Könyvespolc

NCBI könyvespolc. A Nemzeti Orvostudományi Könyvtár, az Országos Egészségügyi Intézetek szolgáltatása.

StatPearls [Internet]. Kincses Sziget (FL): StatPearls Publishing; 2020 jan-.

StatPearls [Internet].

Németh Valerie; Nicholas Pfleghaar .

Szerzői

Hovatartozások

Utolsó frissítés: 2020. július 19 .

Bevezetés

A hasmenést napi három vagy több laza vagy vizes székletnek nevezik. A fertőzés általában akut hasmenést okoz. A nem fertőző etiológiák gyakoribbak, mivel a hasmenés időtartama krónikussá válik. A kezelés és a kezelés időtartamán és sajátos etiológiáján alapszik. A rehidrációs terápia fontos szempont minden hasmenéses beteg kezelésében. [1] A fertőző hasmenés megelőzése magában foglalja a megfelelő kézmosást a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében. [2]

Etiológia

A hasmenést akut vagy krónikus és fertőző vagy nem fertőző kategóriákba sorolják a tünetek időtartama és típusa alapján. Az akut hasmenés olyan epizód, amely kevesebb, mint 2 hétig tart. A fertőzés leggyakrabban akut hasmenést okoz. Az esetek többsége vírusfertőzés eredménye, és a lefolyás önkorlátozott. A krónikus hasmenést 4 hétnél hosszabb időtartamként határozzák meg, és általában nem fertőző. A gyakori okok közé tartozik a felszívódási zavar, a gyulladásos bélbetegség és a gyógyszeres mellékhatások. [3]

Járványtan

A norovírus az összes fertőző hasmenésesetek körülbelül ötödével jár együtt, hasonló gyakorisággal mind a gyermekek, mind a felnőttek körében, és becslések szerint évente több mint 200 000 halálesetet okoz a fejlődő országokban. [4] Történelmileg globálisan a rotavirus volt a leggyakoribb oka a súlyos betegségeknek a kisgyermekeknél. A rotavírus elleni oltási programok csökkentették a rotavírussal összefüggő hasmenéses esetek előfordulását.

A krónikus hasmenés gyakori oka a gyulladásos bélbetegség, a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás. Európában a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség előfordulási gyakorisága összességében nőtt az ulceratív vastagbélgyulladásban tapasztalt 6,0/100 000 emberév után és az 1962-es Crohn-betegségben a 100 000 emberévre vetített 1,0-ről 9,8/100 000 ember-évre és 6,3/100 000 ember-évre 2010-ben, ill. [5]

Kórélettan

A hasmenés a bél csökkent vízfelszívódásának vagy a fokozott vízszekréciónak az eredménye. Az akut hasmenéses esetek többsége fertőző etiológiának köszönhető. A krónikus hasmenést általában három csoportba sorolják; vizes, zsíros (felszívódási zavar) vagy fertőző.

A laktóz intolerancia egyfajta vizes hasmenés, amely fokozott vízszekréciót okoz a bél lumenében. [6] A betegeknek általában a puffadás és a puffadás tünetei, valamint a vizes hasmenés jelentkeznek. A laktózt a bélben bontja le a laktáz enzim. A melléktermékeket a hámsejtek könnyen felszívják. Ha a laktáz szintje csökken vagy hiányzik, a laktóz nem képes felszívódni, és a bél lumenében marad. A laktóz ozmotikusan aktív, visszatartja és vonzza a vizet, ami vizes hasmenéshez vezet.

A zsíros hasmenés gyakori okai a celiakia és a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás. A hasnyálmirigy felszabadítja az élelmiszer lebontásához szükséges enzimeket. Az enzimek felszabadulnak a hasnyálmirigyből, és elősegítik a zsírok, szénhidrátok és fehérjék emésztését. A termékek lebontása után a bélben felvehetőek. Krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő betegeknél az enzim felszabadulás elégtelen, ami felszívódási zavarhoz vezet. A tünetek között gyakran szerepel a felső hasi fájdalom, a puffadás és a rossz szagú, terjedelmes, halvány széklet a zsírok felszívódási zavarai miatt. [7]

Bakteriális és vírusos hasmenés esetén a vizes széklet a bélhám sérülésének eredménye. A hámsejtek kibélelik a bélrendszert, és megkönnyítik a víz, elektrolitok és más oldott anyagok felszívódását. A fertőző etiológiák károsítják a hámsejteket, ami fokozott bélpermeabilitást eredményez. A sérült hámsejtek nem képesek felszívni a vizet a bél lumenéből, ami laza széklethez vezet.

Történelem és fizikai

Az előzményeknek tartalmazniuk kell a tünetek időtartamát, a kísérő tüneteket, az utazási előzményeket, valamint a gyógyszerekkel és az ételekkel való expozíciót. Fontos megkérdezni a széklet gyakoriságát, típusát, térfogatát és a vér vagy nyálka jelenlétét. A hasmenésben szenvedő betegek panaszkodhatnak hasi fájdalmakra vagy görcsökre, hányásra, puffadásra, puffadásra, lázra, valamint véres vagy nyálkahártya székletre is. A fizikai vizsga fontos szempontjai közé tartozik a beteg létfontosságú jelei, a hangerő állapota és a hasi vizsgálat. A száraz nyálkahártya, a rossz bőr turgor és a késleltetett kapilláris feltöltés a kiszáradás jelei. Az alapos kórtörténet és a fizikai vizsga fontos a megfelelő diagnosztikai munka meghatározásához.

Értékelés

Általában az akut hasmenésben szenvedő beteg önkorlátozott folyamattal rendelkezik, és nem igényel laboratóriumot vagy képalkotást. A véres hasmenésben vagy súlyos betegségben szenvedő betegeknél a széklet tenyésztése indokolt a bakteriális okok kizárása érdekében. A véres széklet további vizsgálatokat igényel a Shiga toxin és a laktoferrin szempontjából. A közelmúltban antibiotikumot használó vagy kórházi kezelésben részesülő beteg számára vizsgálatot kell végezni Clostridium difficile fertőzés. A képalkotást rutinszerűen nem rendelik el akut hasmenésben szenvedő betegeknél. Szükség lehet azonban hasi CT-re, ha a betegnek jelentős peritoneális jelei vannak.

Az alapos előzmények fontosak annak meghatározásához, hogy milyen laboratóriumokat és képalkotást kell rendelni a krónikus hasmenés okainak megkülönböztetéséhez. [8] A krónikus hasmenésben szenvedő betegek alapvető laboratóriumi munkája magában foglalja a teljes vérképet, az alapvető anyagcsere panelt, a pajzsmirigyhormon stimulálását, az eritrocita üledékképességét, a májpanelt és a széklet elemzését. Az orvosnak a krónikus hasmenés típusát vizes, zsíros vagy gyulladásos kategóriába kell sorolnia a beteg kórtörténete és fizikai vizsgálata alapján. Miután meghatározták a valószínű diagnózist, további laboratóriumokat és vizsgálatokat kell rendelni a gyanús etiológiára vonatkozóan.

Kezelés/kezelés

A hasmenés kezelésének fontos szempontja a folyadék- és elektrolitveszteség pótlása. [9] A betegeket ösztönözni kell hígított gyümölcslé, Pedialyte vagy Gatorade italára. Súlyosabb hasmenés esetén szükségessé válhat az iv. Folyadék rehidrációja. [10] Az alacsonyabb rosttartalmú ételek fogyasztása elősegítheti a széklet szilárdabbá tételét. A nyájas „BRAT” étrend, amely banánt, pirítóst, zabpelyhet, fehér rizst, almaszószt és levest/húslevest tartalmaz, jól tolerálható és javíthatja a tüneteket. [11] Hasmenés elleni terápia szekréciót csökkentő vagy mozgásgátló szerekkel megkezdhető a széklet gyakoriságának csökkentése érdekében. Véres hasmenésben vagy magas lázban szenvedő felnőtteknél azonban kerülni kell őket, mert súlyosbíthatják a súlyos bélfertőzéseket. Súlyosabb tünetek esetén az orális fluorokinolonnal végzett empirikus antibiotikum-kezelés megfontolható. Kimutatták, hogy a probiotikus kiegészítés csökkenti a tünetek súlyosságát és időtartamát, ezért akut hasmenésben szenvedő betegeknél ösztönözni kell őket.

A krónikus hasmenés kezelése az etiológiára jellemző. [12] Az első lépés a hasmenés vizes, zsíros vagy gyulladásos kategóriákba sorolása. A kategorizálás után algoritmussal lehet meghatározni a menedzsment következő lépését. A legtöbb esetben további székletvizsgálatokra, laboratóriumi munkára vagy képalkotásra van szükség. Invazívabb eljárásokra, például kolonoszkópiára vagy felső endoszkópiára lehet szükség.