Pajzsmirigy; Mellékpajzsmirigy; Az endokrin központ

A pajzsmirigy egy kis mirigy, amely a nyakában helyezkedik el, közvetlenül a mellcsont felett. Általában a pajzsmirigy olyan hormonokat termel, amelyek segítenek szabályozni a szervezet anyagcseréjét. Néha csomók vagy dudorok jelenhetnek meg a mirigyen, ezek a csomók lehetnek szilárdak vagy folyadékkal töltöttek. Általában a pajzsmirigy csomók nem túl veszélyesek, de fontos megpróbálni azonosítani azok okát. Fontos arra is figyelni, hogy a csomók ne legyenek rákosak.

endokrin

A pajzsmirigy csomók tünetei

Sokszor a göbök egyáltalán nem okoznak tüneteket. Valójában nem is tudhatja, hogy van-e göbje, amíg orvosa nem találja meg a rutinvizsgálaton. A pajzsmirigy csomókhoz kapcsolódó aggasztó tünetek lehetnek:

  • A nyak látható duzzanata
  • A légcsőre (vagy „légcsőre”) nehezedő nyomás fájdalmat, nyelési nehézséget vagy légzési nehézséget okoz
  • Rekedtes hang
  • Duzzadt nyirokcsomók

Bizonyos esetekben a pajzsmirigy csomók túlzott mennyiségű pajzsmirigyhormont termelnek, amelyek felgyorsíthatják az anyagcserét. A tünetek a következők lehetnek:

  • Fogyás
  • Gyors szívverés vagy szívdobogás
  • Szorongó vagy ideges érzés
  • Gyengeség
  • Alvási nehézség

Ha ezen tünetek bármelyikét tapasztalja, azonnal forduljon orvoshoz.

A pajzsmirigy csomók okai

A pajzsmirigy csomók számos különböző rendellenesség következményei lehetnek, például:

  1. Jódhiány: Az USA-ban ez nagyon ritka, de a jód hiánya az étrendben pajzsmirigy csomókhoz vezethet.
  2. Normál szöveti túlnövekedés: Ennek pontos oka nem ismert, de a pajzsmirigy rendellenesen növekedhet. Sok esetben ezt pajzsmirigy adenómának hívják. Ez általában nem rákos állapotban, de nyelési vagy légzési problémákat okozhat.
  3. Pajzsmirigy ciszta: Ezek folyadékkal töltött csomók. A legtöbb esetben jóindulatúak; azonban néhány cisztának lehetnek rákos összetevői.
  4. Pajzsmirigy-gyulladás (krónikus gyulladás): Ezt Hashimoto-kórnak is nevezik. A gyulladás pajzsmirigy-megnagyobbodáshoz és hypothyreosishoz vezethet (csökkent pajzsmirigy-funkció).
  5. Multinoduláris golyva: Általában a pajzsmirigy megnagyobbodását gyakran „golyvának” nevezik. Bizonyos esetekben jódhiány okozhatja. Ha több csomó van, akkor a „multinoduláris” kifejezést használják, és az ok nem biztos, hogy ismert.
  6. Pajzsmirigyrák: Ezek a rákok a pajzsmirigy csomóinak csak kis hányadát teszik ki. A fájdalom és a kellemetlen érzés a rák figyelmeztető jele. Ezenkívül a korábbi sugárterhelés vagy az endokrin daganatok családi kórtörténete növeli a pajzsmirigyrák kockázatát.

Pajzsmirigycsomó diagnózis

Ha orvosa pajzsmirigy-göböt észlel, a legfontosabb az, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az nem rákos. A pajzsmirigy működését is értékelni kell. Néhány teszt, amely megrendelhető:

  • Vérvizsgálatok: Orvosa pajzsmirigyfunkciós vizsgálatokat rendel el, amelyek a vérben kimutathatók. A pajzsmirigyhormonok neve tiroxin és trijód-tironin. Megmérik az agyalapi mirigy által felszabadított pajzsmirigy-stimuláló hormont (TSH) is.
  • Ultrahang: Ez a teszt hanghullámokkal „látja” a pajzsmirigy méretét és szerkezetét, valamint az esetlegesen jelen lévő csomókat. Ez a teszt különbséget tehet szilárd és folyadékkal töltött csomók között is.
  • Finom tűvel történő aspiráció (FNA) biopszia: Ebben az eljárásban orvosa tűvel szerzi be a pajzsmirigy csomóinak olyan részeit, amelyeket meg kell vizsgálni rákos sejtek szempontjából. Több mintát lehet venni, és az eljárást gyakran ultrahang vezérli. Néha a hagyományos elemzés nem ad egyértelmű diagnózist, így a biopsziát el lehet küldeni génexpressziós elemzésre.
  • Pajzsmirigy-vizsgálat: Ez a teszt segíthet orvosának a pajzsmirigy-csomók osztályozásában. Először intravénás injekciót kap egy radioaktív jód izotópból. Ezután egy speciális kamera képeket készít a pajzsmirigyéről. A „forró csomók” túl sok pajzsmirigyhormont termelnek, és világítanak a vizsgálat során. Ezek általában nem rákosak. A „hideg csomók” nem világítanak, és egyes esetekben, de nem minden esetben rákosak lehetnek.

Pajzsmirigycsomó kezelés

A pajzsmirigy csomók kezelése okuktól és tünetektől függ. Ha a csomó jóindulatú és kicsi, orvosa dönthet úgy, hogy csak rendszeres ellenőrzésekkel és a pajzsmirigy működésének ellenőrzésével figyelemmel kíséri. Ha a csomó kényelmetlen, vagy ha zavarja a nyelést vagy a légzést, akkor azt műtéti úton el kell távolítani.

A pajzsmirigyhormon túltermelését (hipertireózis) okozó csomók radioaktív jóddal, pajzsmirigy-ellenes gyógyszerekkel vagy műtéttel kezelhetők.

A rákos pajzsmirigy csomókat mindig műtéti úton kell eltávolítani, a környező pajzsmirigy szövetekkel együtt. Ezt az eljárást teljes pajzsmirigy-eltávolításnak nevezik. Ezt követően egész életében pajzsmirigyhormon-pótló tablettákat kell szednie.

Összegzés

A pajzsmirigy csomók különböző okokból származhatnak. A legfontosabb az, hogy megbizonyosodjon arról, hogy nincs-e rák. A diagnózis felállítása után orvosa segíthet a helyzetének megfelelő legjobb kezelés kiválasztásában.

„Dr. Armellini hihetetlenül alapos a történelemfelvételen és a vizsgán. Nem csak, hogy nagyon kedves és könnyen beszélhet vele. Betegként (és regisztrált nővérként) nagyon ajánlom Dr. Armellinit ! ” - Aubrey D.