Orosz vígjáték a legjobb: „KVN”

A KVN vagy cirill betűs „КВН” a „Клуб Весёлых и Находчивых” (Vicces és Találók Klubja) rövidítése. Október végén megkerestem egy orosz barátomat, aki megkérdezte tőlem, hogy érdekelne-e vele és két barátjával játszani egy vígjáték-show. Hosszú történet, így tapasztaltam, hogy elfogadom a játékot a Moszkvai Állami Egyetem KVN-tornája. Ekkor elkezdtem kutatni, hogy mi is a KVN pontosan.

Kutatásom során kiderült, hogy a KVN az 1960-as években Szovjet Oroszországból származott. Azóta a KVN Oroszország egyik legnépszerűbb versenyévé és leghosszabban futó tévéműsorává vált. Számos bajnokság létezik, mind az éteren, mind azon kívül, a világ különböző pontjain különböző csapatok versenyeznek. A vállalkozásoktól az iskolákig, a kluboktól a profi ligákig: úgy tűnik, Oroszországban mindenki élvezi a KVN-t! Bár a játékot a Szovjetunióban politikai okokból néhány évig tiltották, a Perestroika idején történt újjáéledése olyan népszerűségi szintet hozott, amelyet még soha nem tapasztaltak. Jelenleg a KVN-nek évente mintegy ötmillió nézője van (lenyűgöző bravúr, ha belegondol!), És olyan kulturális jelenséggé vált, amely az orosz társadalom szinte minden szegletében jelen van.

A játék lényege a következő: egy bírói testület meghatározza az egyes csapatok pontszámát, kombinálva a különféle tevékenységek eredményességét. Konkrét versenyünk csapat által készített vázlatokat, egy adott cselekményvonalat használó rögtönzött skitet és egy kérdés megválaszolását tartalmazta. Bármennyire is felkészült rá egy csapat, a játék biztosítja, hogy a játszó emberek nem egyszerűen színészek; a rögtönzött rész nyomást gyakorol a játékosokra, hogy nevetségessé tegyék az emberekkel teli szobát, nincs idő arra gondolni, mit tegyenek.

Itt van egy videó egyik előadásunkról, hogy képet adjon arról, hogyan néz ki egy KVN játék.

Amint már észrevehette, a csapatunk neve „American Boys” - amellett, hogy amerikai vagyok. A videó orosz nyelven készült, de még ha angol is lenne is, sok külföldi nem lenne képes megérteni a poénokat. Az orosz humor nagyban támaszkodik a népi kultúrára, a társadalmi egyezményekre, és megköveteli az orosz nyelv mély ismeretét, ami akadályt jelenthet a nem anyanyelvűek számára.

Ezen a versenyen belül és kívül is rájöttem, hogy a fekete humor, a szójáték és a száraz humor mennyire fontos az orosz kultúrának. Valóban egyedivé teszi, nem mindenki számára való. Vegyük a következő poént a szójáték alapján:

- Птицеферма у нас есть, Itt van egy csirkefarm,

- И другая строится. A tyúkok óráról órára mozognak,

- А колхозник яйца видит, Az egyetlen „tojás”, amelyet a tanyasi kéz lát

- Когда в бане моется. Lába között vannak a zuhany alatt!

A „tojás” a herék szlengszava az orosz nyelven. Attól tartok, hogy külföldön nem sok ember találna ilyen vidám humort olyan vidámnak, mint az oroszok.

Azt hittem, hogy a műsor legviccesebb és legváratlanabb pillanata az volt, amikor elmentem válaszolni az egyik rögtönzött kérdésre. Idegesen léptem a mikrofonhoz, hogy válaszoljak a bírák kérdésére; egyikük elmondta, hogy egy magazinban olvasott egy rákról, amelyet a tudósok felfedeztek egy bizonyos típusú táncolással a part mentén. - Miért táncolt így? Kérdezte. Lassan válaszoltam: "Ezt a cikket is olvastam, és a rák másképp táncolt." Rövid szünetet tartottam, és mielőtt vadul táncolni kezdhettem volna, és azt mondhattam volna: „Így táncolt!”, Az egész tömeg röhögni kezdett. Miért volt ilyen vicces a válaszom első része? Még mindig nem vagyok teljesen biztos benne. Talán az volt a tény, hogy teljesen lényegtelen módon, egyenes arccal válaszoltam a kérdésre, és arra utaltam, hogy a bíró tévedett? Bármi legyen is a válasz, ez a fajta humor virágzik itt, Oroszországban.

Csapatunk ugyan megnyerte a bajnokság első fordulóját, és március végén újra játszani fog, de én még mindig napról napra megismerem az orosz kultúra komédia oldalát. Minél tovább vagyok itt, annál inkább azon a „nevetés reflektorfényén” találom magam, amelyet annyira szeretek. Néha egy kínos bámulással teli szobát irányíthatok magam felé, de mindez a tanulási folyamat része.

Javaslom, hogy nézze meg a KVN-t - adjon neki egy Google- vagy YouTube-keresést. Rengeteg angol nyelvű információ van odakint, ami csak felkeltheti az érdeklődését! Ez egyedi, más és határozottan orosz! Még egy hozzám hasonló amerikai is élvezi ezt a játékbemutatót, amely annyira távol áll a „nyugati világtól”. Közepes orosz nyelvem ellenére azon kapom magam, hogy gyakrabban nevetek!

Mielőtt befejezném ezt a blogbejegyzést, szeretnék még egy orosz viccet megosztani veletek, amely nagyon népszerű a gyermekek körében:

„Маленький мальчик нашёл пулемёт - Больше в деревне никто не живёт.”

- Egy kisfiú talált egy gépfegyvert - most a falu lakossága nincs.

Most már láthatja, miért kell egy kis idő az orosz humorhoz való igazodáshoz, ugye?