Nuri al-Maliki Dacos különleges erőként Bagdadban

dacos

Egy iraki rendőr őrködik Nuri al-Maliki iraki miniszterelnököt támogató tüntetésen Bagdadban, 2014. augusztus 9-én.

Bagdad: Nuri al-Maliki iraki miniszterelnökhöz hű különleges erőket vasárnap este bevetették Bagdad stratégiai területeire, miután kemény beszédet mondott, jelezve, hogy nem akarja nyomni a harmadik ciklusra szóló ajánlat elvetését - közölték rendőrségi források.

A Maliki-párti síita milíciák fokozták a járőröket a fővárosban - közölte a rendőrség. Egy szemtanú szerint egy harckocsi állomásozott Bagdad zöld övezetének bejáratánál, amely kormányzati épületeknek ad otthont.

Az állami televízióban elhangzott beszédében Maliki azzal vádolta az iraki kurd elnököt, Fouad Masoumot, hogy megsértette az alkotmányt azzal, hogy elmulasztotta a határidőt, amikor felkérte a legnagyobb politikai tömböt miniszterelnök kinevezésére és kormányalakításra.

"Ma hivatalos panaszt nyújtok be a szövetségi bírósághoz a köztársasági elnök ellen, amely egyértelmű alkotmánysértést követett el a politikai számítások érdekében" - mondta Maliki.

Ügyvédi minőségben az áprilisi meggyőző választások óta Maliki szembeszállt a szunniták, kurdok, néhány síita társ, Irán regionális hatalmi közvetítő és Irak legfőbb hivatásos felszólításával, hogy lépjen félre egy kevésbé polarizáló alakért.

A kritikusok Malikit azzal vádolják, hogy olyan szektás menetrendet követett, amely félretette a szunnitákat, és néhányukat arra késztette, hogy támogassák az Iszlám Állam fegyvereseit, akiknek legújabb észak-iraki átjárása riasztotta Bagdad kormányát és nyugati szövetségeseit.

Úgy tűnik, hogy Washington elveszíti türelmét Malikival szemben, aki a síita politikai lojálisokat a hadsereg és a katonaság kulcspozícióiba helyezte, és összehasonlításokat vetett ki a kivégzett volt diktátorral, Szaddam Husszeinnel, azzal az emberrel, akivel szemben évek óta száműzetésbe vonult.

Az Egyesült Államok támogatásának adott hangot Masoum iránt, miután Maliki, akit Washington Irak biztonsági válságának ellopásáért vádolt, bírálta őt.

"Megerősítjük támogatásunkat egy olyan miniszterelnök kiválasztására, amely képviselheti az iraki nép törekvéseit nemzeti konszenzus kiépítésével és inkluzív kormányzással" - mondta Marie Harf, a külügyminisztérium helyettes szóvivője.

"Elutasítunk minden erőfeszítést az eredmények elérésére az alkotmányos vagy bírósági folyamat kényszerítésével vagy manipulálásával" - mondta Harf, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok "teljes mértékben támogatja" Masoumot Irak alkotmányának garanciájaként.

Barack Obama amerikai elnök szombaton sürgette az iraki politikusokat, hogy hozzanak létre egy befogadóbb kormányt, amely képes ellensúlyozni az Iszlám Állam növekvő fenyegetését.

De Maliki folyamatosan ás.

"Most láthatjuk a Bagdadba bevetett hadsereg kommandósok és különleges elit erők példátlan bevetését, különösen a zöld zónához és a főváros bejáratához közeli érzékeny területeken" - mondta az egyik rendőrségi forrás.

"Ezek az erők most teljes felelősséget vállalnak a főváros ezen területeinek biztosításáért."

Az iraki belügyminisztérium azt mondta a rendőrségnek, hogy fokozott készültségben legyen Maliki beszéde kapcsán - mondta egy rendőrtiszt a Reutersnek.

Az Iszlám Állam kiaknázta a politikai holtpontot és a felekezeti feszültségeket, amelyek megkönnyítették a csoport újabb nyereségét, miután júniusban északra érkezett Szíriából.

Az a csoport, amely a síitákat hitetleneknek tekinti, akik megérdemlik, hogy meggyilkolják őket, könyörtelenül haladt egy-egy városon keresztül, tankokat és nehézfegyvereket használva, amelyeket ezernyi menekült katonától vett el.

Az Iszlám Állam fegyveresei több száz iraki kisebbségű jazidit öltek meg, néhányukat élve eltemetve, rabszolgának véve a nőket - közölte egy iraki kormányminiszter vasárnap, amikor az amerikai harci repülőgépek ismét bombázták a felkelőket.

Mohammed Shia al-Sudani emberi jogi miniszter azzal vádolta meg a szunnita muszlim felkelőket - akik az általuk "ördögimádóknak" tartott közösségnek az iszlámra való áttérést vagy a halálát elrendelték - azzal, hogy megünnepelték az általa "gonosz atrocitást".

Nem áll rendelkezésre független megerősítés több száz jazid meggyilkolásáról, vérontásról, amely növelheti a nyugati hatalmakra nehezedő nyomást, hogy tegyenek többet az Iszlám Állam támadásából elmenekült emberek tízezreinek, köztük sok vallási és etnikai kisebbséghez.

Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint drónok és sugárhajtású repülőgépek csaptak le az Iszlám Állam fegyveres teherautókra és mozsárállásokra Arbil közelében, az autonóm kurd régió fővárosa közelében, amely viszonylag stabil volt a zűrzavar elmúlt évtizedében, amíg a felkelők ezen a nyáron végigsöpörtek Irak északnyugati részén.

Ez az amerikai légicsapások harmadik egymást követő napját jelentette, és a Központi Parancsnokság közleményében kijelentette, hogy célja a kurd pesmerga erők védelme volt, amikor Arbil közelében, az Egyesült Államok konzulátusának, valamint az Egyesült Államok és Irak közös hadseregének a helyszínén szembesülnek. műveleti központ.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma vasárnap közölte, hogy biztonságuk érdekében az Arbil konzulátusából vonta ki munkatársainak egy részét.

Az iszlamisták elmúlt héten történt előrelépése tízezreket kényszerített menekülésre, megfenyegette Arbilt és kiváltotta az első amerikai támadásokat azóta, hogy Washington 2011 végén - közel kilenc évvel azután, hogy Szaddám Husszein elűzésére invázió után - kivonult Irakból.

Sudani iraki jogvédelmi miniszter egy telefonos interjúban a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy a gyilkosságokról beszámolók olyan emberektől származnak, akik elmenekültek Sinjar városából, a jazidok ősi otthonából, egy kurd nyelvű közösségből, amelynek vallása megkülönböztette őket a muszlimoktól és más helyi lakosoktól. hiteket.

"Rendkívüli bizonyítékaink vannak a Szindzsár elől menekülő jazidoktól és a halál elől menekülőktől, valamint olyan bűnügyi helyszínképek, amelyek vitathatatlanul mutatják, hogy az Iszlám Állam bandái legalább 500 jazidit kivégeztek Sinjar lefoglalása után" - mondta.

"Az áldozatok egy részét, köztük nőket és gyermekeket, élve temették el szétszórt tömegsírokban Sinjarban és környékén."

A szíriai sivatag területeit magában foglaló és Bagdad felé húzódó területi szorítás megszilárdításával az Iszlám Állam helyi és külföldi harcosai olyan területekre söpörtek, ahol nem szunnita csoportok élnek. Noha a nem hívőket üldözik az útjukon, úgy tűnik, hogy ez nem a legfőbb motívum a legújabb lökésükre.

A csoport vallási uralmat akar létrehozni egy Szíriában és Irakban terjengő kalifátusban, és az iraki szunniták körében elterjedt dühbe keveredett egy demokratikus rendszer ellen, amelyet a síita muszlim többség uralt az Egyesült Államok 2003-as inváziója után.

Obama szombaton arra figyelmeztetett, hogy nincs gyors megoldás az Irak széttépésével fenyegető válságra.

Masoud Barzani, a kurd regionális elnök felszólította szövetségeseit, hogy küldjenek fegyvereket, hogy segítsék erõit visszatartani a szíriai határon túl támaszkodó fegyvereseket. Laurent Fabius francia külügyminiszter látogatása során Barzani azt mondta: "Nem egy terrorista szervezettel, hanem egy terrorista állammal harcolunk."

Egy másik vezető kurd tisztviselő elmondta, hogy a kurdok amerikai sztrájkok segítségével visszafoglalták két Arbiltól délnyugatra fekvő várost, Guwairt és Makhmurt. De nem számított a harcok gyors befejezésére.

Jalawlában, Bagdadtól északkeletre 115 km-re (70 mérföld) egy öngyilkos merénylő megölt 10 kurd erőt és 80 embert megsebesített vasárnap. A kurd harcosokat és az iszlám fegyvereseket heves összecsapások zárják a városban.

Fabius, megjegyezve, hogy az Iszlám Állam harcosai hogyan vették fölénybe, miután nehéz fegyvereket ragadtak el a júniusban elmenekült iraki csapatoktól, azt mondta, hogy az Európai Unió megvizsgálja a kurdok arzenáljának megerősítését, hogy segítsen nekik kitartani és visszavágni.

"RABSZOLGÁKKÁN"

Szudáni elmondta: "A terrorista Iszlám Állam legalább 300 jazidi nőt is rabszolgának fogadott el, és néhányukat bezárta a szindzsári rendőrségre, másokat pedig Tal Afar városába szállítottak. Attól tartunk, hogy az országon kívülre viszik őket.

"A kapott képek egy részén halott jazidok sorai sorakoznak, akiket fejbe lőttek, miközben az Iszlám Állam harcosai ujjonganak és hadonásznak fegyvereikkel a holttestek felett" - tette hozzá. - Ez egy ördögi atrocitás.

Az amerikai katonai repülőgépek segélyszállítmányokat dobtak el több tízezer jezidinek, akik csapdába esnek a közeli Sinjar-hegy sivatagi tetején, és menedéket keresnek a felkelők előtt.

Az ENSZ iraki menekültügyi ügynökségének szóvivője szerint péntek óta mintegy 30 000 iraki érte el biztonságát Kurdisztánban, miután Szinjarból utaztak a határ szíriai oldalán.

A Vatikánban Ferenc pápa néma imát tartott az iraki konfliktus áldozataiért: "Emberek ezrei, köztük sok keresztény, brutálisan száműzték házaikat, gyermekek éhségtől és szomjúságtól halva menekültek, elrabolt nők, emberek lemészárlása, erőszak mindenféle "- mondta vasárnapi beszédében.

"Mindez mélyen megbántja Istent és mélyen az emberiséget."

Franciaország csatlakozott az iraki viszálykodó vezetők felszólításához, hogy hozzanak létre befogadó kormányt, amely képes ellensúlyozni a fegyvereseket.

"Iraknak széles egységkormányra van szüksége" - mondta Fabius külügyminiszter Bagdadban. "Minden irakinak éreznie kell képviseletét, hogy részt vegyen ebben a terrorizmus elleni harcban."

A francia nyomás egy nappal azután következett be, hogy Obama az északi felfordulást "ébresztésként" jellemezte az irakiaknak, akik visszacsúsztak a szektás vérontásokba, amelyeket 2006-2007 óta nem láttak.

A rendőrség szinte minden nap emberrablásokról, robbantásokról és kivégzésre emlékeztető gyilkosságokról számol be számos városban, faluban. Bagdadban a rendőrség vasárnap néhány teret vezetett páncélosoknál, szokatlan látvány.

Az Iszlám Állam kevés ellenállással találkozott. Az Egyesült Államok által kiképzett iraki katonák ezrei menekültek el, amikor arab és külföldi harcosai júniusban végigsöpörtek Irak északi részén Kelet-Szíriától.

Az iraki hadsereg összeomlása a kurdok és a síita milíciák lépését késztette, korlátozott sikerrel.

A szunnita fegyveresek tankjaikkal, tüzérségükkel, mozsárakkal és az elmenekülő iraki csapatoktól lefoglalt járművekkel terelték a kurdokat, megkérdőjelezve a kurdok félelmetes harcosok hírnevét.

Az iráni kiképzésű síita milíciák esélyei nagyobbak lehetnek, mint a kurdoké, de szunniták elrablásával és megölésével vádolják őket, játszva az Iszlám Állam kezével, amely Irak nyugati részének nagy részét is ellenőrzi.

Miután a múlt héten megdöntötték a kurd erőket, a fegyveresek mindössze 30 perc autóútra vannak Arbiltól, az iraki kurd fővárostól, amely eddig kímélte a szektás vérontást, amely egy évtizede irtást okoz Irak más részein.

Az Arbil elleni támadás lehetősége arra késztette az olajcégeknél dolgozó külföldieket, hogy elhagyják a várost, a kurdok pedig AK-47-es puskákat raktároznak a fegyverbazárban.

A szunnita felkelők legutóbbi északon végzett átfutásuk során elfoglalták az ötödik olajmezőt, további falvakat és Irak legnagyobb gátját - amelyek képesek lesznek elárasztani a városokat, vagy elzárni a víz- és áramellátást - felemelve fekete zászlóikat. az út.

Miután több mint 2 billió dollárt költött iraki háborújára, és katonák ezreit vesztette el, az Egyesült Államoknak most meg kell találnia a módját az al-Kaidánál is keményebb és Bagdad felé vonulással fenyegetett csoport elleni fellépéshez.