Könyvespolc

NCBI könyvespolc. A Nemzeti Orvostudományi Könyvtár, az Országos Egészségügyi Intézetek szolgáltatása.

nyelőcső

StatPearls [Internet]. Kincses Sziget (FL): StatPearls Publishing; 2020 jan-.

StatPearls [Internet].

Kyle D. Robertson; Navroop Nagra; Dhruv Mehta .

Szerzői

Hovatartozások

Utolsó frissítés: 2020. augusztus 8 .

Bevezetés

A fertőző oesophagitis leggyakoribb oka a nyelőcső candidiasis. A fertőző nyelőcsőgyulladásban szenvedő betegek 88% -a Candida albicans, 10% herpes simplex vírus, 2% pedig citomegalovírus. A nyelőcső candidiasisban szenvedő betegek széles körű tünetekkel járhatnak, vagy tünetmentesek lehetnek. A leggyakoribb tünetek a dysphagia, az odynophagia és a retrosternális fájdalom. A nyelőcső Candida fertőzései opportunista fertőzéseknek számítanak, és leggyakrabban immunszuppresszált betegeknél fordulnak elő. A Candida a normális szájflóra része lehet. Ha a gazdaszervezet védekező mechanizmusai károsodnak, ez lehetővé teszi a candida elszaporodását a nyelőcső nyálkahártyáján, amely tapadó plakkokat képez. A nyelőcső candidiasis doboza orális és intravénás gombaellenes gyógyszerek különféle formáival kezelhető. [1] [2]

Etiológia

A nyelőcső candidiasis kialakulásának messze a legmagasabb kockázati tényezője a sejtek által közvetített immunitás károsodása. A nyelőcső candidiasisának veszélyeztetett immunszuppresszív betegei közé tartoznak a HIV-pozitív és az AIDS-es betegek, a kemoterápiás betegek, a nyaki régióba sugárzó betegek, az antibiotikum-terápia, a krónikus szisztémás vagy lokális inhalációs kortikoszteroidok, a diabetes mellitus, a mellékvese elégtelensége és az idősebb korosztály. [2] Tanulmányok kimutatták, hogy a protonpumpa-gátlók alkalmazása erős kockázati tényező a nyelőcső candidiasisának immunkompetens betegeknél is.

Járványtan

A vizsgálatok nem mutatták ki a nyelőcső candida túlsúlyát egyik nemnél sem. Az egyre növekvő életkor, a HIV-fertőzés és a kortikoszteroidok használata összefüggésben áll a kandidális nyelőcsőgyulladással. A nyelőcső candidiasisban szenvedő személyek átlagéletkora 55,5 év. Számos tanulmány kimutatta, hogy a nyelőcső kandidózisának előfordulási aránya az általános populációban 0,32 és 5,2% között mozog. A HIV-pozitív betegeknél 9,8% -os a prevalencia. A nyelőcső candidiasisának kockázata növekszik a HIV-betegeknél, ha a CD4 száma kevesebb, mint 200. A nyelőcső candidiasis prevalenciája HIV-fertőzött betegeknél csökkenőnek tűnik a rendkívül aktív antiretrovirális terápia (HARRT) hatékonysága miatt. Úgy tűnik azonban, hogy a nem HIV-es betegek előfordulása növekszik, valószínűleg társbetegségek, például diabetes mellitus, vagy olyan gyógyszerek miatt, mint az antibiotikumok és a kortikoszteroidok. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a dohányzási dohány a nyelőcső candidiasisának kialakulásával is összefügg. [2] [3] [4]

Kórélettan

A Candida albicans a normális szájflóra része lehet. A sejttel közvetített immunitás károsodása miatt a nyelőcső hámrétege fogékony a candida által okozott fertőzésre és kolonizációra. A candida szaporodik és tapad a nyelőcső nyálkahártyájához, fehér-sárga plakkokat képezve. A plakkok a felső endoszkópián láthatók, és vízmosással nem mossák le őket a nyálkahártyáról. Ezek a plakkok diffúzan megtalálhatók az egész nyelőcsőben, vagy lokalizálódhatnak a felső, középső vagy disztális nyelőcsőben. [2]

Hisztopatológia

A nyelőcsőben lévő candida szövettani megerősítése a diagnózis arany standardja. A biopsziák hematoxilin- és eozinfoltjai vagy a nyelőcső candidiasisának fogmosása szinte mindig pszeudohifákat mutat, amelyek diagnosztizálják a nyelőcső candidiasisát. Az érintett nyálkahártya deszkamált parakeratosist mutathat ki, amelynek jellegzetesen vannak olyan laphámsejt-csoportjai, amelyek leváltak vagy éppen leválnak a fő laphám-bélelt szövetről. Ez a megállapítás azonban nem specifikus a nyelőcső candidiasisára. A patológia kimutathatja az akut gyulladást és/vagy az intraepithelialis limfocitózist. [2]

Történelem és fizikai

A nyelőcső candidiasisban szenvedő betegeknél számos panasz jelentkezhet; a betegek azonban gyakran tünetmentesek. A nyelőcső candidiasisával kapcsolatos leggyakoribb tünetek a dysphagia, az odynophagia és a retrosternális mellkasi fájdalom. Az odynophagia a nyelőcső candidiasisának fémjelzi. Egyéb tünetek: hasi fájdalom, gyomorégés, fogyás, hasmenés, hányinger, hányás, melena. [1] [2]

Az egyetlen megállapítás az oropharynx candida fertőzésével járhat.

Értékelés

A nyelőcső candidiasisának diagnosztizálása felső endoszkópos értékeléssel történik. A kandida megjelenése a nyelőcső nyálkahártyáján fehér plakkokként vagy váladékként megerősíti a diagnózist. A plakkok és az exudátumok tapadnak a nyálkahártyára, és vízmosással nem mossák le őket. Előfordulhatnak nyálkahártya-törések vagy fekélyek is. A biopsziákon vagy a plakkok ecsetelésén tesztelni lehet a fertőzés szövettani megerősítését. [1]

Kezelés/kezelés

A nyelőcső candidiasisának kezelése gombaellenes terápia alkalmazását jelenti. Az oropharyngealis kandidózistól eltérően a nyelőcső candidiasisát mindig szisztémás szerekkel kell kezelni, nem pedig lokális szerekkel. A nyelőcső candidiasisának kezelésére leggyakrabban alkalmazott gyógyszer a napi 200–400 mg flukonazol 14–21 napig. Ha a betegek nem tolerálják az orális bevitelt, akkor intravénásan alkalmazható napi 400 mg Flukonazole alkalmazható, majd deszkalálissá válik orális Flukonazolra, amikor a beteg elviseli az orális gyógyszereket. Heti háromszor 100-200 mg flukonazol használható a visszatérő nyelőcső candidiasis elnyomására. Kimutatták, hogy a napi 150 mg mikafungin IV. Nem alacsonyabb, mint a flukonazol napi 200 mg-os adagja. Egyéb kezelési lehetőségek az itrakonazol 200 mg/nap orálisan vagy a Voriconazole 200 mg naponta kétszer 14–21 napig. A napi 0,3–0,7 mg/kg amfotericin B dezoxikolát alkalmazható refrakter candida nyelőcsőgyulladásban szenvedő betegeknél, de súlyos gyógyszeres mellékhatásai vannak, és lehetőség szerint kerülni kell. A napi kétszer 400 mg posakonazol hatásos volt a refrakter nyelőcső candidiasisban is. [5] [6] [7]

Használhatunk kaszpofungint is, mivel ez az amfotericinnel szemben előnyösebb.

Mivel a nyelőcső candidiasis egy opportunista fertőzés, és leggyakrabban immunhiányos személyeknél tapasztalható, az immunszuppresszió okát is fel kell diagnosztizálni és kezelni. [8] [9] [10]

Az immunszuppresszált betegeket, akiknek odynophagia vagy dysphagia tünetei vannak, empirikusan 14-21 napos gombaellenes kezeléssel kezelhetjük. Ha a tünetek nem javulnak 72 órás kezelés után, akkor felső endoszkópiát kell végezni. [11]

Az azol-szerek dózisát módosítani kell veseelégtelenségben szenvedő betegeknél.

Az azolokat teratogénnek tekintik, ezért nyelőcső candidiasisban szenvedő terhes betegeknél az amfotericin B-t részesítik előnyben.

Megkülönböztető diagnózis

A nyelőcsőgyulladás egyéb gyakori okai a következők: [1] [12] [13]