Key nővér

A leggyorsabb ápoló Insight Engine

  • itthon
  • Belépés
  • Regisztráció
  • Kategóriák
    • ORVOSI TÁMOGATÁS
    • SZÜLÉSZET
    • GONDOZÁS
    • TÁBORNOK
  • További hivatkozások
    • Hasi kulcs
    • Anesztézia kulcs
    • Alapvető orvosi kulcs
    • Fül-orr-gégészet és szemészet
    • Mozgásszervi kulcs
    • Neupsy Key
    • Key nővér
    • Szülészet, nőgyógyászat és gyermekgyógyászat
    • Onkológia és hematológia
    • Plasztikai sebészet és bőrgyógyászat
    • Klinikai fogászat
    • Radiológiai kulcs
    • Mellkasi kulcs
    • Állatorvoslás
  • Arany tagság
  • Kapcsolatba lépni
Menü

Az ápolás szót jobb híján használom. Arra korlátozódtak, hogy alig jelentsen többet, mint a gyógyszer beadása és a borogatások alkalmazása. Jelentenie kell a friss levegő, a fény, a meleg, a tisztaság, a csendesség megfelelő használatát, valamint az étrend megfelelő kiválasztását és beadását - mindezt a beteg életfontosságának legkisebb költségén.

filozófiája

Történelem és háttér

Nightingale 1820-ban született Firenzében, Olaszországban. A szülei nagyon gazdagok voltak, és gyakran külföldre utaztak. Nightingale gyönyörű volt, és várhatóan úgy viselkedett, mint minden viktoriánus hölgy, házasság előtti idejét zenével, olvasással, hímzéssel töltötte el, és megtanulta, hogyan lehet tökéletes háziasszony (Brown, 1988).

Nightingale-nek más ötletei voltak. Már fiatalon is másnak érezte magát, mint a körülötte élők, és 17 éves korára úgy gondolta, hogy Isten az Ő szolgálatába hívta (Woodham-Smith, 1951). Nagy együttérzéssel és együttérzéssel élt minden típusú ember iránt, és ahogy öregedett, úgy vélte, elhívták, hogy segítsen az emberiségnek. Segíteni akart az igazán szegényeken, de évekig csendben szenvedett, mert nem volt helyénvaló, hogy valaki a neveltjei tényleges fizikai munkával foglalkozzon (Brown, 1988).

24 éves korában Nightingale úgy döntött, hogy segítenie kell a szenvedő tömegeket, és kórházban szeretett volna dolgozni. Ezt családja ellenezte, és évekig harcoltak érte, mielőtt végül engedték volna, hogy Kaiserworth-be (Németország) menjen, és tanuljon ápolást a Diakónusok Intézetében (Brown, 1988; Woodham-Smith, 1951). 3 hónapig tanult ott, majd visszatért családja szolgálatába. Még 2 év telt el, mire engedélyt kapott az ápolás gyakorlására (Brown, 1988; Woodham-Smith, 1951).

Kidolgozta, amit ápolási elméletének nevezünk, miután a krími háború idején Scutariba utazott, hogy megsebesült katonákat gondozzon. Írásait, amelyek filozófiát és irányelveket tartalmaztak, az ápolás és a kórházi környezet megreformálásának szükségességéből, nem pedig új ápolói ismeretek nyújtása céljából fejlesztették ki. Nightingale élete során végtelenül dolgozott sokféle reform bevezetésén, olyan változatos területeken, mint a brit hadsereg és Anglia környezete (Brown, 1988; Woodham-Smith, 1951). Az ápolói és ápolónevelési munkája miatt a modern ápolás megalapítójaként ismert (Dennis & Prescott, 1985; Henry, Woods és Nagelkerk, 1990). Ápolóiskolát kezdett az angliai St. Thomas Kórházban, és sok kéziratot írt a kórházi reformról és az ápolás-gondozásról (Brown, 1988; Woodham-Smith, 1951). Nightingale (1969) tisztázta, hogy „az ápolói ismeretek különböznek az orvosi ismeretektől” (3. o.).

Nightingale környezeti filozófiájának áttekintése

Nightingale filozófiája környezettudatos. Ezt számos írása és Megjegyzések az ápolásról: mi az és mi nem (Nightingale, 1969) bizonyítja. Úgy vélte, hogy a páciens környezetét meg kell változtatni, hogy a természet hathasson a páciensre (McKenna, 1997; Nightingale, 1969). Munkája elsősorban a betegre és a környezetre összpontosít, de magában foglalja az ápolót és az egészségügyet is. Például az ápoló kötelessége volt megváltoztatni a beteg környezetét, hogy a természet hatjon a betegre és helyrehozza az egészséget. Nightingale filozófiájának összetevői, amelyet ma elméletként ismerünk el ebben az elméleti korszakban, a következők:

• Egészség: Nightingale (1954b) ezt írta: „Az egészség nem csak az, hogy jól legyen, hanem hogy minden erőnket jól tudjuk használni” (357. o.). Ebből az állításból arra következtethetünk, hogy a betegektől az egészségig ápolás mellett a megelőzésben és az egészségfejlesztésben is hitt.

• Ápolás: Nightingale úgy vélte, hogy az ápolás spirituális elhívás. Az ápolóknak segíteniük kellett a beteget gyógyító természetet (Chinn & Kramer, 2011; Nightingale, 1969; Reed és Zurakowski, 1996; Selanders, 1998). Meghatározta az ápolás különböző típusait, mint a megfelelő ápolást (a betegek ápolását), az általános ápolást (az egészségfejlesztést) és a szülésznői ápolást (Reed & Zurakowski, 1996; Selanders, 1998). Nightingale az ápolást a „környezetgazdálkodás tudományának” tekintette (Whall, 1996, 23. o.). Az ápolónőknek józan ész, megfigyelés és találékonyság segítségével kellett lehetővé tenniük, hogy a természet hatékonyan helyrehozza a beteget (Pfettscher, 2010).

Bár a modell lineárisnak tűnik, megfigyelték, hogy az ápoló kezdeményezi az ápolás és a kimenetel kölcsönösségét az ápoló és a beteg között (Selanders, 1998). Nightingale azt feltételezte, hogy a beteg egészséges akar lenni, és együtt fog működni az ápolóval, és segíti a nővért, hogy a természet segítsen a betegnek (Pfettscher, 2010). Nightingale filozófiájának gyakorlati alkalmazása ma jól illeszkedik az ápolási folyamat használatához. Az ápoló felméri a beteg helyzetét, azonosítja az igényt, megvalósít egy ellátási tervet, átértékeli a helyzetet, végül megváltoztatja a tervet a beteg jobb kiszolgálása érdekében. Ezt annyiszor végezzük, ahányszor szükséges, amíg az ápolás fő célját (javított egészségi állapot) el nem érjük. A folyamat minden szakaszában dokumentáció történik, hogy más gondozók betartsák az ellátási tervet (Selanders, 1998).

Kritikai gondolkodás Nightingale elméleti filozófiájának felhasználásával

Nightingale korában nem használták a kritikus gondolkodás kifejezést; azt várta azonban, hogy az ápolók megfigyelési képességeiket felhasználják a betegek gondozásában. Megjegyzések az ápolásról: mi ez és mi nem (1969) című könyvében egy egész szakaszt dolgozott ki a betegek megfigyeléséről. Azt akarta, hogy ápolói „világos gondolkodók legyenek és függetlenek legyenek ítéleteikben” (Reed & Zurakowski, 1996, 47. o.). Azt javasolta, hogy az ápolók rendelkezzenek az orvosokétól eltérő oktatási háttérrel és ismeretekkel (Nightingale, 1969; Reed & Zurakowski, 1996; Selanders, 1998). Úgy vélte, hogy az ápolónevelés a klinikai tapasztalat és az osztálytermi tanulás kombinációja volt. Nightingale kijelenti: „Sem az ápolás nem oktatható előadásokkal vagy könyvekkel, bár ezek értékes kiegészítők, ha ilyenekként használják; különben ami a könyvben van, az a könyvben marad ”(Nightingale, 1954b, 355. o.).

A kritikai gondolkodás alkalmazása Nightingale környezeti elméletének alkalmazásához 13 kánonját (Selanders, 1998) és az ápolási folyamatot igényli. Az 5-1. Táblázat szemlélteti az ápoló és a beteg interakcióját Nightingale környezeti elméletének felhasználásával.

Noha a 13 kánon központi szerepet játszik Nightingale elméletében, mégsem mindenre vonatkozik. Úgy vélte, hogy a személy holisztikus egyéniség, és így szellemi dimenzióval rendelkezik. Úgy vélte, hogy az ápolás spirituális elhívás, és ezzel a meggyőződéssel feltételezte, hogy az ápolók segíthetnek azoknak az ügyfeleknek, akik lelki nehézségekben vannak (Nightingale, 1954a, 1969). Ez egy feltételezés annak az időtartamnak köszönhetően, amelyben Nightingale élt; várható volt, hogy a keresztények segítenek más keresztényeken. Meghatározta a betegek ápolását (a megfelelő ápolás) és a kút ápolását (ápoló tábornok) (Nightingale, 1969). Úgy vélte, hogy a kettő szinte azonos, a kimenetel a fő különbség.

Mivel Nightingale hitt a jól ápolt személyekben - vagy az egészségfejlesztésben -, logikus, hogy feltételezte, hogy ápolói elvégeznek néhány egészségügyi oktatást, amikor betegeket vagy már jól járó embereket gondoznak. Nightingale elméletének, a 13 kánonnak, valamint az egészségfejlesztésnek és a lelki szorongásnak az alkalmazását a következő két eset szemlélteti.

DEBBIE ESETTÖRTÉNETE

Debbie egy 29 éves nő, akit nemrégiben felvettek az onkológiai ápolási osztályra értékelésre, miután érzékelte a medence „teltségét”, és észrevett egy vizes, bűzös hüvelyi váladékozást. Egy Papanicolaou-kenet az V. osztályú méhnyakrákot tárta fel. Megállapították, hogy a méhnyak II. Stádiumú laphámrákja van, és radikális méheltávolításon esett át, kétoldalú salpingo-oophorectomiával.

Korábbi egészségügyi története azt mutatta, hogy a fizikai vizsgálatok ritkák voltak. Arról is beszámolt, hogy nem végzett mellellenőrzést. 5 láb magas, 4 hüvelyk magas, súlya 89 font. A szokásos súlya körülbelül 110 font. Az elmúlt 16 évben körülbelül napi két csomag cigarettát szívott el. 2. gravida, 2. bekezdés. Első terhessége 16 éves volt, a második pedig 18 éves volt. Ettől kezdve rendszeresen szedett orális fogamzásgátlót.

Debbie elvégezte a nyolcadik osztályt. Nős, férjével és két gyermekével együtt él az anyja otthonában, amelyet kevésbé mond le, mint egészségügyi. A férje munkanélküli. Időnként érzelmileg távolságtartónak és bántalmazónak írja le.

A műtét után jól teljesített, kivéve, hogy nem tudta teljesen kiüríteni a húgyhólyagját. Folytatódik a posztoperatív fájdalom és hányinger. Szükség lesz rá, hogy otthon szakaszos önkatéterezést végezzen. Gyógyszerei: (1) antibiotikum, (2) fájdalomcsillapító, ha fájdalomra szükség van, és (3) hányáscsökkentő, ha hányingerre van szükség. Ezen kívül ambuláns módon sugárterápiát fog kapni.

Debbie rendkívül könnyes. Nagy aggodalmának ad hangot jövője és két gyermeke jövője miatt. Úgy véli, hogy ez a betegség büntetés az elmúlt életében.