Milyen lehetőségeim vannak?

SGLT2 inhibitorok

Különböző típusú gyógyszerek léteznek, amelyek különböző módon hatnak a vércukorszint (más néven vércukorszint) csökkentésére:

  • Alfa-glükozidáz inhibitorok
  • Biguanidák
  • Epesav szekvestránsok
  • Dopamin-2 agonisták
  • DPP-4 inhibitorok
  • Meglitinides
  • SGLT2 inhibitorok
  • Szulfonilureák
  • TZD-k
  • Orális kombinációs terápia

Alfa-glükozidáz inhibitorok

Az akarbóz (Precose) és a miglitol (Glyset) az alfa-glükozidáz inhibitorok. Ezek a gyógyszerek segítik a testet a vércukorszint csökkentésében, blokkolva a keményítők, például kenyér, burgonya és tészta bontását. Lassítják egyes cukrok, például az asztali cukor lebontását is. Működésük lassítja a vércukorszint emelkedését étkezés után. Az étkezés első falatával kell bevenni őket. Ezeknek a gyógyszereknek mellékhatásai lehetnek, beleértve a gázt és a hasmenést.

Biguanidák

A metformin (Glucophage) egy biguanid. A biguanidok elsősorban a máj által termelt glükóz mennyiségének csökkentésével csökkentik a vércukorszintet. A metformin segít csökkenteni a vércukorszintet azáltal, hogy az izomszövetet érzékenyebbé teszi az inzulinra, így a glükóz felszívódhat. Általában naponta kétszer kell bevenni. A metformin mellékhatása hasmenés lehet, de ez javul, ha a gyógyszert étellel együtt veszik be.

Epesav-szekvestránsok (BAS)

A BAS colesevelam (Welchol) egy koleszterinszint-csökkentő gyógyszer, amely csökkenti a cukorbetegek vércukorszintjét is. A BAS-ek segítenek eltávolítani a koleszterint a szervezetből, különösen az LDL-koleszterint, amely gyakran emelkedett a cukorbetegeknél. A gyógyszerek csökkentik az LDL-koleszterin szintjét azáltal, hogy az emésztőrendszerben epesavakkal kötődnek; a szervezet viszont koleszterint használ az epesavak pótlására, ami csökkenti a koleszterinszintet. A koleszevelám glükózszint-csökkentési mechanizmusa nem jól ismert. Mivel a BAS-ek nem szívódnak fel a véráramba, általában biztonságosak azoknak a betegeknek az alkalmazásában, akik májproblémák miatt esetleg nem tudnak más gyógyszereket használni. Működési módjuk miatt a BAS-ek mellékhatásai lehetnek puffadás és székrekedés.

Dopamin-2 agonisták

A brómkriptin (Cycloset és Parlodel) segít csökkenteni a vércukorszintet étkezés után.

DPP-4 inhibitorok

A DPP-4 inhibitoroknak nevezett új gyógyszerosztály segít javítani az A1C-t anélkül, hogy hipoglikémiát okozna. Úgy működnek, hogy megakadályozzák a szervezetben természetesen előforduló vegyület, a GLP-1 lebomlását. A GLP-1 csökkenti a vércukorszintet a szervezetben, de nagyon gyorsan lebomlik, így nem működik jól, ha maga gyógyszerként injektálják. A DPP-4 inhibitorok a GLP-1 lebontására irányuló folyamatba való beavatkozással lehetővé teszik, hogy hosszabb ideig aktív maradjon a szervezetben, és csak akkor emelje le a vércukorszintet, ha azok megemelkedtek. A DPP-4 inhibitorok nem szoktak súlygyarapodást okozni, és általában semleges vagy pozitív hatással vannak a koleszterinszintre. Az alogliptin (Nesina), a linagliptin (Tradjenta), a szaxagliptin (Onglyza) és a szitagliptin (Januvia) a jelenleg az Egyesült Államokban forgalomban lévő DPP-4 inhibitorok.

Meglitinides

A meglitinidek olyan gyógyszerek, amelyek a béta sejteket is inzulin felszabadítására serkentik. A nateglinid (Starlix) és a repaglinid (Prandin) meglitinidek. Mindhárom étkezés előtt beveszik.

Mivel a szulfonilureák és a meglitinidek serkentik az inzulin felszabadulását, lehetséges a hipoglikémia (alacsony vércukorszint).

Tudnia kell, hogy az alkohol és egyes cukorbetegség elleni tabletták nem keveredhetnek. Esetenként a klórpropamid és más szulfonilureák kölcsönhatásba léphetnek az alkohollal, hányást, kipirulást vagy betegséget okozva. Kérdezze meg kezelőorvosát, ha aggódik ezen mellékhatások bármelyike ​​miatt.

SGLT2 inhibitorok

A véráramban lévő glükóz áthalad a vesén, ahol akár ürülhet, akár újraszívódhat. A nátrium-glükóz transzporter 2 (SGLT2) a vesében működik, hogy visszaszívja a glükózt, és egy új gyógyszercsoport, az SGLT2 inhibitorok gátolják ezt a hatást, emiatt a felesleges glükóz a vizeletben ürül. A kanagliflozin (Invokana), a dapagliflozin (Farxiga) és az empagliflozin (Jardiance) olyan SGLT2 inhibitorok, amelyeket az FDA jóváhagyott a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére. Mivel növelik a vizelet glükózszintjét, a mellékhatások magukban foglalhatják a húgyúti és az élesztő fertőzéseket.

Szulfonilureák

A szulfonilureák stimulálják a hasnyálmirigy béta sejtjeit, hogy több inzulint bocsássanak ki. A szulfonilkarbamid gyógyszereket az 1950-es évek óta használják. A klórpropamid (Diabinese) az egyetlen első generációs szulfonilkarbamid, amelyet ma is használnak. A második generációs szulfonilkarbamidokat kisebb dózisokban alkalmazzák, mint az első generációs gyógyszereket. Három második generációs gyógyszer létezik: glimepirid (Amaryl), glipizid (Glucotrol és Glucotrol XL) és gliburid (Micronase, Glynase és Diabeta). Ezeket a gyógyszereket általában naponta 1-2 alkalommal, étkezés előtt szedik. Valamennyi szulfonilureás gyógyszer hasonló hatással van a vércukorszintre, de különböznek a mellékhatások, a szedés gyakorisága és a más gyógyszerekkel való kölcsönhatások tekintetében.

TZD-k (tiazolidinedionok)

A roziglitazon (Avandia) és a pioglitazon (ACTOS) a tiazolidindionok nevű gyógyszerek csoportjába tartozik. Ezek a gyógyszerek segítik az inzulin jobb működését az izomban és a zsírban, és csökkentik a máj glükóztermelését is. Ennek a csoportnak az első gyógyszerét, a troglitazont (Rezulin) azért távolították el a piacról, mert kevés embernél súlyos májproblémákat okozott. Eddig a roziglitazon és a pioglitazon nem mutatták ugyanazokat a problémákat, de a felhasználókat elővigyázatosságból továbbra is szorosan figyelik a májproblémákra. Úgy tűnik, hogy mindkét gyógyszer növeli a szívelégtelenség kockázatát egyes embereknél, és vita folyik arról, hogy a roziglitazon hozzájárulhat-e a szívrohamok fokozott kockázatához. Mindkét gyógyszer hatékonyan csökkenti az A1C-t és általában kevés mellékhatással jár.

Orális kombinációs terápia

Mivel a fent felsorolt ​​gyógyszerek különböző módon hatnak a vércukorszint csökkentésére, együtt alkalmazhatók. Például egy biguanid és egy szulfonil-karbamid együtt használható. Számos kombináció használható. Bár egynél több gyógyszer szedése költségesebb lehet, és növelheti a mellékhatások kockázatát, az orális gyógyszerek kombinálása javíthatja a vércukorszint-szabályozást, ha csak egyetlen tabletta szedése nem éri el a kívánt hatást. Az egyik tablettáról a másikra váltás nem olyan hatékony, mint egy másik típusú cukorbetegség elleni gyógyszer hozzáadása.