MKSAP vetélkedő: Fáradtság, időszakos végbélvérzés, hasi fájdalom

Egy 39 éves nőt fáradtság, időszakos végbélvérzés és hasi fájdalom szempontjából értékelnek az elmúlt 2 hónapban. Jelzi, hogy a vérzést nem kíséri végbélfájdalom vagy viszketés. Tünetei kezdete óta akaratlanul 2,3 kg (5,1 font) súlycsökkenést tapasztalt. Személyes vagy családi kórtörténetében nincs vastagbélrák vagy egyéb rák. Fizikai vizsga és laboratóriumi tanulmányok után mi a legmegfelelőbb következő lépés a menedzsmentben?

Fizikai vizsgálatkor pulzusa 102/perc; más létfontosságú jelek normálisak. A BMI 22. A hasi vizsgálat enyhe érzékenységet mutat a bal alsó negyedben, visszapattanás és őrzés nélkül. A rektális vizsgálat nem mutat tömegeket. Nagy, törékeny aranyér van jelen.

A laboratóriumi vizsgálatok 10,5 g/dl (105 g/l) hemoglobinszintet és 5 ng/ml (5 µg/l) szérum ferritinszintet mutatnak.

Az alábbiak közül melyik a legmegfelelőbb következő lépés a menedzsmentben?

A. Anoscopy
B. Kolonoszkópia
C. Rugalmas sigmoidoszkópia
D. Helyi aranyér kezelés

MKSAP válasz és kritika

A helyes válasz a B. kolonoszkópia. Ez a tétel az MKSAP 18 előfizetők számára elérhető a Gasztroenterológia és hepatológia részben a 22. tételként. Az MKSAP-ról további információ online elérhető.

A kolonoszkópia a kezelés legmegfelelőbb következő lépése ennek a betegnek. A súlycsökkenés, a hasi fájdalom és a végbél vérzése vashiányos vérszegénységgel járó tünetei miatt további vizsgálat szükséges a kolonoszkópiával. A gyulladásos bélbetegség lehetséges ebben a betegben; azonban a vastagbélrákot is ki kell zárni. Az Egyesült Államokban a vastagbélrák általános előfordulása 3–4% -kal csökkent a 2000-es évek eleje óta; 50 évnél fiatalabb felnőtteknél azonban a vastagbélrák előfordulása évente 2,1% -kal növekszik.

Az anoszkópia korlátozott vizsgálatot tesz lehetővé, és nem segít a páciens vashiányos vérszegénységének és fogyásának értékelésében.

A rugalmas sigmoidoszkópia csak a vastagbél alsó harmadának vizsgálatát teszi lehetővé, és ha negatív, akkor is teljes kolonoszkópiára lenne szükség. Fokozatos elmozdulás történt a bal oldali és a jobb oldali vastagbélrák között. Számos tényezőt javasoltak ennek megmagyarázására, beleértve a nem megfelelő vastagbél-előkészítést, a hiányos kolonoszkópiát és a fogazott polipok felismerésének nehézségeit, amelyek jellemzően laposak és gyakrabban fordulnak elő a jobb oldalon. Úgy tűnik azonban, hogy a proximális és a jobb vastagbél daganatai is valóban növekednek, ami kimaradhat, ha csak szigmoidoszkópiát végeznek.

Az aranyér arteriovenózus kommunikáció, amelyet a végbélcsatorna kötőszövetének párnái borítanak. A belső aranyér okozza a legtöbb aranyér tünetet (élénkvörös vér csöpög a WC-csészében vagy látható WC-papíron, kísérő fájdalom nélkül; a szövet kiemelkedése; viszketés és fájdalom). Azok a betegek, akiknek riasztási jellemzői vannak (például megmagyarázhatatlan fogyás, a bélmozgások változása, vashiányos vérszegénység, 50 évnél idősebb életkor, személyes vagy családi kórtörténet vastagbélrák vagy gyulladásos bélbetegség) indokolják a kolonoszkópiát. A belső és külső aranyér kezdeti kezelése étrendi és életmódbeli módosításokból áll, hogy lágyítsa a bélmozgást, és elkerülje a székrekedést, az erőlködést és a WC-vel töltött hosszú időt. A fokozott rostbevitel kimutatta, hogy csökkenti a tüneti prolapsust és a vérzést. A helyi terápia, például a helyi érzéstelenítők és a glükokortikoidok enyhíthetik a fájdalmat és a viszketést, de a használatukat alátámasztó adatok kevések.

Kulcsfontosságú pont

A vörös zászlós tüneteknek, például a rektális vérzésnek vashiányos vérszegénységgel, hasi fájdalomnak és súlycsökkenésnek a koloroszkópiával történő kiértékelést kell eredményeznie a vastagbélrák szempontjából a beteg életkorától vagy vérző aranyér jelenlététől függetlenül.