A genotípus és a tenyésztési körülmények hatása a mikrospórus embriogenezisére és a növények regenerálódására a Brassica Rapa ssp. Rapa L.

A fehérrépa mikrospórák kialakulásának típusai az in vitro tenyészetben: a) a „Roots” fajta embriói, közepes pH-értékű 6,6 és AC jelenléte; b) a „York Globe” fajtájú kalluszok és embriók, közepes pH 6,6 és AC jelenlét.

A fehérrépa ’Ronde witte roodkop herfst’ fajtájának mikrospóráinak kialakulása az in vitro tenyészetben: (a) Mikrospórák az inkubáció kezdetén; (b) mikrospórák az inkubáció 3. napján; c) mikrospórák kialakulása az inkubáció 7. napján; d) mikrospórákból kifejlesztett fehérrépa-embrió, az inkubáció 14. napján; és (e) mikrospórákból (esetleg nem szétválasztott) kondenzált fehérrépa-embriók, az inkubáció 21. napján.

A fehérrépa ’Ronde witte roodkop herfst’ fajtájának mikrospóráinak kialakulása az in vitro tenyészetben: (a) Mikrospórák az inkubáció kezdetén; (b) mikrospórák az inkubáció 3. napján; c) mikrospórák kialakulása az inkubáció 7. napján; d) mikrospórákból kifejlesztett fehérrépa-embrió, az inkubáció 14. napján; és (e) mikrospórákból (esetleg nem szétválasztott) kondenzált fehérrépa-embriók, az inkubáció 21. napján.

Az izolált mikrospórák in vitro fejlődése: (a) szuszpendorszerű szerkezet; b) kallusz; (c) szuszpenzorszerű struktúrából kialakított embrió; és (d) a mikrospórából kifejlődött embrió anélkül, hogy szuszpenzor-szerű szerkezet képződne.

Az embrió fejlődése regenerált növényekké: (a) növények regenerálása közvetlenül mikrospórából származó embriókból táptalajon, növényi növekedésszabályozók nélkül; (b) szekunder embriók kifejlesztése mikrospórából származó embriókból 1 mg/l benzilaminopurinnal (BAP) és 0,05 mg/l gibberellinsavval (GA) kiegészített táptalajon; (c) a növényi növények levágása az explantánsról (mikrospórából származó embrió); és d) gyökérgyökerek.

Kloroplaszt és kromoszómaszám a haploid és diploid fehérrépa sejtjeiben.

Absztrakt

szabad

A fehérrépa mikrospórák kialakulásának típusai az in vitro tenyészetben: a) a „Roots” fajta embriói, közepes pH-értékű 6,6 és AC jelenléte; b) a „York Globe” fajtájú kalluszok és embriók, közepes pH 6,6 és AC jelenlét.

A fehérrépa ’Ronde witte roodkop herfst’ fajtájának mikrospóráinak kialakulása az in vitro tenyészetben: (a) Mikrospórák az inkubáció kezdetén; (b) mikrospórák az inkubáció 3. napján; c) mikrospórák kialakulása az inkubáció 7. napján; d) mikrospórákból kifejlesztett fehérrépa-embrió, az inkubáció 14. napján; és (e) mikrospórákból (esetleg nem szétválasztott) kondenzált fehérrépa-embriók, az inkubáció 21. napján.

A fehérrépa ’Ronde witte roodkop herfst’ fajtájának mikrospóráinak kialakulása az in vitro tenyészetben: (a) Mikrospórák az inkubáció kezdetén; (b) mikrospórák az inkubáció 3. napján; c) mikrospórák kialakulása az inkubáció 7. napján; d) mikrospórákból kifejlesztett fehérrépa-embrió, az inkubáció 14. napján; és (e) mikrospórákból (esetleg nem szétválasztott) kondenzált fehérrépa-embriók, az inkubáció 21. napján.

Az izolált mikrospórák in vitro fejlődése: (a) szuszpendorszerű szerkezet; b) kallusz; (c) szuszpenzorszerű struktúrából kialakított embrió; és (d) a mikrospórából kifejlődött embrió anélkül, hogy szuszpenzor-szerű szerkezet képződne.

Az embrió fejlődése regenerált növényekké: a) növények regenerálása közvetlenül mikrospórából származó embriókból táptalajon növényi növekedésszabályozók nélkül; (b) szekunder embriók kifejlesztése mikrospórából származó embriókból 1 mg/l benzilaminopurinnal (BAP) és 0,05 mg/l gibberellinsavval (GA) kiegészített táptalajon; (c) a növényi növények levágása az explantánsról (mikrospórából származó embrió); és d) gyökérgyökerek.

Kloroplaszt és kromoszómaszám a haploid és diploid fehérrépa sejtjeiben.