Oroszország szerint a szankciók bántják, figyelmezteti a külföldi cégeket, hogy ne menjenek el

MOSZKVA MOSZKVA (Reuters) - Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön kijelentette, hogy Ukrajnával kapcsolatos szankciók ártanak Oroszországnak, míg egyik minisztere szerint az országból kilépő külföldi olaj- és gázipari vállalatok nem tudnak hamarosan visszatérni.

Putyin a korábbinál messzebb ment, amikor elismerte az Egyesült Államok gazdaságára gyakorolt hatást és az ukrán Krím-félsziget Oroszország általi annektálása miatt bevezetett európai szankciókat, bár szerinte a kár nem volt túl súlyos.

"Összességében azért okoznak (kárt), mert a (hitel) minősítéseket felülvizsgálják, a hitelek drágulhatnak és így tovább. De ennek nincs kritikus jellege" - mondta egy szentpétervári regionális médiával folytatott televíziós találkozón.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió vízumtilalmat és eszközfagyasztást vezetett be néhány orosz személy számára, de figyelmeztették, hogy a gazdaság kulcsfontosságú ágazatait érintő szigorúbb szankciókat a napokban lehet bevezetni, hacsak Oroszország nem hajt végre megállapodást, amelynek célja az ukrajnai válság felszámolása.

Putyin elítélte a szankciók alkalmazását a külpolitika eszközeként, mondván, hogy ezek minden érintettet bántanak.

Figyelmeztetett azonban Ukrajna következményeire, ha Kijev erőszakot alkalmaz Kelet-Ukrajnában.

Szergej Donszkoj természeti erőforrások minisztere korábban azt mondta, hogy az Oroszországból kivonuló külföldi cégek, a világ legnagyobb kőolajtermelője árat fizetnek.

"Nyilvánvaló, hogy a közeljövőben nem térnek vissza, ha megszakítanak velünk befektetési megállapodásokat, mármint vannak következményei is" - mondta újságíróknak az orosz távol-keleti Birobidzhan városban.

"Oroszország az egyik legígéretesebb ország a szénhidrogén-termelés szempontjából. Ha itt megszakítanak néhány szerződést, akkor, kollégáim, elveszíti a jövőbeni pite komoly összegét."

Oroszország gazdasága nagymértékben függ az olajtól és a gáztól, az ipar pedig a külföldi beruházásoktól és a technológiától.

Az orosz tőke kiáramlása megnőtt, mivel a nemzetközi feszültségek súlyosbodtak, és a befektetők kihelyezték pénzüket.

A hónap elején közzétett jegybanki adatok becslések szerint 63,7 milliárd dollár nettó tőkekiáramlást mutattak az év első három hónapjában, ugyanannyit, mint 2013 egészében. A Világbank szerint az idei teljes összeg elérheti a 150 milliárd dollárt.

A növekedés egybeesik a beruházások és az üzleti bizalom csökkenésével, mivel az előrejelzők csökkentik a növekedési előrejelzéseket.

A gazdaság 2014 első negyedévében 0,5 százalékkal zsugorodott az előző három hónaphoz képest, bár éves összevetésben 0,8 százalékkal nőtt - mondta a gazdasági miniszter ebben a hónapban.

A rubel ebben az évben körülbelül 8 százalékkal esett a dollárral szemben.

A jegybank pénteken ülésezik, de valószínűleg nem nyújt közvetlen segítséget a gazdaságnak.

Váratlanul 150 bázisponttal 7 százalékra emelte a kamatlábakat március elején, miután az orosz eszközök erőteljesen visszaestek Ukrajna feszültsége miatt. Elvira Nabiullina kormányzó azonban elmondta, hogy a bank legkorábban a júniusi ülésig nem tervezi az alapvető hitelkamatláb csökkentését.

RÖGZÍTÉS OROSZSZAL

Donskoy szerint a külföldi cégek még nem jelezték, hogy kilépnek Oroszországból, és hogy a BP és a Royal Dutch Shell nyugati olajszakosok kitartanak projektjeik mellett.

A BP-nek 19,75 százalékos részesedése van a Kreml által ellenőrzött Rosneft energiaóriásban. Ez adja a BP olajtermelésének körülbelül egyharmadát, és március eleje óta mintegy egymilliárd dollár értéket veszített.

Bob Dudley vezérigazgató a hónap elején látogatott Moszkvába, és elmondta, hogy a vállalat "sziklaszilárd" volt a Rosneft befektetéssel, és hogy "a szokásos üzlet".

Néhány nappal később a Shell vezérigazgatója, Ben van Beurden is Moszkvába érkezett, és elmondta Putyinnak, hogy a vállalat elkötelezett az oroszországi terjeszkedés mellett.

A Shellnek már van egy olajtermelő projektje a Gazprom Neft-mel, a Gazprom olajágazatával, és Oroszországban megkezdte a nehezen visszanyerhető olaj kiaknázását. Megerősítette, hogy a Shell megállapodott a Gazprom-mal a Szahalin-2 cseppfolyósított földgáz üzem bővítéséről, amely évente 10 millió tonna LNG-t termel.

Oroszország más nemzetközi nagyvállalatokkal - köztük az ExxonMobil, az Eni és a Statoil - kötött megállapodásokat, főként az északi-sarkvidéki projektekkel kapcsolatban.

A globális gáztermelés és -tartalékok több mint 15 százalékával rendelkező Gazprom várhatóan a következő hónapban aláírja a megállapodást, hogy 2018-tól megkezdje a gázexportot Kínába.

Egy ilyen megállapodás a tárgyalások egy évtizedének végét jelentené, és egyes elemzők szerint a tempó részben megnőtt, reagálva azon aggodalmakra, hogy a szankciók fenyegetése arra sarkallja Európát, hogy csökkentse az orosz energiától való függőségét.

(Denis Dyomkin és Alekszej Aniscsuk jelentése, Nigel Stephenson írása; Anna Willard szerkesztése)