Ritka betegségek adatbázisa

Proteus szindróma

A NORD nagyon hálás Leslie G. Bieseckernek, az Országos Emberi Genomkutató Intézet, Országos Egészségügyi Intézetek orvosi genomikai és metabolikus genetikai részlegének vezetőjének, a jelentés elkészítésében nyújtott segítségért. A vélemények itt sajátok, és nem feltétlenül tükrözik a Nemzeti Egészségügyi Intézet politikáját vagy értékelését.

ritka

A Proteus-szindróma szinonimái

Általános vita

A Proteus szindróma egy ritka rendellenesség, amelyet a test különböző szöveteinek túlnövekedése jellemez. A rendellenesség oka az AKT1 nevű gén mozaikváltozata. Az aránytalan, aszimmetrikus túlnövekedés mozaik mintázatban történik (vagyis az érintett és a nem érintett területek véletlenszerű "foltos" mintázata). Az érintett személyek sokféle szövődményt tapasztalhatnak, amelyek lehetnek progresszív csontrendszeri rendellenességek, jóindulatú és rosszindulatú daganatok, az erek rendellenességei (érrendszeri rendellenességek), bullous tüdőbetegségek és bizonyos bőrelváltozások. Néhány embernél életveszélyes állapot alakulhat ki a rendellenes véralvadással kapcsolatban, beleértve a mélyvénás trombózist és a tüdőembóliát.

Jelek és tünetek

A Proteus szindróma befolyásolhatja a csontot és a kötőszövetet, a zsírszöveteket, a bőrt, a központi idegrendszert és a belső szerveket (zsigerek). A specifikus tünetek és súlyosság betegenként nagyon eltérő. Néhány betegnél az érintett személyeknek csak néhány, enyhe tünete lehet a Proteus-szindrómában, ami a diagnózist kihívást jelentővé teszi.

A Proteus szindróma befolyásolhatja a csontot és a kötőszövetet, a zsírszöveteket, a bőrt, a központi idegrendszert és a belső szerveket (zsigerek). A specifikus tünetek és súlyosság személyenként nagyon eltérőek. Néhány érintett személynek csak néhány, enyhe tünete lehet a Proteus-szindrómában, ami rendkívül megnehezíti a diagnózist.

A legtöbb érintett egyén észrevehető tünetek nélkül születik. Néhány betegnél az agy túlnövekedése születéskor nyilvánvaló lehet. A túlnövekedés általában 6-18 hónap között kezdődik. A test sajátos érintett területei betegenként nagyon eltérőek. A csont, a kötőszövet és a zsír a test leggyakrabban érintett szövete.

A Proteus-szindrómához kapcsolódó túlnövekedés szabálytalan, aránytalan, és a test egyik oldalát érintheti, például csak az egyik lábát, a másikat nem (aszimmetrikus). A csont túlnövekedése (hiperosztózis) előfordulhat, amely a koponyát, a karok és lábak hosszú csontjait, valamint a lábakat és a kezeket érinti. A Proteus-szindróma túlnövekedése általában súlyos, és tipikusan olyan mértékben deformálja a csontokat, hogy felismerhetetlenek. A gerinc érintett lehet, ami scoliosist eredményezhet - olyan állapotot, amelyben a gerinc rendellenesen ívelt. A progresszív, csontos túlnövekedés végül befolyásolja az ízületeket, korlátozva a mozgástartományt. Végül az érintett ízület jelentősen benőhet és a helyére rögzül (immobilizálódik).

Gyermekkorban az érintett személyeknél rendellenes bőrbetegségek alakulhatnak ki, beleértve a súlyos zsíros túlnövekedés lokalizált területeit, különösen a gyomrot, a karokat és a lábakat. Néhány esetben jóindulatú daganatok alakulhatnak ki, amelyek zsírszövetből (lipomákból) állnak. A zsírszövet túlnövekedése mellett néhány érintett egyénnél kialakulhat a zsírszövet vesztesége (atrófia), különösen a mellkasban.

Az érintett gyermekeknél emelhető, durva (verrucosus) elváltozás (epidermális nevus) is kialakulhat, amely általában durva és sötétbarna vagy barnásfekete. Egy epidermális nevus jelen lehet a születéskor. Egy másik ismert bőrelváltozás, a cerebriform kötőszövet nevusának előfordulása fordulhat elő. Ez a lassan növekvő elváltozás leggyakrabban a lábakon, ritkábban a kezeken található meg. Születéskor nincs jelen, megvastagodott, rendellenesen szilárd szubkután szövetből áll. A bőrön mély barázdák vagy barázdák alakulhatnak ki.

A Proteus-szindrómában gyakoriak a különböző erek rendellenességei (érrendszeri rendellenességek). A kapillárisok, a vénák és a nyirokerek érintettek lehetnek. A kapillárisok apró erek, amelyek összekapcsolják az artériákat és a vénákat. A vénák olyan erek, amelyek vért visznek a szívbe. A nyirokerek a nyirokrendszer részét képezik, az erek, csatornák és csomópontok keringési hálózatának, amelyek szűrnek és eloszlanak bizonyos fehérjében gazdag folyadékot (nyirok) és vérsejteket a testben.

A Proteus-szindrómában szenvedő személyek veszélyeztethetik a vérrögök kialakulását a lábakban, ez a mélyvénás trombózis (DVT) néven ismert állapot. A lábak fájdalmasakká és duzzadttá válhatnak, és a lábakon lévő erek láthatóan megnagyobbodhatnak. Egyes esetekben a DVT egy darabja elszakadhat, és felfelé haladhat a véráramban a tüdő felé, ahol tüdőembóliát okozhat. A tüdőembólia egy vérrög elhelyezkedése a pulmonalis artériában, amely potenciálisan légszomjat, hirtelen mellkasi fájdalmat, kimerültséget vagy életveszélyes szövődményeket okozhat, például a pulmonalis artéria magas vérnyomását.

További megállapítások fordulhatnak elő a Proteus szindrómában, beleértve bizonyos belső szervek, például a lép, a csecsemőmirigy, a vastagbél és más szövetek rendellenes megnagyobbodását.

Az érintett egyének hajlamosak a legkülönbözőbb daganatok kialakulására is, amelyek többsége jóindulatú. A Proteus-szindrómához leggyakrabban társuló daganatok a kétoldali petefészek cystadenomák, a ritka nyálmirigy-daganatok egy csoportja, amelyet monomorf adenomának neveznek, és meningioma.

A Proteus-szindróma kevésbé gyakori megállapításai közé tartozik a központi idegrendszer rendellenességei, például az agy felének túlnövekedése (hemimegalencephaly). Néhány betegnél értelmi fogyatékosság állhat fenn, és rohamokról is beszámoltak. Az ilyen rendellenességekkel küzdő egyéneknek különféle arcvonásai is lehetnek, beleértve a hosszú arcot, lefelé ferde szemhéjredőket (palpebralis repedések), megereszkedett szemhéjakat (ptosis), alacsony orrhidat, széles orrlyukakat (nares) és hosszú keskeny fejet (dolichocephaly). . A neurológiai és az arc rendellenességeinek társulásának oka nem ismert.

Néhány Proteus-szindrómában szenvedő egyénnél cisztás tüdőbetegség, vese- vagy húgyúti rendellenességek és szembetegségek alakulhatnak ki, például keresztezett szemek (strabismus) vagy jóindulatú ciszták vagy a szemgolyó daganatai (epibulbaris ciszták vagy dermoidok).

Okoz

A Proteus-szindrómát az AKT1 nevű növekedést szabályozó gén variánsa okozza, amely az embrió megtermékenyítése után következik be (szomatikus mutáció). Az érintett személyeknek van néhány sejtje ennek a szabályozó génnek normális másolata, és néhány sejtnek abnormális génje van (mozaik). A Proteusszal kapcsolatos tünetek változékonysága részben az egészséges sejtek és a kóros sejtek arányának tudható be. Amikor az összes sejtnek rendellenes génje van, az állapot nem kompatibilis az élettel. A kutatók úgy vélik, hogy ez a szomatikus mutáció véletlenszerűen, nyilvánvaló ok nélkül (szórványosan) fordul elő.

Egyes kutatók a Proteus-szindrómában szenvedő betegek egy részét a 10. kromoszómán található PTEN gén variánsainak tulajdonítják. Ez zavart vezetett az érintett egyének számára. Más kutatók úgy vélik, hogy ezek a betegek, noha bizonyos szempontból hasonlóak a Proteus-szindrómához, nem felelnek meg a specifikus diagnosztikai kritériumoknak. Ez az úgynevezett Proteus-szindróma más, külön rendellenességet képvisel. Senki sem állapította meg egyértelműen, hogy Proteus-szindrómája van-e PTEN génváltozattal.

Az érintett lakosság

A Proteus szindróma rendkívül ritka rendellenesség. Körülbelül 200 betegről számoltak be az orvosi szakirodalomban, és úgy tűnik, hogy ez minden etnikai és faji embert érint. A Proteus-szindrómában nagy tapasztalattal rendelkező kutatók azonban átnézték ezeket a betegeket, és megállapították, hogy alig 100-an teljesítették a Proteus-szindróma szigorú diagnosztikai kritériumait.

Mivel a Proteus-szindróma diagnosztizálása olyan nehéz, egyesek diagnosztizálhatatlanok maradhatnak, míg mások helytelenül diagnosztizálhatják a Proteus-szindrómát, ha más állapotban vannak. Ezért rendkívül nehéz meghatározni ennek a rendellenességnek a valódi gyakoriságát az általános populációban.

A Proteus-szindróma valamivel gyakrabban érinti a férfiakat, mint a nők. Először 1979-ben számoltak be róla az orvosi szakirodalomban. A kutatók most úgy vélik, hogy Joseph Merricknek, akinek az élete az Elefánt ember című film témája volt, Proteus-szindróma volt, és nem neurofibromatosis, mint korábban gondolták.

Kapcsolódó rendellenességek

A következő rendellenességek tünetei hasonlóak lehetnek a Proteus-szindrómához. Az összehasonlítás hasznos lehet a differenciáldiagnózisnál.

A Hemihyperplasia multiplex lipomatosis (HHML) szindróma egy ritka rendellenesség, amelyet több jóindulatú daganat kialakulása jellemez, amelyek zsírszövetből (lipomata) és a test egyik oldalának vagy szerkezetének rendellenes megnagyobbodásából származnak (hemihyperplasia), ami egyenlőtlen (aszimmetrikus) növekedést eredményez. A hemihiperplázia aszimmetriára utalhat csak az egyik végtag és a másik, vagy a test egyik fele és a másik között. A hemihyperplasia enyhén progresszív lehet. A HHML oka általában a PIK3CA nevű gén szomatikus változata.

Az encephalocraniocutan lipomatosis (ECCL) rendkívül ritka rendellenesség, amelyet a szem rendellenességei, a bőr rendellenességei, beleértve a fejbőrt és a központi idegrendszert érintő zsírszövetből (lipómákból) álló tumorokat, valamint a nem megfelelően kifejlődött kötőszövetből (kötőszöveti nevi) álló bőrelváltozások jellemzik. A specifikus tünetek betegenként nagyon eltérőek. Egyes személyek intelligenciája normális, mások értelmi fogyatékosságot tapasztalhatnak. Görcsrohamokról és porencephalicus cisztákról számoltak be néhány embernél. További tünetek is jelen lehetnek. Bár korábban úgy gondolták, hogy az ECCL a fejre és a nyakra korlátozódó Proteus-szindróma egyik formáját képviseli, a közelmúltban a kutatók meghatározták az ECCL specifikusabb kritériumait, és úgy tűnik, hogy ez a Proteus-tól eltérõ rendellenesség. Számos, ebben a rendellenességben szenvedő betegnek vannak mozaikváltozatai az FGFR1 nevű génben.

A Klippel-Trenaunay-szindróma, egy ritka, születéskor jelentkező rendellenesség (veleszületett), jellemzője, hogy a kar vagy a láb (bőr) bőrén egy kapilláris érrendszeri rendellenesség (portborfolt) jelentkezik, amely túlzott növekedéssel társul ( a láb és/vagy a kar (végtag) lágyrészének és csontjának hipertrófiája), valamint a visszerek (vénás rendellenességek). Néhány érintett egyénnek az érintett végtag nyirokrendszeri rendellenességei is vannak. A rendellenességben szenvedő egyéneknél az ilyen hipertrófia jellemzően a test egyik végtagját vagy egyik oldalát érinti (hemihiperpertrófia). A rendellenességgel kapcsolatos tünetek és megállapítások tartományonként és súlyosságonként változhatnak betegenként. A Klippel-Trenaunay-szindrómát általában a PIK3CA mozaikváltozatai okozzák, és része a PIK3CA-val kapcsolatos túlnövekedési spektrumnak. (Ha további információt szeretne erről a rendellenességről, válassza a „Klippel-Trenaunay” kifejezést keresési kifejezésként a Ritka Betegségek Adatbázisában.)

A Maffucci-szindróma egy ritka genetikai rendellenesség, amelyet a porc (enchondromák) jóindulatú túlnövekedése, a csontváz deformitása és a sötét vöröses, szabálytalan alakú bőrfoltok okoznak, amelyek a bőr (bőr) jóindulatú növekedéséből származnak, amelyek erek tömegéből (hemangiomák) állnak. Enchondromák leggyakrabban a kéz és a láb egyes csontjaiban (falangjaiban) találhatók. A csontváz fejlődési rendellenességei lehetnek aránytalanul hosszú lábak és/vagy a gerinc kóros oldalirányú görbülete (scoliosis). Sok embernél a csontok könnyen törhetnek. A legtöbb embernél a hemangioma születésekor vagy kora gyermekkorban jelenik meg, és progresszív lehet. A Maffucci-szindróma autoszomális domináns tulajdonságként öröklődik. (Ha további információt szeretne erről a rendellenességről, válassza a „Maffucci” kifejezést keresési kifejezésként a Ritka Betegségek Adatbázisában.)

Diagnózis

A Proteus-szindróma diagnosztizálását publikált klinikai diagnosztikai kritériumok és molekuláris tesztek felhasználásával végezzük. A Proteus-szindróma diagnózisának megerősítése nehéz lehet, és a klinikai diagnosztikai kritériumok értelmezése ellentmondásos. Az okozó génváltozat azonosítása az AKT1-ben lehetővé teheti a molekuláris diagnózist, bár ez is kihívást jelenthet. A génmódosítás ritkán fordul elő a vérben, ezért a DNS diagnosztikai vizsgálatát általában az érintett szövetek biopsziáján kell elvégezni. Az értékelés során alkalmazható egyéb diagnosztikai technikák közé tartoznak a sima röntgensugárzás (radiográfia), a számítógépes tomográfia (CT) vizsgálata a koponya elváltozásaira, a tüdő nagy felbontású CT-vizsgálata tüdőcisztákra és az agy mágneses rezonancia képalkotása (MRI), has, medence és végtagok. Az ultrahangot a serkentő vagy petefészek tömegének kimutatására használják, és fel lehet használni a mélyvénás trombózisok értékelésére.

Standard terápiák

Kezelés

A Proteus kezelése az egyes egyéneknél jelentkező specifikus tünetek felé irányul. Többszörös ortopédiai eljárásokra van szükség a Proteus-szindrómával járó gyors túlnövekedés kipróbálására. Műtétre lehet szükség, ha a túlnövekedés megzavarja az ízület működését, vagy gerincferdülést vagy szögdeformitást okoz. A túlnövekedett szövetek vagy testrészek csökkentésére szolgáló műtét indikálható. Az epiphysiodesis (a növekedési lemezek eltávolítása vagy eltávolítása a csontokban) különösen hasznos lehet a Proteus-szindróma csontváz-túlnövekedésének megelőzésére vagy kezelésére.

A műtéti beavatkozáson áteső Proteus-szindrómás betegeket szorosan ellenőrizni kell, mert a műtét hajlamosíthatja az érintett személyeket a mélyvénás trombózisra. Műtét során az érintett személyeket meg kell fontolni a vérrögképződés megelőzésére (antitrombotikus profilaxis) vagy a vérrögök kezelésére, ha azok kialakulnak.

Genetikai tanácsadás ajánlott az érintett egyéneknek és családtagjaiknak. Az egyéb kezelés tüneti és támogató.

Vizsgálati terápiák

A jelenlegi klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkat az interneten teszik közzé a www.clinicaltrials.gov címen. Minden amerikai kormányzati finanszírozásban részesülő tanulmány, és néhányat a magánipar is támogat, ezen a kormány weboldalán jelenik meg.

Az NIH Bethesda-i klinikai központban végzett klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkért vegye fel a kapcsolatot az NIH Betegfelvételi Irodájával:

Ingyenes: (800) 411-1222
TTY: (866) 411-1010
E-mail: [e-mail védett]

A magánforrások által szponzorált klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkért keresse fel:
www.centerwatch.com

Az Európában végzett klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információk:
https://www.clinicaltrialsregister.eu/

NORD tagszervezetek

  • PTEN Hamartoma Tumor Syndrome Foundation
    • PO Box 222
    • 6585 Hwy 431 Déli lakosztály E
    • Owens Cross Roads, AL 35763 USA
    • E-mail: [e-mail védett]
    • Webhely: http://www.ptenfoundation.org

Egyéb szervezetek

  • Genetikai és ritka betegségek (GARD) Információs Központ
    • PO Box 8126
    • Gaithersburg, MD 20898-8126
    • Telefon: (301) 251-4925
    • Ingyenes: (888) 205-2311
    • Webhely: http://rarediseases.info.nih.gov/GARD/
  • Hemihypertrophy támogatás
    • 4581 Magnolia Dr.
    • Suffolk, VA 23435
    • Telefon: (757) 615-3686
    • E-mail: [e-mail védett]
  • NIH/Országos Arthritis, valamint mozgásszervi és bőrbetegségek intézete
    • Információs Elszámolóház
    • Egy AMS kör
    • Bethesda, MD 20892-3675, USA
    • Telefon: (301) 495-4484
    • Ingyenes: (877) 226-4267
    • E-mail: [e-mail védett]
    • Webhely: http://www.niams.nih.gov/
  • Proteus-szindróma Alapítvány
    • 4915 száraz kőmeghajtó
    • Colorado Springs, CO 80923 USA
    • Telefon: (901) 756-9375
    • E-mail: [e-mail védett]
    • Webhely: http://www.proteus-syndrome.org

Hivatkozások

SZÖVEGKÖNYVEK
Biesecker LG. 2005. Proteus szindróma. In: Cassidy SB, Allanson JE, szerkesztők. A genetikai szindróma kezelése. New York: Wiley. p. 449-456.

Biesecker L. Proteus szindróma. NORD útmutató a ritka betegségekről. Lippincott Williams & Wilkins. Philadelphia, Pennsylvania. 2003: 239.

Folyóiratcikkek
Lindhurst MJ, Sapp JC, Teer JK, Johnston JJ, Finn EM, Peters K, Turner J, Cannons JL, Bick D, Blakemore L, Blumhorst C, Brockmann K, Calder P, Cherman N, Deardorff M, Everman DB, Golas G, Greenstein RM, Kato BM, Keppler-Noreuil KM, Kuznetsov SA, Miyamoto RT, Newman K, Ng D, O'Brien K, Rothenberg S, Schwartzentruber DJ, Singhal V, Tirabosco R, Upton J, Wientroub S, Zackai EH, Hoag K, Whitewood-Neal T, Robey PG, Schwartzberg PL, Darling TN, Tosi LL, Mullikin JC a NISC összehasonlító szekvencia programhoz, Biesecker LG. Mozaik, amely aktiválja a mutációt az AKT1-ben, a Proteus-szindrómához társítva. New Engl J Med 2011; 365: 611-9

Biesecker L. A Proteus-szindróma kihívásai: diagnózis és kezelés. Eur J Hum Genet. 2006; 14: 1151-7.

Turner JF, Cohen MM Jr., Biesecker LG. A Proteus-szindróma szakirodalom átértékelése: diagnosztikai kritériumok alkalmazása közzétett esetekben. Am J Med Genet. 2004; 130A: 111-22.

Cohen MM Jr. Proteus-szindróma: frissítés. Am J Med Genet C Semin Med Genet. 2005; 137: 38-52.

Biesecker LG. A Proteus-szindróma sokrétű kihívásai. JAMA. 2001; 285: 2240-2243.

Biesecker LG, Happle R, Mulliken JB és mtsai. Proteus-szindróma: diagnosztikai kritériumok, differenciáldiagnosztika és a betegek értékelése. Am J Med Genet. 1999; 84: 389-395.

Biesecker LG, Peters, KF, Darling, TN és mtsai. Klinikai differenciálás a Proteus-szindróma és a hemihyperplasia között: a hemihyperplasia különálló formájának leírása. Am J Med Genet. 1998; 79: 311-318.

Gordon PL, Wilroy RS, Lasater OE és mtsai. Neoplazmák Proteus szindrómában. Am J Med Genet. 1995; 57: 74-78.

Slovotinek AM, Vacha SJ, Peters KF és mtsai. Pulmonalis tromboembólia okozta hirtelen halál Proteus-szindrómában. Clin Genet. 2000; 58: 386-389.

Megjelenés éve

A NORD Ritka Betegségek Adatbázisában szereplő információk csak oktatási célokat szolgálnak, és nem hivatottak orvos vagy más szakképzett egészségügyi szakember tanácsát pótolni.

A Ritka Rendellenességek Országos Szervezete (NORD) weboldalának és adatbázisainak tartalma szerzői jogi védelem alatt áll, és semmilyen módon, bármilyen kereskedelmi vagy közcélú célból, a NORD előzetes írásbeli engedélye és jóváhagyása nélkül nem szabad lemásolni, lemásolni, letölteni vagy terjeszteni. . Az egyének nyomtathatnak egy betegség egyedi nyomtatott példányát személyes használatra, feltéve, hogy a tartalom nem módosított és tartalmazza a NORD szerzői jogait.

Ritka Rendellenességek Országos Szervezete (NORD)
Kenosia Ave., 55, Danbury CT 06810 • (203)744-0100