Prosztatarák: Útmutató az öregedő férfiak számára

A prosztatarák az egyik leggyakrabban diagnosztizált rák a világon, annak ellenére, hogy csak hímeknél diagnosztizálják (a nőknél nincs prosztata mirigy). Valójában a 80 évesnél idősebb férfiak több mint 70 százalékánál valamilyen mennyiségű rákos sejt van prosztatájában.

Olyan gyakori, hogy néha csak a boncolások elvégzéséig diagnosztizálják, bár ez nem azt jelenti, hogy a rák a halál oka. Éppen ellenkezőleg, a prosztatarákkal diagnosztizált férfiak általános prognózisa olyan pozitív, amennyire csak lehet, ha a rettegett „c” szóról beszélünk. A betegség ötéves túlélési aránya megközelíti a 100 százalékot, különösen akkor, ha a prosztatarákról beszélünk, amelyet már a folyamat elején elkapnak - még mielőtt elterjedne.

A betegség ötéves túlélési aránya megközelíti a 100 százalékot, különösen akkor, ha a prosztatarákról beszélünk, amelyet már a folyamat elején elkapnak - még mielőtt elterjedne.

Ennek ellenére a prosztatarák komoly üzlet, és a diagnózis kezelésének legjobb módja a tájékoztatás. Vessünk egy pillantást a diagnózis gyakoriságára, arra, hogy tesztelik-e, hogyan befolyásolhatja mindennapi életét, és mit tehetünk a betegség megelőzésére.

A prosztatarák diagnózisának átlagos életkora

Mi a prosztatarák?

A prosztatarák a világon a második leggyakoribb rákforma a férfiak körében (a bőrrák az első, a tüdőrák a harmadik). A prosztatarákban csak a férfiak fertőződhetnek meg, egyszerűen azért, mert csak ők szenvednek prosztatában. (Csakúgy, mint a nők az egyetlen emberek, akik petefészekrákban szenvedhetnek.) Évente csaknem 200 000 férfinak diagnosztizálják a betegséget, és többségük 50 évnél idősebb. Becslések szerint közel 30 000 férfi fog meghalni prosztatarák miatt 2018.

E nagy halálozási számok ellenére a prosztatarák általános prognózisa pozitív. Az American Cancer Society (ACS) megjegyzi, hogy a prosztatarákkal diagnosztizált betegek 15 éves túlélési aránya 96 százalék - vagyis a betegség diagnosztizáltjainak 96 százaléka 15 évig él a diagnózis dátumán túl. Ez a szám még magasabb, ha megnézzük az 5 és 10 éves túlélési arányokat. Ez a korai felismerési és kezelési lehetőségeknek tulajdonítható, amelyeket hamarosan megvitatunk. Teljesen lehetséges az is, hogy egy férfi prosztatarákban hal meg, de a prosztatarák nem a halál oka.

A prosztata egy kis mirigy, körülbelül akkora, mint egy dió (körülbelül másfél hüvelyk átmérőjű), amely a hólyagja, a pénisz és a végbél között helyezkedik el.

számára

A prosztata elsődleges feladata a prosztatafolyadék kiválasztása, amely a spermával keveredve spermává válik a magömlés során. A húgycső a prosztatán is átfut a hólyagtól a péniszig. Magömléskor a prosztata lezárja a húgyhólyagot a húgyhólyagból, és a spermát a herékből, a prosztatán át és a péniszig taszítja. A prosztatából származó folyadék a teljes spermafolyadék-összetétel körülbelül egyharmadát teszi ki.

Mivel a prosztata más létfontosságú szervek között van, például a hólyagban, a végbélben, a péniszben és a húgycsőben, amikor növekszik - mint általában a prosztatarák esetében -, sok problémát okozhat.

Korai stádiumú prosztatarák

A legtöbb prosztatarákot (öt esetből körülbelül négyet) a korai stádiumban kapják el. A prosztatarák korai stádiumban van, amikor a prosztata nem nőtt vagy duzzadt a rák jelenléte miatt, és még mindig a mirigyben lokalizálódik. Noha a prosztataráknak négy szakasza van, mindegyiknek megvan a maga súlyossága, ezeknek a szakaszoknak szinte mindegyike a „korai stádiumban” szerepel, mindaddig, amíg a rák nem terjedt el a prosztatán kívül.

Különböző vizsgálatok után orvosa kijelöl egy stádiumot vagy egy Gleason-pontszámot annak alapján, hogy néz ki a prosztata és milyen agresszív a rák. Minél magasabb a Gleason pontszáma (ez az elsőtől ötig terjed), annál agresszívebb a rák. Míg a rák még mindig a prosztatában van, még mindig a korai szakaszban van.

Az ACS szerint a prosztatarákkal diagnosztizált betegek ötéves túlélési aránya csaknem 100 százalék.

Kezelés

A prosztatarák korai szakaszában számos kezelési lehetőség áll rendelkezésre. Ezek a lehetőségek a következők:

Amikor a prosztatarák korai szakaszában van, a betegeknek ideje van konzultálni más orvosokkal és családtagjaikkal, hogy eldöntsék, melyik kezelés a legjobb számukra és egészségük számára. Például egy 80 év körüli férfi vonakodhat a műtéttől, mint egy 50 év körüli férfi, akinek a szervezete képes lehet jobban kezelni a kezelési lehetőséget. Azok a férfiak is, akiknek a rákja alacsony Gleason-pontszámot diagnosztizál, hajlamosabbak lehetnek a várakozásra, mint azok, akiknek a rákja közel van a test más részeihez való terjedéshez.

Bármikor meggondolhatja a kezelési lehetőségeket. Ha úgy dönt, hogy vár, és később úgy érzi, hogy a műtét a legjobb megoldás, tájékoztassa orvosát döntéséről.

Késői stádiumú prosztatarák

A prosztatarák a legújabb stádiumában van, amikor átterjedt a közeli helyekre, például csontokra, nyirokcsomókra és szervekre. Míg az ezt megelőző összes stádiumban a túlélési arány rendkívül magas, a prosztatarák áttétesedése után a test más részeire a túlélési arány az elkövetkező öt évben 30 százalék alatt van az ACS szerint. A test egyes területei, amelyekre a rák késői szakaszában átterjedhet, a következők:

  • Gerinc
  • Medence
  • Ureterek (a csövek, amelyek folyadékot vesznek a veséből a hólyagba)
  • Borda
  • Medence
  • Hólyag

Amikor a prosztatarák átterjed ezekre a más területekre, nehéz kezelni és gyógyítani, ezért az ötéves túlélési arány drasztikusan alacsonyabb, mint a korábbi szakaszokban.

Kezelés

Ezen a ponton a korábbi szakaszokban alkalmazott kezelési lehetőségek, mint a várakozási játék és a műtét, nem jöhetnek szóba. Akkor most mik a lehetőségeid? Ebben a későbbi szakaszban a kezelési lehetőségek inkább a rákot próbálják megtámadni, mint a lokalizált területet, mint például a prosztata vagy a gerinc.

Vessünk egy pillantást néhány lehetőségre:

A korai stádiumú kezelésekkel ellentétben, ahol van ideje átgondolni a lehetőségeket, be kell tartania orvosának a kezelésre vonatkozó tanácsát - és hamarosan be is kell tartania -, mivel a késői stádiumú prosztatarák gyorsan halálossá válhat.

Ki éri leginkább a dagasztást?

Az ACS szerint a prosztatarák diagnózisának átlagos életkora 66 év, és ritkán diagnosztizálják prosztatarákot 40 éves kora előtt. Ezért általában nem javasoljuk a tesztet, amíg nem töltötte be legalább 45 éves korát.

A prosztatarák által leginkább érintett férfiak 50 évnél idősebbek. A prosztatarák diagnosztizálásának esélye az életkor előrehaladtával is növekszik. A Prosztatarák Alapítvány szerint az alábbiakban felsoroljuk a férfi esélyeit a prosztatarák kialakulására különböző korosztályokban:

  • 50 előtt: 1 a 403-ból
  • 50 és 59 között: 1 58-ban
  • 60 és 69 között: 1 a 21-ben
  • 70 és 79 között: 1 az 14-ben

A betegség diagnosztizálásának esélye 80 után tovább növekszik.

Amellett, hogy az életkor megmondó tényező a férfinak a prosztatarák kialakulásának valószínűségében, a faj is. Míg 1999 és 2014 között a diagnózis aránya minden versenyen csökkent, a Betegségmegelőzési és Megelőzési Központ szerint a fekete férfiaknál következetesen sokkal gyakrabban diagnosztizáltak prosztatarákot, mint bármely más faji csoportnál. Néhány tendencia a 16 év során:

  • A fekete férfiaknál prosztatarákot diagnosztizáltak az országos átlag 50 százaléka/100 000 ember.
  • A fehéreket és a spanyolokat hasonló ütemben diagnosztizálták, mindkettő valamivel az országos átlag alá esett.
  • Az amerikai indián/alaszkai bennszülöttek és az ázsiai/csendes-óceáni szigetekiek egyaránt több mint 50 százalékkal csökkentek a 100 000 emberre jutó diagnózis arányának országos átlagánál.

Azt javasolják, hogy a fekete férfiak Amerikában hamarabb kezdjék el tesztelni magukat, mint a fehér férfiak (40-es és 50-es évek helyett), mert a fekete férfiaknál előrehaladottabb prosztatarák van, amikor azt diagnosztizálják, ami azt jelenti, hogy a korábbi vizsgálatok megfoghatják a betegséget korábban.

A kutatók ezt a tendenciát akár néhány okból is magukban foglalják, többek között, de nem kizárólag: általában kevésbé jó minőségű létesítményekkel (tehát alacsonyabb minőségű ellátással), genetikával, valamint bizonyos környezeti és étrendi különbségekkel, mint a világ többi feketepopulációja. (Az afrikai fekete férfiaknál ritkábban diagnosztizálnak prosztatarákot, mint az afroamerikai férfiaknál, ami azt sugallja, hogy a lakókörnyezet - és az ezzel járó összes stressz és étrendbeli különbség - befolyásolhatja a magasabb diagnózisarányt.)

Egyéb kockázati tényezők

Az életkoron és a fajon kívül léteznek olyan életmódbeli döntések és genetikai hajlamok, amelyek nagyobb kockázatot jelentenek a prosztatarák kialakulására. Ezek a következők lehetnek:

  • Családi történelem: A prosztatarák előfordulásának gyakorisága a családjában annak a valószínűségét jelezheti, hogy prosztatarákot is diagnosztizálnak nálad. Ha a család ugyanazon oldalán több mint három közvetlen családtagnál (például egy testvérnél, apa, nagyapa, nagybácsi) diagnosztizáltak prosztatarákot, akkor érdemes a tervezettnél hamarabb szűrni. Ugyanaz a több családtagban előforduló rák hasonló életmódbeli szokásokkal és genetikával magyarázható, amelyek gátolják a betegség kialakulását.
  • Genetikai mutációk: Bizonyos gének - például a BRCA1 és a BRCA2 - mutációi, amelyek nőknél a leggyakrabban mellrákkal társulnak, kimutatták, hogy a férfiaknál nagyobb a prosztatarák, valamint az emlőrák kialakulásának esélye. Ezek a genetikai mutációk nemzedékeken át továbbadhatók, de ez általában a prosztatarák diagnózisának kevesebb mint 5% -ában fordul elő.
  • Narancs ügynök: Bár ez lehet egy sajátos demográfiai adat, az Egyesült Államok kormánya az Orange ügynököt - a vietnami háborúban használt vegyi anyagot - a betegség okaként sorolja fel a betegség okaként.

A prosztatarák tünetei

Most, hogy tudjuk, mi a prosztatarák, hogyan állapíthatjuk meg, hogy eltekintünk-e attól, hogy rendszeresen teszteljük? A betegség tüneteinek sok köze van a kellemetlen érzéshez, miközben vizelés közben ejakulál. A Prosztatarák Alapítvány szerint ezek a következők lehetnek:

  • Vér a vizeletében
  • Fájdalom magömlés közben
  • Gyakran vizelnie kell - különösen éjszaka -, és nem kell visszatartania
  • Fájdalom vizelés közben
  • A vizelés szórványos áramlása
  • Probléma az erekció megszerzésében és fenntartásában
  • A hólyag és a belek kontrolljának elvesztése
  • A csípő, a hát, a gerinc és a test más részeinek a prosztatához közeli fájdalma, ami azt jelzi, hogy a rák átterjedhet
  • Nyomás a végbélben
  • Az ejakuláció folyadékmennyiségének csökkenése

A legkorábbi szakaszában ezen tünetek egyike sem jelentkezhet, ezért fontos, hogy teszteléssel megelőzzük a betegséget.

Hogyan lehet megtudni, hogy prosztatarákja van-e

Ah, a rettegett, megbélyegzett prosztata-vizsga: szükség (vagy legalábbis szükségszerűség) minden 50 évnél idősebb férfira. Mint megtudtuk, a prosztatarák tünete a megnagyobbodott prosztata, ezért az orvosok fő vizsgálata az, hogy a prosztata érzése.

Hivatalosan „digitális végbélvizsgának” hívják az orvosok, egy kesztyűvel letakart, megkent ujjat felfelé a végbélbe, és megérzik a prosztatát, amely közvetlenül a végbél mellett található. Az orvos bármilyen rendellenességet észlel, például ha nagyobb, mint kellene, másként érzi magát, mint kellene, vagy más az alakja. De a DRE nem a prosztata tesztek végső sora. Rengeteg teszt futtatja az orvosokat a diagnózis megerősítésére. Ezek a tesztek a következőket tartalmazzák:

Természetes, hogy belegondolunk, miért nem csak először végezzük el ezeket a teszteket, nem pedig a DRE-t? Ez azért van, mert a DRE értesíti az orvosokat arról, hogy érdemes-e végigvezetnie ezeket a más átfogó, időigényes teszteket.

Javasoljuk, hogy tesztelje évente egyszer, például egy éves ellenőrzésen, 50 éves korától kezdve. Orvosa javasolhatja, hogy hamarabb kezdjen tesztet, ha családtörténete vagy demográfiai adatai alapján különösen hajlamos a prosztatarákra.

Ezen éves vizsgálatok ellenére még mindig kiderült, hogy a prosztatarák gyakran diagnosztizálatlan vagy rossz diagnosztizált volt korábban. A Harvard's Medical School arról számolt be, hogy a prosztatarák sejtjeit több millió diagnosztizálatlan férfiban találták meg a halál utáni boncolások során. Bár nem biztos, hogy ez volt a halál konkrét oka, Harvard megjegyezte, hogy az 50 év feletti férfiak egyharmadának és a 90 év feletti férfiak 90 százalékának prosztatájában rákos sejteket találtak.

Ezenkívül kiderült, hogy a prosztatarákkal diagnosztizált férfiak 16 és 56 százaléka között nincs éppen olyan prosztatarák, amely életük során fenyegető lenne. A boncolások során a mirigyen talált tumorokat gyakran jóindulatúnak vagy ártalmatlannak találták, de a betegeknél magas prosztatarákot diagnosztizáltak magas PSA-tesztszintjük miatt. Ezek a téves diagnózisok megmagyarázhatják, miért olyan magas a prosztatarák túlélési aránya.

A prosztatarák megelőzése

Amint azt a 80–90 éves férfiak magas diagnosztikai arányával láttuk, a prosztatarák szinte elkerülhetetlen, ha elég sokáig élsz. Ez nem azt jelenti, hogy nem kellene megtennünk minden lehetséges lépést, hogy megpróbáljuk megakadályozni a rákos sejtek kiváltását és áttétképződését. Íme néhány lépés, amelyet megtehet, ami segíthet a diagnózis visszaszorításában:

  • Egészséges diéta: Bizonyos ételeket, például zöldségeket, gyümölcsöket és halakat (amelyekben nagy az omega-3 zsírsavtartalom, amelyek jó zsírok) érdemes fogyasztani, mert ez elviszi a zsíros ételek, például a sertéshús, a sült étel és a sajt fogyasztását, amelyek szerepe a súlygyarapodásban. Magasabb testtömeg-indexű embereknél (30 felett) kimutatták, hogy nagyobb a prosztatarák kialakulásának kockázata.
  • Gyakorlat: Az egészséges táplálékkal kapcsolatban, amely elősegíti a testsúly megőrzését, a testmozgás előnyös lehet az egészséges BMI fenntartása szempontjából. A testmozgás növekedése az egészségesebb étrenddel párosulva segíthet a súly gyors leadásában és a megfelelő BMI-szint elérésében.
  • Csökkentse a stresszt: Kimutatták, hogy a stressz elősegíti az aktív rákos sejtek progresszióját a prosztatában. Ez negatívan befolyásolja az immunrendszert is, amely folyamatosan küzd a rákos sejtekkel, ha azok jelen vannak.

Ezek a megelőző lépések más típusú rákok és betegségek esetén is ajánlottak. Bár lehet, hogy nem kifejezetten csökkentik a prosztatarák kialakulásának kockázatát, ezek a lépések követése nem növeli a betegség kialakulásának esélyét.

Ha bármilyen kérdése vagy aggálya van a prosztatarák diagnózisával kapcsolatban - vagy úgy gondolja, hogy Önnek betegségben szenvedhet - azonnal forduljon orvosához.