Nem gyakori emésztési okok

Jeyashree Sundaram, MBA.

Az emésztési zavar, amelyet diszpepsziának vagy gyomorrontásnak is neveznek, az a kellemetlen érzés, amely a felső hasban érezhető az étel emésztésének nehézségei kíséretében. Leginkább bizonyos betegségek tünetének tekintik, nem pedig önmagában betegségnek.

Bár ez az állapot meglehetősen gyakori, a megnyilvánulások az emésztési zavarok minden egyes előfordulásakor változhatnak, az októl függően.

Az emésztési zavarokat okozhatják olyan gyakori okok, mint a túlevés, a stressz, a savas ételek fogyasztása, és olyan állapotok, mint a gasztro -ophophealis reflux betegség, vagy néhány nem mindennapi és ritka ok. A hasnyálmirigy-pihenés, a lithobezoar, a gyomor lipoma, a mesenterialis panniculitis és a rekeszizom sérv néhány fontos, de nem gyakori oka az emésztési zavaroknak.

Hasnyálmirigy-nyugalom

A hasnyálmirigy-pihenések szokatlan veleszületett rendellenességet foglalnak magukban, amely méhen kívüli hasnyálmirigy-szövetből áll, amely a hasnyálmirigyen kívülről származik, az erek ellátása vagy az anatómiai elhelyezkedés szempontjából nincs kapcsolatban. Általában a hasnyálmirigy-pihenés nem mutat semmilyen tünetet.

A hasnyálmirigy-pihenés a test bármely részén megtalálható. A leggyakoribb előfordulási hely azonban a felső gyomor-bél traktus (gyomor, nyombél és a jejunum). Ezt az állapotot az endoszkópos vizsgálat során észlelik.

A hasnyálmirigy-pihenés helye és mérete alapján az esetlegesen jelentkező klinikai tünetek közé tartozik a hasi fájdalom, a gyomor-bélrendszeri vérzés, a dyspepsia, a hasnyálmirigy-gyulladás és a hasnyálmirigy-karcinóma. A hasnyálmirigy-pihenés előfordulása dyspepsia esetén jellemzően ritka. A hasnyálmirigy-pihenés négy típusát különböztetik meg: az „I. típusú” hasnyálmirigy-pihenés szövettani szempontból hasonló a normál hasnyálmirigy-szövethez, míg a „IV-es típusú” azonos a szigetek sejtjeivel.

Lithobezoar

Az emésztetlen exogén anyag jelenlétét a gyomor-bél traktusban bezoárnak nevezik. A litobezoar kövekből és sziklákból áll, és ritkán fordul elő. A bezoárok hajlamosító tényezők, például mentális retardáció, vashiány (vérszegénység), emésztőrendszeri műtét és pszichológiai rendellenességek miatt alakulhatnak ki.

Megtalálhatók a gyomor-bél rendszer bármely részén, általában a gyomorban. Lenyelve a kövek általában átjutnak a bélrendszeren, de felhalmozódhatnak a gyomorban, ami dyspepsia kialakulásához vezet. Az állapot általában tünetmentes, de néha hasi fájdalomként és hányásként jelentkezik.

A litobezoárokat műtéttel vagy endoszkóppal kezelik, mivel nem reagálnak kémiai oldószerekkel, mivel a kőzet vagy kő nem oldódik fel. A kövek gyomorból való eltávolítása után a betegeknek hashajtókat és domperidon tablettákat írnak fel annak érdekében, hogy a bélkövek maradék részecskéit ürítsék ki. A diszpepsziában szenvedő betegek vizsgálata során a gyomor-bélrendszeri bezoárokat figyelembe kell venni a diagnózisban, mivel az állapot másként elkerülheti a diagnózist.

Mesenterialis Panniculitis

A mesenterialis panniculitis, amely nagyon ritka betegség, olyan állapotként definiálható, amely befolyásolja a hashártya mesenteriumát, amely összeköti a belet a hasfalhoz. Ebben a rendellenességben gyulladás és nekrózis lép fel a mesenterium zsírszövetein belül. Ha az állapot előrehalad, a mesentéria krónikus gyulladásához vezet, ami szintén nem gyakori oka a diszpepsziának. A mesenterialis panniculitis véletlenül kimutatható a has CT-jén. A láz, a súlyvesztés és a fáradtság a mesentéria krónikus gyulladásának gyakran előforduló tünetei közé tartozik.

Gyomor lipoma

A gyomor lipoma a ritka gyomortumorok egyike, amely az összes gyomornövekedés körülbelül 2–3% -át teszi ki. Leggyakrabban a gyomor lipoma lokalizációja submucosalis. Néha olyan tünetekkel jelentkezhetnek, mint a gyomorfájdalom, a dyspeptikus rendellenességek, a GI elzáródása és a gyomor-bél traktusba való vérzés. A kis lipómák általában tünetmentesek, míg a nagyobb (4 cm-nél nagyobb) daganatok kísérhetik olyan tüneteket, mint vérzés.

A gyomor lipomát helyesen kell diagnosztizálni, mert ez teljesen gyógyítható állapot. A diagnózist általában felső gasztrointesztinális endoszkópiával és CT-vizsgálattal állapítják meg.

Rekeszizom sérv

A felnőttkori diafragmatikus sérv nagyon ritka állapot, számos klinikai tünettel. Tompa sérülés következménye, amelyet gyakran több hónapig rejtegetnek, és más tünetek, például diszpepszia, hányás és mellkasi vagy epigasztrikus régió kellemetlen érzésének értékelése során derülhet ki.

Azonnali kezelés javasolt, általában laparotomiával és thoracotomiával külön-külön vagy együttesen.

Más feltételek

Olyan állapotok, mint nyelőcsőgyulladás, akut vagy krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, ételmérgezés, allergia egyes ételekre, irritábilis bél szindróma (IBS), szívbetegségek, angina és szívrohamok szintén olyan tüneteket okozhatnak, amelyek nagyon hasonlítanak az emésztési zavarokra.

Néhány ritka állapot összetéveszthető az emésztési zavarokkal, mivel a felső hasi fájdalom és kényelmetlenség is jellemzi őket. Néhány egyéb, ugyanazokat a tüneteket mutató ritka állapot zavaros az emésztési zavarok miatt. Ilyen nem gyakori okok lehetnek:

Metabolikus betegségek, például veseelégtelenség, cukorbetegség vagy hiperkalcémia
Aerofágia
Mesenterialis érelégtelenség
Biliáris kólika
Hasnyálmirigy vagy vastagbél rosszindulatú daganata

Ezért nem könnyű megállapítani az emésztési zavar okát, és az orvos megfelelő diagnózisa elengedhetetlen.