Tévhitek: Hízik-e az alkohol?

mítoszirtók

Véget ért a éjszakai megtakarítás, és a rövidebb, hidegebb napok sokkal csábítóbbá teszik a kanapén való összebújást elvihetőségekkel és egy üveg borral, mint a szabadba mozgás. A téli párnázás beindul, és az emelkedő elhízási gyakorisági adatok azt sugallják, hogy ez a párnázás sokak számára állandó lesz. Az országos súlygyarapodásunk összefügg az alkoholfogyasztás változásával? Milyen hatással van valójában az alkohol a derékvonalunkra?

Az alkohol ismert étvágygerjesztő, és az emberek általában többet esznek az alkohol fogyasztása során. Grammonként 29 kJ, ez is magas kalóriatartalmú ital. Egy szokásos ital (100 ml bor, 30 ml szeszes ital vagy 280 ml normál sör) 290 kJ-t tartalmaz, körülbelül egy doboz szénsavas ital energiáját.

Elméletileg egyértelmű az alkohol súlynövekedési lehetősége, de a bizonyítékok meglepően vegyesek. Egyes tanulmányok szerint az alkoholból származó kalóriák nagyobb valószínűséggel okoznak súlygyarapodást az időszakos alkoholfogyasztóknál és a már túlsúlyosaknál, mint a nagyivóknál (a klasszikus alultáplált alkoholista). Mások úgy találják, hogy az alkohol bizonyos személyek fogyásával jár.

Ez a látszólagos ellentmondás leginkább annak köszönhető, hogy ezek közül a tanulmányok közül sok keresztmetszetű, egy adott időpontot vizsgál, és így nem állapíthat meg időbeli vagy okozati összefüggést az alkoholfogyasztás és a súly között. Például nyilvánvaló összefüggés lehet a magasabb testtömeg-index (BMI) és az „absztinensek” között, mert a túlsúlyos emberek egészségügyi okokból vagy fogyás céljából már felhagytak az ivással. További szilárd következtetések levonásához további longitudinális vizsgálatokra van szükség.

Egy nemrégiben végzett és jól közismert amerikai longitudinális vizsgálat szerint a mérsékelt alkoholfogyasztás csökkentheti a középkorú és idős nők súlygyarapodását. Mielőtt azonban az edzőterem helyett a gint eltalálnánk, érdemes figyelembe venni ennek a tanulmánynak számos korlátját.

Először is csak az alapszintű alkoholfogyasztást alkalmazták. Az elemzések nem vették figyelembe az idővel változó ivási szokásokat. Másodszor, a résztvevők saját maguk jelentették be súlyukat, ami köztudottan megbízhatatlan. Harmadszor, a kiválasztott alanyok túlnyomórészt fehér, női egészségügyi szakemberek voltak, akik a kiinduláskor nem voltak elhízottak. Ez azt jelenti, hogy az eredményeket nem lehet extrapolálni férfiakra, kevésbé előnyös vagy nem fehér nőkre, vagy már elhízott nőkre.

Érdekes, hogy egy középkorú férfiakkal foglalkozó brit tanulmány, amely figyelembe vette az alkoholfogyasztás időbeli változását, magasabb BMI-t mutatott azoknál, akiknél a legmagasabb az alkoholfogyasztás, ami rámutathat az átfogó adatok összegyűjtésének fontosságára ezekhez a komplex vizsgálatokhoz és talán egy erősebb társuláshoz az alkohol és a testsúly között a férfiaknál.

Az amerikai tanulmány azonosított korlátai mellett az ilyen megfigyelési tanulmányok legfontosabb hátránya az a sok további ok, ami miatt az emberek inni (vagy tartózkodni tudnak) és megváltoztathatják a testsúlyukat, amelyek nem mérhetők, például személyiség, genetika, meggyőződés, egészségi állapot és nevelés.

Ezek a zavaró tényezők azt tehetik láthatóvá, hogy az alkohol kapcsolatban áll a BMI-vel, míg a nem mért tényező a kapcsolat valódi oka. Sajnos a megfigyelési tanulmányok a legjobb kutatási eszköz erre a kérdésre, mert az „arany standard” véletlenszerű kísérletek nem valósíthatók meg - valószínűleg az egyének vagy az etikai bizottságok sem fogják elfogadni az egyének véletlenszerű elosztását az absztinencia vagy az erős alkoholfogyasztás során az egészségre gyakorolt ​​hatások megfigyelésére.!

De akkor is, ha igazak az Egyesült Államokban végzett nők vizsgálatának eredményei? Egyetlen megfigyelési tanulmány nem alkalmazható az alkohol diétás tonikként történő ajánlására a nők számára, mert a súlycsökkentés esetleges előnyeit figyelembe kell venni a rák, a májbetegségek, a sérülések és az alkohol által okozott egyéb jól ismert kockázatok fokozott kockázata ellen.

Bármit is mutatnak az alkohol és a BMI összekapcsoló bizonyítékok, érdemes emlékezni arra, hogy az alkoholnak három fő jellemzője van: tápanyag (energiaforrás), pszicho-aktív gyógyszer és toxin. Az alkohol nem csupán kalóriaforrás, hanem potenciálisan addiktív és halálos anyag is, és sok ember számára az alkohol hatása a testükre sokkal kevésbé lehet jelentős, mint az életükre gyakorolt ​​hatása.

Hivatkozások

Suter, P. 2004. Alkohol, táplálkozás és egészségmegőrzés: kiválasztott szempontok. A Nutrition Society folyóirata. 63 (1): 81-8

Suter, P. 2005. Az alkoholfogyasztás kockázati tényező a súlygyarapodás és az elhízás szempontjából? Kritikai áttekintések a klinikai laboratóriumi tudományokban 42 (3): 197-227

Wang, L. Lee, I-M. Manson, J. E. Buring, J. E. Sesso, H. D. 2010. Alkoholfogyasztás, súlygyarapodás és a túlsúlyosodás kockázata középkorú és idősebb nőknél. Belgyógyászati ​​Levéltár 170 (5): 453-61

Wannamethee, S. G. Shaper, A. G. 2003. Alkohol, testtömeg és súlygyarapodás középkorú férfiaknál. American Journal of Clinical Nutrition 77; 1312-7