ha fájdalomcsillapítóra van szüksége, érdemes megfontolnia azokat a gyógyszereket, amelyek nem hajlamosítanak a peptikus fekély kialakulására. A paracetamolt (pl. Panadol) érdemes lehet ebből a szempontból kipróbálni, mivel nem társul peptikus fekélyekkel.

A fejfájás, a migrén és a krónikus hasi fájdalom olyan állapot, amelyben az NSAID-kat könnyen helyettesíthetik más fájdalomcsillapítókkal.

Köszvény esetén az akut rohamok más gyógyszerekkel is kezelhetők, például NSAID-ok helyett kolchicinnel.

Elkerülheti az aszpirinnel történő kezelést?

Az aszpirin sok esetben más gyógyszerekkel is helyettesíthető, például paracetamollal, amelyek nem hajlamosítanak a peptikus fekélyekre, ugyanakkor ugyanazt a terápiás hatást kínálják.

Az aszpirin esetében a paracetamol ugyanolyan hatékony, fekélyveszély nélkül.

Amikor alacsony dózisú aszpirint (pl. 75 mg Caprin) írnak fel a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésére (az „artériák megkeményedéséből eredő szövődmények - ateroszklerózis), egyensúlyt kell teremteni a szív/artériás megbetegedések és a peptikus fekélyesedés.

Ha kórtörténetében peptikus fekélyek vannak, kardiovaszkuláris kockázata csökkenthető az aszpirin alternatíváival, például dipiridamollal (Persantin) vagy klopidogrellel (Plavix).

E feltételek mindegyikének és kezelésének relatív kockázata személyenként változó, ezért mindig érdemes megbeszélni orvosával.

Jó tanács

A dohányzásról való leszokás módjai

Menjen hideg pulyka és használja az akaraterőt - ez nem a legegyszerűbb módszer.
Használja a nikotinpótló terápiát és a dohányzásról való leszokást egyéb akaraterővel kombinálva.
Vegyen részt a dohányzás abbahagyásának tervében (amely magában foglalja az orvosi kezeléseket és a támogató tanácsadást) - ez adja a legnagyobb esélyt a sikerre. Orvosa műtéte meg tudja mondani, hol találja meg helyi szolgálatát.

Ha úgy gondolja, hogy fekélye van, forduljon orvoshoz, mivel a betegség meglehetősen könnyen felismerhető (gasztroszkópia vagy fekélybaktériumok szűrése), és könnyen gyógyítható.

Ha kórelőzményében emésztési zavarok vagy gyomorproblémák vannak, csak orvosával vagy gyógyszerészével folytatott megbeszélést követően vegyen be aszpirint és NSAID-okat.

Ha korábban vérzése volt peptikus fekélyből, teljesen kerülnie kell az aszpirint és az NSAID-okat.

Mások olvassák:

Peptikus fekélyek - kezelés: hogyan kezelik a vérző fekélyeket?

Vírusok és baktériumok: Hogyan terjednek a vírusok és baktériumok?

Gasztroszkópia: hogyan történik a gasztroszkópia?

Dr. Torben Nathan, Dr. Carl J Brandt, Dr. Ove Schaffalitzky de Muckadell, a belgyógyász professzora szövege alapján